Az orosz formalizmus

T�rt�nete �s k�pvisel�i

-         kezdete: 1914, Viktor Sklovszkij: A sz� felt�mad�sa (t�m�ja: futurista k�lt�szet)

-         v�ge: 1930 Sklovszkij saj�t elm�let�t megtagad� �r�sa (oka: k�ls� politikai nyom�s, 1923 �ta folyamatos t�mad�sok �rik)

-         k�t f� csoportosul�s:

·        Opojaz-csoport (T�rsas�g a K�lt�i Nyelv Tanulm�nyoz�s�ra)

                      -vezet�: Viktor Sklovszkij  +Borisz Eichenbaum, Oszip Brik

                      -Szentp�terv�r

                      -c�ljuk: az irodalomtudom�ny koherens alapj�nak megteremt�se

·        Moszkvai Nyelv�sz K�r

                      -Roman Jakobson

                      -�rdekl�d�si k�r: nyelv�szet kiterjeszt�se a k�lt�i nyelvre

    -a csoportok ut�dja: Pr�gai Nyelv�sz K�r

·        Roman Jakobson

·        1926-1939

·        Jan Mukarovsky, N.S. Trubetzkoy (->A fonol�gia alapelvei, 1949)

·        K�sei formalista �ll�spont �jb�li megfogalmaz�sa

    -a formalizmus hat�sai (annak ellen�re, hogy el�g elszigetelt volt):

·        Jakobson �s Ren� Wellek- oktat�i munka az USA-ban, nagy hat�s

·        Nagy szerep a ’60-as �vek p�rizsi strukturalizmus�ra (pl.Todorov, Genette m�vei)

�ltal�nos elm�leti alapelvek

-         k�s�rlet arra, hogy �n�ll�, auton�m �s specifikus irodalomtudom�nyt teremtsenek, k�s�rlet az irodalomtudom�ny f�ggetlens�g�nek igazol�s�ra

-         specifikus hangs�ly az irodalmi min�s�gen, elm�leti szigor

-         nem irodalmi t�nyez�k kiz�r�sa

-         az irodalomtudom�ny 19. sz�zad v�gi form�ja a pozitivizmus-genetikus megk�zel�t�sen nyugszik, az irodalom k�l�nb�z� diszcipl�n�k (pl, filoz�fia, szociol�gia, t�rt�nelem)laza kapcsolata, a formalist�k szerint ezek elsz�vj�k mag�nak az irodalomnak a specifikumait

-         „nem az irodalom tanulm�nyoz�si m�dszereinek k�rd�se az alapvet�, hanem az irodalom, mint a tanulm�nyoz�s t�rgya”- az elm�let term�szet�t a t�rgy megalkot�s�nak mik�ntje hat�rozza meg

-         ellenzi az irodalom expressz�v meghat�roz�s�t (C.Belsey-„expressz�v realizmus-a reg�ny t�kr�zi az �r� kor�t, amiben �lt, vil�gk�p�t)

-         az irodalom formalista defin�ci�ja: az irodalom az, ami k�l�nb�zik m�s jelleg� t�nyekt�l, k�l�nbs�gek sora

-         a differenci�lis meghat�roz�s alapfogalma: elt�vol�t�s v. furcs�v� tev�s /osztranyenyije/- Sklovszkij szerint a m�v�szet k�l�n�ss� teszi a megszokott dolgokat is pl. k�lt�szet eset�n a mindennapi nyelv az alap, ezt teszi k�l�nlegess�-> �jszer�en �rz�kelj�k a nyelvet

-         az elt�vol�t�s k�rd�se nyelvi k�rd�ss� v�lt, fontos a nyelv szerepe

-         a differenci�lis elem el�rehelyez�s�vel �rzi meg az irodalomtudom�ny a saj�tos t�rgy�t

-         „az irodalom t�rgya az irodalmis�g”

-         a formai megold�soknak van a legnagyobb szerepe az elt�vol�t�sban

-         formalista elnevez�s-ellenfeleikt�l ered, �k magukat ink�bb „specifik�l�nak” tekintett�k

-         korai felfog�s: irodalom= forma, a m�alkot�s eszk�zeinek �sszess�ge

-         k�s�i felfog�s: sz�mol azzal, hogy az irodalmi eszk�z�k is �ldozat�ul v�lnak az �rz�kel�s automatiz�l�d�s�nak-> az elt�vol�t�s az irodalmon bel�lre ker�l, a forma �s a rend is automatiz�l� t�nyez�v� v�lhat (ld. ritmus a versben-az irodalmis�got ink�bb a ritmus megt�r�se adja)

-         az irodalmi eszk�z elvesz�theti elt�vol�t� erej�t-> bevezetik az eszk�z �s funkci� k�zti megk�l�nb�ztet�st

·        az eszk�z elt�vol�t� ereje att�l f�gg, milyen funkci�t t�lt be

·        1 eszk�z t�bb funkci�t is bet�lthet

·        passz�v v. automatiz�l�dott elemek +elt�vol�t�, el�t�rbe helyezett elemek („el�t�rbe helyez�s” fogalma- Tinyanov ,sz�ks�g van a domin�ns �s automatiz�l�dott t�nyez�k megk�l�nb�ztet�s�re)

·        a m� a domin�ns elemen �t nyeri el irodalmi funkci�j�t

-         kor�bbi felfog�s: a m� �nk�nyesen �sszev�logatott elidegen�t� eszk�z�kb�l �lljon,

-         k�s�bbi felfog�s: rendszernek kell lennie, ez hat�rozza meg pl. a funkci�t (pr�gai iskola dolgozta ki ezt a felfog�st)

-         nem irodalmi elemek is beker�lhetnek egy m�be, att�l m�g irodalmi maradhat- az eszt�tikai funkci� hangs�lyoz�sa

K�vetkezm�nyek

-         a szerz� st�tusza: nincsenek k�lt�k, csak irodalom

-         1m� az irodalomhoz viszonyul, nem a szerz� szem�lyis�g�hez

-         az eredetis�g a m�r l�tez� eszk�z�k �tform�l�s�b�l ered, nem a szerz� v�zi�j�b�l

-         �letrajz k�rd�se: akkor hiteles a formalist�k szemsz�g�b�l, ha az �letrajz irodalmi t�nny� v�lik, az �letrajz a m� szerves r�sz�v� v�lik (pl. romantika-a k�lt� egyben saj�t h�se is)

-         a formalist�k az �letrajzot egy irodalmi gyakorlat mell�kterm�k�nek tekintik

-         a szerz� a m� term�ke, nem forr�sa

-         val�s�g: az irodalmi form�t nem a val�s�g megv�ltoz�sa hat�rozza meg, hanem az automatiz�l�dott irodalmi form�k felfriss�t�se

-         a m� egyik kompetens�t alkotja, nem referenci�j�t

-         ha a m� k�ls� realit�sra utal, eszt�tikai funkci� mell�kterm�k�nek tekintik (Sklovszkij: „motiv�ci�”)

-         eszm�k: a formalist�k szerint nincsenek

-         teh�t: a szerz�, val�s�g, gondolatis�g kiz�r�sa az irodalom megtiszt�t�s�t szolg�lja

-         a formalista elm�let megford�totta a forma �s tartalom viszony�t, a tartalom a forma f�ggv�ny�v� v�lik

-         egyes formai elemek az anyag kateg�ri�j�ba ker�lhetnek

Vers, pr�za, irodalomt�rt�net

-         az irodalmis�got az automatizmus �s a elt�vol�t�s k�l�nbs�ge adja, de ez nem ugyan�gy j�n l�tre minden m�ben: k�l�nb�zik a pr�z�ban �s a l�r�ban, m�s m�faji jegyek

-         k�lt�szet: a k�l�nbs�get a h�tk�znapi �s k�lt�i nyelv szembe�ll�t�sa adja,  h�rom f� ter�letet t�rtak fel a formalist�k a h�tk�znapi-k�lt�i nyelv k�l�nbs�geire alapozva („a k�lt�szet szervezet er�szak a mindennapi nyelvvel szemben”):

1.      fonetikus szint: el�t�rbe ker�l a mindennapi nyelv fonetikus aspektusa

2.      a ritmus t�rv�nyei miatt fesz�lts�g a szavak csoportos�t�s�nak elvei k�z�tt-szintaxis( mindennapi nyelvben a szavak csoportos�t�s�t hat. +) �s ritmus k�zt

3.      szemantika: a k�lt�szet a mindennapi �let szavait m�s-m�s jelent�sekkel ruh�zza fel-> t�bb�rtelm�s�g

-         pr�za: a k�l�nbs�get a fabula (-> esem�nyek) �s sz�zs� (-> konstrukci�) szemben�ll�sa adja

·        fabula: „a t�rt�net”, az esem�nyek kronologikus sorrendj�re utal

·        sz�zs�: „a cselekm�ny”, az esem�nyek megjelen�s�nek rendje �s m�dja az elbesz�l�sben

·        a sz�zs� elt�vol�t� hat�st gyakorol a fabul�ra, eszk�zei a fabula rov�s�ra mennek (ezek az eszk�z�k v�ltozatosak-pl. nyelvi j�t�k, ld. Gogol: A k�p�nyeg-a fabula nyelvi eszk�z�k eredm�nye)

·        Sterne: Tristram Shandy (Sklovszkij tanulm�nyt �rt r�la)- sz�zs� el�t�rbe helyez�se a fabul�val szemben

-         irodalomt�rt�net: 3. differenci�lis ellent�t bevezet�se: automatiz�lt �s �szrevehet� form�k

-         az irodalmi nyelv a hagyom�nyok kiszor�t�sak�nt �rtelmezhet�, az irodalmis�g a hagyom�nyt alkot� elemek deform�ci�j�b�l j�n l�tre

-         a t�rt�nelem az, ami lehet�v� teszi az irodalom specifikumainak megjelen�s�t

-         az irodalom fejl�d�s�ben 2 kieg�sz�t� er�t l�tnak:

1.      egy adott m�faj �s/vagy korszak domin�ns eszk�zeivel kapcsolatos er�- ezek az eszk�z�k az id� el�rehaladt�val ismer�ss�, �szrevehetetlenn� v�lnak, majd egy �j m� �jra �szrevehet�v� teszik �ket (pl. par�dia form�j�ban)

2.      margin�lis v. n�pszer� m�fajok beemel�se az irodalmi fejl�d�s f� vonal�ba (c�l: elhaszn�l�dott elemek p�tl�sa)

A formalista elm�let kihat a 20. sz�zadi irodalomelm�letre- nyelv k�zponti szerepe

                                                                                   -  �letrajzi elemek lefokoz�sa

                                                                                   -  norm�t�l val� elt�r�s hangs�lyoz�sa

Gyeng�i:

-         f� okok: csak az irodalmis�g foglalkoztatta, nyelvelm�let�ket nem tudt�k kiterjeszteni m�s ter�letekre

-         a nem irodalmi elemeket nem vizsg�lta elm�leti szinten

-         nincs kidolgozott nyelv-, kult�ra-, t�rsadalomelm�let�k

-         sz�k nyelv-fogalom (Saussure el�tti)

-         t�rsadalmi dimenzi� hi�nya (f�k�nt marxista kritika, alapjuk: minden nyelvhaszn�lat t�rsadalmi �s ideologikus-> �tfog�bb viszony az irodalom �s a val�s�g k�zt)