A fer�i nyelv

�

���� az Anglia �s Izland k�z�tt fekv� Fer�er szigetek lak�inak nyelve (44�000 ember, D�ni�ban m�g 10�000-en besz�lik)

���� viking telepesek lesz�rmazottai,teh�t a nyelv az ��szakib�l fejl�s�tt ki, elszigetelts�g

���� legr�gibb �r�sos eml�k a Sey�abr�vi�,1298-b�l, elt�r�sek az ��szakit�l

���� ezen k�v�l r�n�k,oklevelek, valamint a sz�jhagyom�ny �tj�n meg�rz�tt fer�i ballad�k

���� 1840-ben v�lt hivatalos nyelvv� a d�n melett

���� 1939 �ta az oktat�s �s egyh�z nyelve

���� 1948 �ta �nn�ll� korm�ny, melynek nyelve a fer�i

���� XVIII – XIX. sz.ban a nemzeti �ntudat meger�s�dik

Jens Christian Svabo, ballad�k feljegyz�se, �r�sbelis�g alpjainak lefektet�se

Rasmus Rask, fer�i nyelv grammatik�j�nak els� rendszeres le�r�sa

Venceslaus Ulricus Hammershaimb, az egys�ges fer�i helyes�r�s megteremt�je,1854-ben adta ki „Fer�i nyelvtant”, mely p�r apr� v�ltoztat�ssal, de ma is �rv�nyes.

���� Etimol�giai m�dszert haszn�lta, hangs�lyozva az izlandival val� rokons�got(��szaki alapnyelv)���� �rott �s besz�lt nyelv k�zti k�l�nbs�g elm�ly�l�se

���� Jacobsen szerint viszont az �roztt nyelv kommunikat�v funkci�j�t kell hangs�lyozni (ortogr�fia, a t�rshavni dialektusra alapozva, melyben a leger�sebb a d�n behat�s)

���� R�vid id�re „broyting”: ortogr�fia, melyben mindk�t reformer elk�pzel�se �tv�z�dik

���� K�s�bb m�gis a Hammershaimb-f�le ortogr�fi�t viszik� kereszt�l���� nyelvtervez�s alapja a fer�i egy r�gibb form�ja

�

Hangtan:

���� �BC graf�m�i: a,�,b,d,�,e,f,g,h,i,�,j,k,l,m,n,o,�,p,r,s,t,u,�,v,y, �, �, � (vagy �)

���� 3 nyelvj�r�ster�letre oszlik, legjelent�sebb a kp-i szigetek, k�l�n�sen a f�v�ros, T�rshavn k�rnyezete, melynek nyelvhaszn�lata egyre ink�bb k�znyelvi norm�v� v�lik

���� mgk ejt�se k�l�nb�zik, hossz�-r�vid: a[a]-[εa], ey[ε]-[ει]

���� � �ltal�ban diftongus, � ejt�se labi�lis [œ] vagy [�:], y, � ejt�se megegyezik i,� ej�s�vel, � ejt�se pedig a-�val

���� jellemz� biz. Fok� palataliz�ci�, ill affrikata-ejt�s: dj�r(�llat),

genta(l�ny); skip(haj�), skj�ta(l�ni)

���� �-t �ltal�ban nem ejtj�k: bla� [blεa] - lev�l, vagy hiatus-t�lt� hangnak haszn�lj�k: su�ur [su:wur]-d�l, le�ri� [lεgri]-a b�r

�

�jizlandival hasonl�s�got mutat:

�

���� hv hangkapcsolat ejt�se [kv]: hvat [kvεat]-mi, ll, nn gyakran [dl], [dn]: fjall [fjadl]-hegy

���� preaspir�ci� kk, tt, pp eset�ben: gakk! [ga^hk]- menj!

���� asszimil�ci� nv > javnt [jamt] illetve; avn [aun], havn [haun]-kik�t�

�

�

Nyelvtani szerkezete:

�

���� nyelvtani szerkezete megegyezik az �j- ill. �izlandival

���� meg�rizte minh�rom nemet, 2 sz�mot, 4 esetet (nom.,acc.,gen.,dat.)

���� de a genit�vet cask f�ldrajzi helymeghat�roz�sokban, szil�rd sz�szerkezetekben, �s sz��sszet�telekben haszn�lja:

millum Gr�nlands og �slands; til skips-fed�lzeten; arbei�sma�ur-munk�s

���� a k�znyelv prepoz�ci�s k�r�l�r�sokat kedveli:� ein koppur av te - egy cs�sze tea

���� er�s �s gyenge ragoz�s megk�l�nb�ztet�se, szuffix�lt n�vel� haszn�lata:

b�tur-cs�nak > b�turin- a cs�nak

���� �n�ll�sult hat�rozott n�vel�: hin gamli- az �reg

���� a r�gi du�lis a szem.n�vm�sok k�z�l kiszor�totta az eredeti t�bbessz�mot vit-mi, tit-ti, ez a birt.n�vm�sokra is vonatkozik okkara-mi�nk, tykkara-ti�tek

���� a 3.szem�ly szem.n�vm�se az izlandihoz hasonl�: hann, hon, ta�

���� ein �s tveir (egy,kett�) sz�mnevek mindh�rom nemben ragozhat�k

���� k�l�nbs�g az er�s �s gyenge ig�k k�z�tt (er�s ig�k 6 csop., gyenge ig�k 4 csop.)

���� l�tige alakjai: eri-vagyok, ert-vagy, er-van, eru- vagyunk,vagytok,vannak,

t�bbi alak vera

���� mint a t�bbi �szaki germ�n nyelvben �ltal�nos a reflexive k�pz�s, �sszetett igeid�k, seg�dig�k alkalmaz�sa