A nyelv�szet ter�letei

Nyelv�szet feladata: a nyelvben megkeresse mindazt, ami saj�tos, ami nem k�vetkezik a vil�g   

                                  m�s dolgaib�l, amit m�s tudom�nyok nem �rnak le, �gy a le�r�sa a

                                  nyelv�szet feladata.

Nyelv�szet ter�letei:

o       K�zponti: 

·        alaktan

·        hangtan

·        mondattan (szintaxis)

o       J�rul�kos:

·        besz�dhangtan (fonetika)

·        jelent�stan  (szemantika)

·        haszn�lattan (pragmatika)       

·        nyelvt�rt�net

o       Hat�rter�letei (ahol a nyelv�szet m�s tudom�nnyal egy�tt vizsg�l�dik):

·        t�rsasnyelv�szet (szociolingvisztika)

·        l�lektani nyelv�szet

·        sz�m�t�g�pes nyelv�szet

o       Alkalmaz�si ter�letei:

·        helyes�r�s,ford�t�s,nyelvoktat�s,logop�dia,b�n�gyi nyomoz�s…  

Nyelv �s vil�g k�l�nb�z�s�gei:

A vil�gban az a term�szetes,hogy a vmire val� utal�s „nagys�ga” ar�nyos legyen az illet� dologgal            Nyelvben ilyen ar�nyoss�g nincs,mert a sz�kincsben semmif�le realit�s vagy k�pszer�s�g nem �rv�nyes�l!

Pl: „l�” sz� sokkal r�videbb,mint a n�la j�val kisebb bar�zdabilleget�…

                        Sz�kincs       a vil�g dolgait nem lek�pezi,hanem csak jelk�pezi (szimboliz�lja) 

            A nyelv legfelt�n�bben az alaktanban t�r el a vil�g t�bbi jelens�geit�l:

                                   nyelv �nk�nyess�ge

                                   nyelv bels� szab�lyszer�s�ge

                                   nyelv rendezetts�ge

Alaktan          az a ter�let,ahol a nyelvek nyelvtana a legjobban el tud t�rni 

                                               egym�st�l.     

A Hangtan er�sen �ssze van k�tve a fizik�val,�lettannal,anat�mi�val,vagyis az emberi sz�j �s f�l szerkezete,a hanghull�mok terjed�se behat�rolja a hangtan mozg�ster�t.

(Az emberi nyelv kb 100-f�le besz�dhangot tud megk�l�nb�ztetni: vil�g 

nyelvei ezekb�l v�logatj�k �ssze  nagyj�b�l 20-50 k�z�tti hang�llom�nyukat)

Hangok szempontj�b�l teh�t el�gg� egyform�k a nyelvek.

(Hangtannak nincs k�ze a jelent�shez.)

A mondattanban (szavak elrendez�s�ben)a nyelvek nem tudnak annyi meglep�t �s egy�nit f�lmutatni, mint az alaktanban.

Mondattan m�gis a legfontosabb nyelv�szeti ter�let,mert itt kapcsol�dik �ssze a leg�rdekesebben a „mit” �s „hogyan”, azaz a nyelv �ltal kifejezend� kijelent�s �s a kifejez�s formai eszk�zt�ra, a sz�rend.

Mondattan:        az �rtelmes elemek elrendez�s�nek a tana.

(�rtelmes elemek pl.:  szavak,sz�szerkezetek,tagmondatok,ritk�n 

                                   sz�n�l kisebb elemek…)

                                      form�lis eszk�z�kkel dolgozik

                                     c�lja: nem a jelent�s, hanem a szerkezetek vizsg�lata

A Jelent�stan m�g kev�sb� nyelvf�gg�,mivel a vil�g dolgaival,jelens�geivel van �sszek�tve,amelyek minden ember sz�m�ra alapvet�en azonosak.

(nyelvekben k�l�n sz� van a f�rfire �s a n�re, nem uaz az ige fejezi ki a  „varrni” �s „fuldokolni” t�ny�ll�st stb…)

Jelent�stannak alig van k�ze a formai eszk�z�kh�z,a tulajdonk�ppeni nyelvtanhoz,hiszen sz�mos meg�llap�t�sa –ellent�t �s azonoss�g,�ll�t�s �s tagad�s stb- minden nyelvre egyform�n igaz.

            A jelent�stanb�l �gazott ki a pragmatika (haszn�lattan)

Pragmatika          nyelv haszn�lat�t, a nyelv �s a k�zl�si helyzetek kapcsolat�t                                                           

                             vizsg�lja.    

Pl.:mikor haszn�lunk tegez�st �s mikor mag�z�st, mi�rt van,h          bizonyos szavakat csak bizalmas k�rben haszn�lunk…

A besz�dhangtan (fonetika)

            Nyelv hangjait k�t tudom�ny�g tanulm�nyozza: besz�dhangtan (fonetika)

                                                                                         nyelvi hangtan (fonol�gia)

Fonetika         a hangz� besz�d fizikai mibenl�t�t tanulm�nyozza, teh�t hogy mely szerveinkkel hozzuk l�tre, hogyan terjed a leveg�ben. hogyan fogja f�l a f�l�nk.

                        term�szettudom�nyokhoz �s a nyelv�szethez egyar�nt sorolhat� (kutat�sai gyakran nem az egyes nyelvekhez hanem mag�hoz az emberi l�nyhez kapcsol�dik).

                        az �let sok ter�let�n alkalmazhat�  

                                   Pl.:logop�dia,t�vk�zl�s,b�n�gyi nyomoz�s,sz�n�szk�pz�s

A t�rt�neti nyelv�szet          

            A nyelv �lland�an v�ltozik.

Ahogyan a nyelvi rendszer v�ltozik,csakis nyelv�szet eszk�zeivel �rhat� le,ez�rt a nyelvt�rt�net szorosan a nyelv�szethez tartozik.

Nyelvt�rt�net          sz�mos inform�ci�t szolg�ltat �ltal�ban is a nyelv 

                                mibenl�t�r�l, m�k�d�s�r�l.

                                   Pl.: kimutatja a v�ltoz�sok szab�lyszer�s�g�t

v     Nyelvtani v�ltoz�sok pl.: magyarban a k�tf�le m�lt id�  k�l�nbs�ge elmos�dott.

v     Egy nyelv sz�tv�l�s�val l�trej�v� �j nyelvek szab�lyszer�en t�rnek el egym�st�l.

Pl.:  nyelvrokons�gi bizony�t�kok

                                                       els�sorban mag�r�l a nyelvr�l mond �rdekeset

Pl.: nyelvekben nincs fejl�d�s vagy hanyatl�s, nincs  nyelvroml�s vagy nyelvjavul�s

Minden nyelv egyforma bonyolults�g� �s  ugyanolyan alkot�r�szekb�l �ll.