Fonol�gia: szegment�lis �s szupraszegment�lis fonol�gia

Szegment�lis fonol�gia

• Szegmensek le�r�sa, megk�l�nb�ztet� jegyek vizsg�lata
• Pl. z�ng�s-z�ng�tlen, k�pz�s helye, m�dja stb.
• Fonol�giai szab�lyok: bizonyos hangok, hangkapcsolatok egym�s k�z�tt hogy viselkednek – megk�l�nb�ztet� jegyek v�ltoz�sait �rj�k le

Pl. [n] �s[ŋ] – n�ni �s ing – allof�nok a magyarban, komplement�ris disztrib�ci�ban �llnak egym�ssal, mert k�lcs�n�sen kiz�rj�k egym�st

Angolban: [sin] �s [siŋ] – sin �s sing – nem allof�nok, mert jelent�s-megk�l�nb�ztet� szerep�k van

D�n: 5 milli� besz�l�

• DANIA fonetikus �t�r�si rendszer
• �sszetett hangz�rendszer: 10 hossz� mgh, 11 r�vid mgh, 18 msh
• A mag�nhangz�k elt�rnek a kardin�lis mag�nhangz� t�bl�zatt�l – diakritikus jegyekkel kell �ket le�rni
• Legt�bb diftongus (23) – nem a k�zskandin�v �llapotb�l maradtak fent (a k�zskandin�v �llapotb�l maradt diftongusok monotoniz�l�dtak a t�bbi nyelvben)

Norv�g: 4,5 milli� besz�l�

• NORVEGIA �t�r�si rendszer (Storm)
• K�zskandin�v nyelvi �llapotb�l diftongusok (pl. au, ei, øy) – legink�bb dialektusokban
• Retroflex m�ssalhangz�k r el�tt
  pl. kart, lørdag
• Palat�lis mag�nhangz�k el�tt a g, k, sk palataliz�l�dik (pl. gi, kyst)
• p, t, k mag�nhangz� el�tt aspir�lt (pl. takk – thakknak ejtj�k)
• l all�f�nok: tiszta (like), szillabikus l (middel), retroflex l (dårlig)

Sv�d: 9 milli� besz�l�

• Lundell-f�le �t�r�s
• K�zskandin�vb�l diftongusok monotoniz�l�dtak
• Retroflex m�ssalhangz�k r hat�s�ra (pl. bord-bod)
• Palat�lis mag�nhangz� el�tt g, k palataliz�l�dik

Szupraszegment�lis fonol�gia (proz�diai jegyek)

• Hangmagass�g (tonh�jd, tone)
• Hanglejt�s: hangmagass�g v�ltoz�sa adja
  sz� szinten: t�nus
  mondat szinten: inton�ci�
• Hangs�ly (trykhakset): sz�tag magass�g�nak milyens�ge
  3 m�d: mgh intenzit�s�nak n�vel�se, mgh magass�g�nak n�vel�se, mdh id�tartam�nak n�vel�se
• Sz� lehet t�bbhangs�lyos
  �sszetett sz�: f�hangs�lyos �s mell�khangs�lyos sz�tag

Ton�lis �s inton�ci�s nyelvek: alaphangmagass�g nyelvi szerepe szerint

Ton�lis:

·  Hangmagass�got a szavak jelent�s�nek megk�l�nb�ztet�s�re haszn�lj�k

·  Lexikai k�l�nbs�g: m�s jelent�st kap a sz�

·  Grammatikai k�l�nbs�g

Inton�ci�s:

• Hangmagass�g nem befoly�solja a szavak jelent�s�t, esetleg csak a mondat�t
• K�t�tt hangs�ly

Magass�ghangs�lyos nyelvek: �tmenet a kett� k�z�tt

Sz�tag szerepe: sz�tag szintj�n jelenik meg a hangs�ly

Norv�g:

• R�vid: r�vid mgh + r�vid msh
• Hossz�: r�vid mgh + hossz� msh vagy hossz� mgh + r�vid msh
• Extra hossz�: hossz� mgh + hossz� msh

Sv�d:

• Els� sz�tagon a hangs�ly
• Minden hangs�lyos sz�tag hossz�

D�n: stød

• Jelent�s-megk�l�nb�ztet� szerep
• Glott�lis z�rral k�pzett
• Teljes mgh a sz�tagban, f�- vagy mell�khangs�ly a sz�tagon
• Hossz� vagy r�vid mgh + z�ng�s msh