A skandin�v szemikommunik�ci�

Szemikommunik�ci� fogalma:

Einar Haugen: A felek mindegyike saj�t nyelv�t haszn�lja, partner�t k�pes meg�rteni, vagyis passz�van tudja a m�sik nyelvet. A d�n, sv�d �s norv�g nyelv k�zti kontaktus eset�ben: a m�sik nyelv ismerete nem felt�telezi a tanul�st, hanem a kommunik�ci� alapja a k�t vagy t�bb nyelv k�z�tt megl�v� szab�lyszer� megfelel�sek halmaza, amelynek alapj�n a kommunik�l� partnerek k�dolni tudj�k egym�s besz�d�t.

·    Kialakul�s�hoz a n�pek k�z�tti szoros, folytonos nyelvi kapcsolat sz�ks�ges

·    d�n, norv�g, sv�d: skandin�v szempontb�l nem idegen nyelvek (d. fremmedsprog, n. fremmedspråk, sv. fr�mmande språk), hanem szomsz�d nyelvek (d. nabosprog, n. grannespråk, sv. grannsspråk). → izlandi, fer�eri nem szomsz�d!

·    Seip: A skandin�v kommunik�ci�ban a f�lre�rt�s vesz�lye nagy. Oka: egyazon sz� k�l�nb�z� ejt�se, szavak elt�r� jelent�se.

·    A d�n besz�det nem �rti a sv�d, norv�got nehezen �rtik a d�nok, de a sv�d �s a norv�g j�l �rti egym�st.

·    A d�n nyelv hangz� oldal�nak bizony�ra vannak olyan tulajdons�gai, melyek megzavarj�k, vagy n�mely esetben blokkolj�k az interskandin�v kommunik�ci�t

Elektronikus t�megkommunik�ci�:

• D�nia, Sv�dorsz�g: feliratozz�k egym�s filmjeit, telev�zi�s megnyilatkoz�sait, viszont Norv�gi�ban nem! → ok: norv�gok jobban �rtik a t�bbieket

�rthet�s�g: Bloomfield: az �rthet�s�g k�l�nb�zteti meg a dialektust a nyelvt�l.

Nem-reciprok �rthet�s�g:

            Lehets�ges okok:   1. k�t n�p k�z�tti gazdas�gi, politikai, kultur�lis viszony.

                                     2. nyelvek, dialektusok struktur�lis k�l�nbs�gei

• Skandin�vi�ban: Sv�dorsz�g lett a II: vil�gh�bor� ut�n a vezet� hatalom→ nem volt �rdeke megtanulni a m�sik k�t �llam nyelv�t, mivel a gyeng�bb �rdeke, hogy meg�rtse az er�sebbet, hogy tanuljon t�le
• Kult�rjavak �raml�sa egyenetlen: pl: D�ni�ban lehet fogni a sv�d ad�kat, Sv�dorsz�gban a d�nokat nem.
• Norv�gia: (Erik Hansen): a norv�gok �rtik legjobban a t�bbieket �s viszont. Lehet sv�d, d�n k�nyveket kapni eredeti nyelven (probl�ma az �ll�t�ssal: ez a hall�smeg-�rt�st nem befoly�solja, a skandin�vok el tudj�k olvasni egym�s �r�s�t), nem feliratozz�k a filmeket �s a t�v�ad�st.

            �rthet�s�g okai a norv�gokn�l (Erik Hansen):

1.      A norv�g nyelv struktur�lisan a d�n �s a sv�d k�z�tt �ll. (probl�ma az �ll�t�ssal a szerz� szerint: defin�ci� /�rvek, p�ld�k/ n�lk�l �res az �ll�t�s)

2.      Norv�gi�n bel�l is t�bb dialektust besz�lnek→ nyelvi tolerancia/t�relem.

3.      Norv�gia 400 �vig d�n uralom, majd 100 �vig sv�d fennhat�s�g alatt �llt→ sz�ks�ges volt elsaj�t�tania e nyelveket.

Skandin�v �rthet�s�gi vizsg�latok:

Einar Haugen (1953)

→ Eredm�nyei az intuit�v megk�zel�t�st t�kr�zik: „�n �rti-e neh�zs�g n�lk�l az x, y, z nyelvet?”

→ �rott �s besz�lt nyelvet �sszemossa

→ Nem tesz k�l�nbs�get a bokmål �s a nynorsk k�zt

·    sv�d-d�n kommunik�ci� a legrosszabb

·    norv�g-sv�d a legjobb

Sifo-Gallup („Svenska institutet f�r opinionsunders�kningar” = the Swedish Institute for Opinion Surveys)

(1973, a telev�zi� megjelen�se ut�n)

→ csak a besz�lt nyelvet vizsg�lja

·    �ltal�nos fejl�d�s mutathat� ki

Øivind Maurud (1976)

→ besz�lt nyelv vizsg�lata

·    sv�d-d�n a legrosszabb

·    norv�got Sv�dorsz�gban rosszabbul �rtik, mint D�ni�ban→ ellentmond az eddigieknek

·    a norv�g a sv�d �s a d�n k�zt �ll az interskandin�v hall�smeg�rt�s szempontj�b�l

Nyelv�szeti megk�zel�t�s

A skandin�v kuta�k szerint az interskandin�v szemikommunik�ci� zavarainak val�sz�n�leg a kiejt�s elt�r�se lehet az oka. �k a helyes�r�sb�l vontak le fonol�giai k�vetkeztet�seket.

Leonard Bloomfield – (1887-1949) amerikai nyelv�sz

Einar Haugen – (1906-1994) norv�g sz�rmaz�s�, Amerik�ban �lt nyelv�sz

Erik Hansen – d�n nyelv�sz

Øivind Maurud – norv�g pedag�gus

Didrik Arup Seip – norv�g nyelv�sz (1884-1963)