Villamosenergia

�

Norv�gia a hatodik legnagyobb v�zi energia el��ll�t� a vil�gon. A norv�g v�zi er�m� szektort �gy tervezt�k, hogy igazodni tudjon az er�m�vek term�szetes v�zut�np�tl�s�ban jelentkez� ingadoz�sokhoz, tov�bb�, hogy a termel�s k�vesse az id�szakosan v�ltoz� ig�nyeket. A csapad�kosabb �vekben �sszegy�l� vizet v�zt�roz�kba gy�jtik, hogy majd a kev�sb� csapad�kos �vekben felhaszn�lj�k. Ez a rendszer el�seg�ti a h�er�m�vekben termelt villamosenergi�t haszn�l� orsz�gokkal val� egy�ttm�k�d�st. Norv�gia �s a t�bbi orsz�g k�z�tt v�gbemen� energiakereskedelem a Nordel �s a Nord Pool, a skandin�v energia csere-program keretein bel�l t�rt�nik.

Az elektromos �ram ir�nt mutatkoz� n�vekv� ig�nyeket hagyom�nyosan �j v�zi er�m�vek �p�t�s�vel el�g�tett�k ki. Az 1990-es �vek k�zep�n azonban korm�nyd�nt�s sz�letett k�t g�zer�m� l�tes�t�s�r�l. A g�zer�m�vek �p�t�s�t Norv�gi�ban heves vita k�s�rte, a k�rnyezetv�d�k pedig tiltakoztak ellene.

Nukle�ris energi�val kapcsolatos kutat�sokat is folytattak, de az atomenergia bevezet�s�re vonatkoz� terveket a Storting (norv�g orsz�ggy�l�s) 1979-ben elvetette.

Norv�gi�ban a kisfogyaszt�i �ramszolg�ltat�s egy 230 �s 400 V kisfesz�lts�g� �s egy 22 kV nagyfesz�lts�g� h�l�zaton kereszt�l t�rt�nik. A nagyfesz�lts�g� orsz�gos �ramh�l�zatr�l region�lis h�lozatokra tov�bb�tj�k az �ramot, melyet a telep�l�seken j�val alacsonyabb fesz�lt�gen tov�bb�tanak. A nagyobb er�m�vekb�l 300-420 kV fesz�lts�ggel ker�l az �ram a h�l�zatba, hogy nagy t�vols�gokra lehessen sz�ll�tani. A k�l�nb�z� rendszereket egy orsz�gos �ramh�l�zat fogja �ssze, ami megk�nny�ti a bels� koordin�ci�t �s �rt�kes�t�st, valamint biztos�tja a v�ltoz� termel�si felt�telekkel �zemel� er�m�vek optim�lis kihaszn�l�s�t. A szomsz�dos orsz�gokba vezet� k�belek hasonl� koordin�ci�t �s �rt�kes�t�st tesznek lehet�v� az orsz�g hat�rain kereszt�l.

�

�

Energia – t�rt�neti �ttekint�s

Norv�gi�ban m�r a k�z�pkorban haszn�lt�k a v�zes�sek energi�j�t malomkerekek meghajt�s�ra. A XIX. sz�zad v�ge fel� bek�vetkezett villamos�t�s sz�mos v�zelvezet� csatorna hasznos�t�s�t tette lehet�v�, �gy m�r az energiaforr�st�l t�volabb lev� �zemeket is el lehetett l�tni energi�val. A v�zi er�m�vek megteremtett�k a norv�g iparosod�s alapjait.

A XX. sz�zad elej�n a v�zi energi�nak k�sz�nhet�en olyan energia-ig�nyes �zemek telep�t�se is lehet�v� v�lt, mint amilyen a m�tr�gy�t el��ll�t� Norsk Hydro. A II. vil�gh�bor�t k�vet�en az eur�pai �jj��p�t�si folyamat r�szek�nt k�l�nb�z� energia-ig�nyes ipar�gak telepedtek meg Norv�gi�ban, beindult az alum�nium-termel�s, tov�bb� az elektrok�miai �s elektrometallurgiai ipar. 1910-1925 �s 1960-1985 k�z� tehet� a v�zi er�m�vek telep�t�s�nek k�t legintenz�vebb korszaka.

Az 1960-as �vek v�ge fel� Norv�gia az olaj-korszakba l�pett, �s 1975-re m�r nett� olaj �s g�z export�l� orsz�gg� v�lt. Noha jelent�s n�veked�s mutatkozik a term�szetes g�z termel�se ter�n is, az energiaszektorban az olaj marad az els�dleges nyersanyag.

Az 1973-as olajv�ls�got k�vet�en, mind a k�lts�gtakar�koss�g rem�ny�ben, mind k�rnyezetk�m�l� meggondol�sokb�l ered�en, fel�ledt a nemzetk�zi �rdekl�d�s a meg�jul� energiaforr�sok ir�nt. Norv�gi�ban olyan �j meg�jul� energiaforr�sok felhaszn�l�sa mer�lt fel, mint a hull�menergia, sz�lenergia, h�szivatty�k, tov�bb� a bioenergia olyan �j form�it kis�rletezt�k ki, mint a h�termel�sre haszn�lhat� k�l�nf�le biomassz�k, valamint a bio�zemanyagok (bioetanol �s biod�zel). Norv�gi�ban a bioenergia k�pezi a leg�sibb energiaforr�st, �s f�t�si c�lokra a t�zifa tov�bbra is igen jelent�s energiaforr�s marad.

A II. vil�gh�bor�t megel�z�en a lakoss�g egy�t�de sz�m�ra nem volt megoldva az elektromos �ramell�t�s, ez�rt 1938-ban bevezettek egy �llami t�mogat�si rendszert, melyet a h�bor� befejez�se ut�n azzal a c�llal �ll�tottak vissza, hogy a sz�razf�ld�n minden h�ztart�s csatlakozhasson az elektromos h�l�zathoz.

A v�zi energiaforr�sok hasznos�t�sa hat�s�gi enged�lyez�shez van k�tve. A v�zi er�m�vekkel kapcsolatos enged�lyez�si elj�r�sok�rt formailag a Storting (norv�g orsz�ggy�l�s), a korm�ny, az Olaj- �s Energia�gyi Miniszt�rium, valamint a Norv�g V�ztartal�kok�rt �s V�zi Energi��rt Felel�s Hivatal (NVE) felel�s. A nagyszab�s� vagy vit�s projekteket �ltal�ban a Storting el� terjesztik.

Az energiaszolg�ltat� szektor szerkezete t�kr�zi a rendszer fejl�d�s�t. Az er�m�vek �s tulajdonosaik az �zemek k�zvetlen k�zel�ben telepedtek meg, hogy a helyi ipart energi�val l�ss�k el, �s elektromos �ramot juttassanak a t�rs�gbe, illetve hogy vezet�kek seg�ts�g�vel olcs�bb �ramot szolg�ltassanak. Ez k�l�nb�z� t�pus� �s t�rsas�gi form�j� k�zm�vek sz�les v�laszt�k�t eredm�nyezte, melyek tulajdonform�jukat tekintve r�szben a helyi mag�nszektorhoz tartoztak, r�szben pedig �llami vagy �nkorm�nyzati tulajdonban voltak. Ez a soksz�n� strukt�ra mind a mai napig fennmaradt.

�