Modern pszichoanalitikus kritika

-         pszichoanal�zis: eredetileg az elfojt�s felsz�nre hoz�s�ra �s az elutas�tott tartalmak verbaliz�l�s�ra t�rekv� ter�pia, „besz�l� k�ra”

-         az irodalmat el�sz�r a pszichoanal�zis diskurzus�nak szolg�lat�ba �ll�tott�k

-         fontos f�rum: Imago (b�csi, lipcsei, z�richi megjelen�s� foly�irat 1912-1937)- alap�t�: Otton Rank

-         Freud: Das Unheimliche c. tanulm�ny az Imagoban jelent meg 1919-ben (alap: E.T.Hoffman: Homokember)

-         A pszichoanalitikusok az irodalmi m�vet a fant�zi�val �ll�tott�k p�rhuzamba, egy adott szerz� t�netek�nt kezelt�k

-         Freud saj�t szimb�lum�rtelmez�s�t a nyelv eg�sz�re kiterjeszti (vulg�ris freudista szimbolizmus) pl. minden f�gg�leges dolog~ fallosz

-         Modellek: 1. a tudattalan az a dinamikus alrendszer, amely olyan reprezent�ci�hoz (f�leg gyerekkori v�gyak) kapcsol�dik, melyek megpr�b�lnak bejutni a tudatba �s ott aktiv�l�dni-rejtett form�ban, kompromisszumos alakban (mivel nem elfogadhat�ak a norm�lis viselked�sben)

-         A klasszikus pszichoanal�zisre t�maszkod� kritikus az irodalmi sz�veget az �lom mint�j�ra �rtelmezte, k�zvetlen viszonyt felt�telezett a szerz� �s a sz�veg k�z�tt

-         Az �lommunka a l�tens, tiltott �lomgondolatokat biz. ment�lis folyamatok seg�ts�g�vel leford�tja a megengedett, manifeszt �lomt�rt�netek nyelv�re- ilyen folyamat a s�r�t�s �s az eltol�s (hasonl�tanak a metafora �s meton�mia retorikai elj�r�saira)

-         S�r�t�s: az�rt kell, mert a manifeszt �lomnak sokkal kevesebb tartalma van, mint a l�tensnek, t�bb l�tens v�gy is �sszes�r�s�dik egy manifeszt elemben

-         Eltol�s: a l�tens �lomgondolatok biz. elemeit a manifeszt �lomban m�s elemek v�ltj�k fel

-         A manifeszt �lom elemei a l�tens �lomgondolatok elemeit egy asszoci�ci�s l�ncolat r�v�n ser�lik fel

-         A manifeszt �lom k�z�ppontja nem esik egybe az �lomgondolatok k�z�ppontj�val

-         Jellemz� a formai �s eszt�tikai t�nyez�k figyelmen k�v�l hagy�sa

 Klasszikus pszichoanal�zis �s az olvas�

-         klasszikus pszichoanalitikai kritika 2. szakasza: 1950-60

-         alapja: struktur�lis modell- Freud a pszich� �sszetev�it 3 funkci�ra osztja: 1. id (�st�n�n, k�zvetlen�l az �szt�n�s hajt�er�kh�z kapcs.), 2.ego (�n, a hajt�er�ket szab�lyozza), 3. szuperego (felettes �n, feladata a kritikus �t�let)

-         a pszichoanalitikus kritika, mely az ego- pszichol�gi�ra �p�l, Ernst kris kreativit�selm�let�nek hat�sa alatt alakult ki

-         Norman Holland: mi t�rt�nik az olvas� �s a sz�veg k�z�tt?

-         Az id-fant�zi�k �s ego-v�delmek fogalmaival �rja le e viszonyt, szerinte az irodalomb�l ered� gy�ny�r�s�get az adja, hogy a tudattalan v�gyakat �s f�lelmeket kultur�lisan elfogadhat� jelent�sekk� alak�tjuk �t

-         A sz�veg form�ja az elrejt�s eszk�ze

-         Az olvas�s az identit�s �jj�teremt�se

-         M�k�d�sbe j�nnek biz. defenz�v strat�gi�k, melyek oly m�don alak�tj�k �t a jelent�seket, hogy az olvas� identit�sa alkalmazkodhass�k

-         A klasszikus pszichoanal�zis az analitikus �s a p�ciens tranzakci�inak szintj�n betekint�st enged az elbesz�l�s strukt�r�j�ba

-         Freud r�j�tt, hogy az elbesz�l�sbe fikt�v elemek keverednek

-         Brooks- p�rhuzamot von a pszichoanal�zisben megjelen� elbesz�l�s �s az orosz formalizmus elbesz�l�s-elm�lete k�zt:

o       formalist�k-fabula (esem�nyek eredeti sorrendje) �s sz�zs� (sorrend, ahogy az esem�nyek megjelennek)

o       az olvas� az analitikushoz hasonl�an a sz�zs�vel ker�l szembe, ennek alapj�n kell helyre�ll�tania a fabul�t

o       visszafel� kell haladni az id�ben