D�nia term�szetf�ldrajza

Andersen mondja haz�nkon �tutazva, hogy a Duna-Tisza k�z�tti s�k vid�k r�g, nem l�tott haz�j�ra eml�kezteti.

^{-����������} ter�lete: 43043 km²

-��������� Jylland-fsz.: 29633 km2

^{-����������} parthossz�s�ga: 7450 km²

-��������� Skandin�via legd�libb orsz�ga

-��������� egyetlen partja sincs t�volabb 40 km-n�l

-��������� k�zel 500 szigetb�l �ll: 13410 km2:

*������� 99 lakott:

�������� Sjaelland: 7543 km2

�������� Fyn: 3482 km2

�������� Lolland: 1283 km2

�������� Bornholm: 587 km2

�������� Falster: 514 km2

*������� 383 lakatlan: 47 km2

-��������� �vatosnak kell lenni a f�ldrajzi kiterjed�s meghat�roz�s�val, ugyanis a tenger mozg�sainak hat�s�ra, f�k�nt a nyugati parton, 10 km-es elt�r�s�k is lehetnek az �vek m�l�s�val:

a kiterjed�st ez�rt �gy �llap�tj�k meg, hogy az �lland� n�v�nyzettel ben�tt ter�let hat�r�t veszik figyelembe

-��������� tov�bb nehez�ti a meghat�roz�st, hogy itt sok, a tengerrel �sszek�ttet�sben l�v� foly�- �s �ll�v�z, azaz fjord:

*������� D-Ny Jylland: Ringk�bning fjord (legnagyobb)

*������� �-Jyllandon: Limfjord (r�szei szinte kett�s szelik a szigetet)

-��������� leg�szakibb pontja: Grenen (= �g), az �szaki- �s Balti-tenger tal�lkoz�s�n�l

-��������� legd�libb pontja a Falster szigeten l�v� Gedser Odde

-��������� szorosok:

*������� Skagerrak: 125 km

*������� Kattegat: 75 km

*������� �resund: 4 km

*������� a Fyn �s Jylland k�z�tti szorost a szerelmesek �t�szt�k

-���������

�

k�t nagy trem�szetf�ldrajzi t�j hat�r�n fekszik:

Jylland term�szetf�ldrajzilag a N�met-s�ks�g folytat�sa

a Kelet-D�n- szigetvil�g a Skandin�v-fsz.-hez kapcsolja

-��������� �llamilag mag�ba foglalja Gr�nlandot �s a Faer�er-szk.-

et

-��������� egyetlen szf.-i kapcsolata N�metorsz�ggal van: 67,7 km

-��������� D�nia alakja mintegy 1 milli� �vig tart� j�gkorszakban alakult ki:

-��������� D�nia kialakul�sa

*������� 500 m �vvel ezel�tt alakult ki, a cambrium el�tti korban, alapzata:

�������� nagyr�szt gr�nit

�������� 900-1300 m m�lyen a felsz�n alatt van

�������� Jyllandon 4-6 km-rel a felsz�n alatt van

*������� perm id�szak I. fel�ben:

�������� sivatag volt

�������� Jyllandon tal�lt homokk� �s v�r�s agyag is erre utalnak

�������� kicsap�dott s� nyomai: sz�raz �ghajlatra utalnak

*������� jura-kor: csapad�kosabb� v�lik az id�

*������� kr�ta-kor:

�������� m�szk�t�mb�k l�trej�tte

�������� M�ns-klint: M�n sziget�n a legl�tv�nyosabbak

*������� legk�s�bb Nyugat-Jylland bizonyos r�szei j�ttek l�tre

*������� D�nia altalaja a k�vetkez�kb�l �ll:

�������� a k�s� j�gkorszaki mor�na (gleccser-hordal�k)

�������� felsz�n alatti m�szk�

�������� homok

*������� az e f�l�tti r�teg nem egys�ges:

�������� Kelet-D�nia: fekete talaj (f�ldm�vel�sre alkalmas)

�������� Nyugat-D�nia: t�zeges talaj (nem j� f�ldm�vel�sre)

�������� Bornholm: gr�nit, kaolin

-��������� s�k ter�let, legmagasabb pontja: Yding Skovh�j: 173 m

-��������� d�len hossz� keskeny �bl�k tal�lhat�ak: ezek a f�rd�k(=fjordok)―> nagym�ret� kik�t�k: Aabenraa, Vejle, Horsens

-��������� �szakon t�gas �bl�k vannak: ezek a boddenek

-��������� Jylland nyugati-d�lnyugati r�sz�n j�gkorszaki fen�kmor�n�k tal�lhat�k―> partja szinte ny�legyenes

-��������� homokd�n�k a nyugati parton―> felsz�n�nek 10%-�t teszi ki

-��������� sok mocs�r volt itt―> lecsapolt�k

-��������� a nyugati part szigeteit az er�s viharok szinte elt�ntette, kiv�tel: Fan�, R�m�… ―> „vaspart” (haj�roncsok)

-��������� tavakban gazdag orsz�g: 75 t�:

*������� Arres�: 39,87 km2

*������� Stadil fjord: 18,5 km2

*������� Esrums�: 17 km2

*������� Fures�, Bagsvaerds� (vil�gversenyek, kajak-kenu) ―> Koppenh�g�n bel�l

-��������� foly�k:

*������� Gudeaa : 158 km (als� szakasza haj�zhat�, Jyllandon van)

*������� Aa: Odens�n van

-��������� �ghajlata:

*������� �szaki m�rs�kelt �vh�z tartozik, nem zord, �ce�ni �ghajlat�

*������� a t�li �tlagh�m�rs�klet 1-2 fokkal melegebb a magyar�n�l―> 0�C, a Golf-�ramlat hat�s�ra

*������� �szaki jellege legink�bb abban mutatkozik meg, hogy t�len a nappalok, ny�ron az �jszak�k 4-6 �ra hossz�ak

*������� akkor van hideg D�ni�ban, ha a j�g eltakarja a Balti-tenger torkolat�t �s a tenger nem tudja bet�lteni h�szab�lyoz� funkci�j�t (―>ny�ron h�t, t�len f�t)

*������� j�liusi k�z�ph�m�rs�klet: 15,6�C (5-6 �-kal alacsonyabb a magyar�n�l)

*������� Jylland nyugati partj�n er�sebb a leh�l�s:

�������� az �ce�ni hat�s er�sebben �rv�nyes�l

�������� nyugati-, �szak-nyugati-sz�l

�������� nap�jegyenl�s�gi viharok: „v�zszintesen esik az es�”

*������� napf�nyes �r�k sz�ma: �tlag 1600 (M.o.: 2000 )

*������� csapad�kot hoz� napok sz�ma: 120-200 nap (b� csapad�k 550-800 mm)

*������� v�ltoz�kony id�j�r�s jellemzi, f�k�nt tavasszal (oka egyr�szt a hegyek hi�nya)