Angolsz�sz �jkritika

-         irodalomelm�leti, �s –kritikai ir�ny a h�bor� el�tti Angli�ban, ahol I.A.Richards �s T.S.Eliot munk�ss�ga ind�totta �tj�ra

-         Amerik�ban az �tvnes, hatvanas �vekben John Crowe Ransom, W.K.Wimsatt , Cleanth Brooks �s Allen Tate vitt�k tov�bb

-         Hasonl�s�gok a pr�gai iskol�val �s az orosz formalizmussal:

·        Elvetett�k a pozitivista irodalomtudom�nyt, figyelm�t az irodalomra mint irodalomra ford�totta

·        Hangs�lyozt�k az irodalom megk�l�nb�ztet�s�t az �r�s m�s fajt�j�t�l, e k�l�nbs�geket teoretikus fogalmakkal pr�b�lt�k meghat�rozni

·        Meghat�roz�saikban k�zponti szerpet j�tszottak a strukt�r�ra �s k�lcs�n�s �sszef�gg�sekre vonatkoz� gondolatok

·        Az irodalmi sz�veget szerz�j�t�l �s t�rt�neti kontextus�t�l l�nyeg�ben f�ggetlen t�rgynak tekintett�k

-         az �jkritikusok nem ismert�k a formalist�k munk�ss�g�t

-         olyan alternat�v�t k�n�l, mely megk�nny�ti az olvas�k �s kritikusak �letr�l �s vil�gr�l alkotott n�zeteinek �sszeegyeztet�s�t

-         kiemelt�k az irodalom kapcsolat�t a val� vil�ggal

-         empirikus �s humanista

I.A.Richards

M�vei:

-         Az irodalomkritika alapelvei (1942)

-         A jelent�s jelent�se (C.K.Ogden+Richards)

-         Tudom�ny �s k�lt�szet (1926)

-         Gyakorlati kritika (1929)

-         m�vei h�tat ford�tanak a pozitivista tudom�nynak, olyan kritik�t szorgalmaznak, melyek az irodalom saj�tos tulajdons�gaival foglalkozik, ezek meghat�roz�s�ban az emberi tapasztalat �s emberei �rt�k az ir�nyad�

-         az olvas�nak az irodalomra adott reakci�j�ra �s e reakci� �rt�kel�s�re helyezi a hangs�lyt

-         az olvas�s folyamat�nak elemz�se �rdekli �s azon krit�riumok meg�llap�t�sa, melyek seg�ts�g�vel �rt�kelhet�v� v�lik az olvas�s adta �lm�ny

-         a kritikusnak 2 dologra van sz�ks�ge: a kommunik�ci� �s az �rt�kel�s elm�let�re

-         k�s�rlet egy szisztematikus elm�leti keret megalkot�s�ra, ennek alapja a nyelv 2f�le funkci�j�nak megk�l�nb�ztet�se:

1.      szimbolikus /referenci�lis/ funkci� -a szavak feladata az objekt�v vil�gra val� r�mutat�s, pl. tudom�nyos pr�za

2.      emot�v funkci�- szubjekt�v �rz�sek, attit�d�k kelt�se, pl. k�lt�szet (mely R. szerint pszeudokijelent�s)

-         R. kevesebbet t�r�dik a k�lt�szet �s a mindennapi diskurzus k�l�nbs�g�nek hangs�lyoz�s�val

-         A k�lt�szet ny�jtotta �lm�ny csak intenzit�s�ban, nem jelleg�ben t�r el az emot�v �lm�nyekt�l

-         A j� az impulzusok kibontakoztat�sa �s a vel�k j�r� hajlamok kiel�g�t�se, de m�sok ig�nyeit is figyelembe kell venn�nk- a moralit�s probl�m�j�nak megold�sa az, hogy az ellent�tes impulzusokat kib�k�ts�k, �gy hogy egy�ttesen a lehet� legnagyobb fok� kiel�g�l�st eredm�nyezz�k

-         Ez a kib�k�t�s a m�v�szetben nagyon magas szinten megy v�gbe- ez a k�pzel�er� coleridge-i elm�let�nek materialista �jrafogalmaz�sa

-         A m�v�szetek felfriss�tik �s feler�s�tik az �letre adott reakci�inkat az�ltal, hogy szak�tanak megszokott beidegz�d�seinkkel, de a hangs�ly az �lm�nyre esik

-         Az olvas� szerepe kap hangs�lyt a szerz� �s a sz�veg helyett

-         A megfelel� ment�lis �llapotot, melyet az olvas�nak/kritikusnak kell mag�ban l�trehoznia, a szerz� ment�lis �llapot�nak is tekinti

-         �rt� olvas�: aki reproduk�lni tudja a versben a k�lt� �ltal kifejezett impulzusokat

-         A sz�veget �ttetsz� k�zegnek, a szerz� �s az olvas� �lm�nye k�zvet�t�j�nek tekinti

-         Gyakorlati kritika c. m�: azon t�nyez�k vizsg�lata, melyek g�tolj�k az olvas�t a ment�lis �llapot megk�zel�t�s�ben

·        Az �sszetett jelent�sek befogad�si neh�zs�geinek, a hangok �s k�pek �ltal kiv�ltott olvas�i reakci�k elker�lhetetlen elt�r�seinek forr�sa maga a sz�veg

·        A hib�k m�sik r�sze az olvas�kban van- gondolatok/�rz�sek, melyek torz�tj�k v. g�tolj�k a r�juk tett hat�st

·        A hib�k korrig�lhat�k

-         A jelent�s jelent�se: R. a szimbolizmuskapcs�n besz�l a kommunik�ci�r�l

·        A nyelv �s a val�s�g l�nyegi sz�tv�laszt�s�nak lesz�gez�s�b�l indul ki

·        A szavak  ink�bb g�tat jelentenek k�zt�nk �s a vil�g k�z�tt, nem vagyunk k�pesek elszakadni a nyelv strukt�r�j�t�l

·        Saussure: a szavak jelent�se nem f�gg a dolgokhoz val� viszonyukt�l, de a m� szerz�i szerint a szavakat arra haszn�ljuk, hogy r�mutassunk dolgokra, jelent�s�k att�l a dologt�l f�gg, amire r�mutatunk

·        �ll�spontjuk empirikus, arra �p�l, hogy a tud�s tapasztalatb�l fakad

-         R. elm�let�nek egyes r�szei ma m�r elavultak:

�         -a k�lt�i nyelv tiszt�n emot�v

�         -az irodalmi �rt�k materialista felfog�sa

�         a szerz�- sz�veg- olvas� kapcsolat�r�l vallott n�zetei

-         elm�let�nek pozit�v elemei annak humanizmusa, empirizmusa, organicista felfog�sa (a sz�veg m�k�d�se valamennyi alkot�r�sz k�lcs�nhat�s�n nyugszik, ak�r egy �l� organizmus eset�n)

-         tan�tv�nya: William Empson, m�ve: A t�bb�rtelm�s�g h�t t�pusa, 1930- a k�lt�szet t�bb�rtelm�s�g�nek kifejez�sbeli anal�zise

Amerikai �jkritika

-         k�zel�t�sm�djuk empirikus, humanista, organicista �s elm�leti volt

-         nem annyira az olvas�s �lm�nye foglalkoztatta �ket, mint ink�bb a m�diumnak, mag�nak az irodalmi sz�vegnek az objekt�v tulajdons�gai

-         az amerikai �jkritika Richards �s Eliot m�v�nek �tv�zet�b�l sz�letett

-         Eliot k�lt�szetr�l sz�l� �r�sai elutas�tott Richards v�leked�s�t, miszerint a k�lt�szet l�nyeg�t az emot�v nyelv haszn�lata adja, �s hogy puszt�n a szerz� �lm�nyeit k�zvet�ti az olvas� fel�

-         Eliot szerint a j� k�lt�szet t�rgyias�tja az �rz�seket �s a dolgok le�r�s�n kereszt�l fejezi ki azokat- a t�rgyi megfelel� r�v�n, a j� k�lt�szet gondolati k�lt�szet

-         Az „�jkritika” fogalma J.C. Ransomt�l ered (k�nyve: �jkritika)

-         Az amerikaiak az �ltaluk javasolt alternat�v kritikai m�dszereket kidolgozott irodalomelm�letekkel t�masztott�k al�

-         Wimsatt: A verb�lis ikon c. �r�s

-         Brooks: A sz�p m�v� v�za c. �r�s

-         Az �jkritik�t f�leg d�li koll�giumokban kezdem�nyezt�k

-         Wimsatt, Bearsley: A sz�nd�k t�veszm�j�r�l, A hat�s t�veszm�j�r�l c. essz�k (1946, 1949, in: Sewanee Review)

·        A pozitivista tudom�nnyal szemben k�n�lt alternat�va megalapoz�s�t k�s�rli meg, mely a sz�vegek saj�tosan irodalmi von�sait veszi sz�mba a tudom�ny �ltal hagyom�nyosan megk�v�nt objektivit�ssal �s szigorral

·        A szerz�k szerint a vers nem egy individuum priv�t alkot�sa, hanem a nyilv�noss�g k�r�be tartoz� t�rgy

·        A szerz� alkot�s�t meghat�roz� �lm�nyek csak t�rt�neti �rdekess�ggel b�rnak, csak azok fontosak, melyek a sz�vegben t�rgyiasulnak

·        A szerz� sz�nd�ka csak annyiban �rdekes, hogy siker�lt-e val�ban verset alkotnia

·        A legt�bb dolog, ami haszn�lhat� az irodalomtudom�nyban, ki van z�rva a kritika szf�r�j�b�l

·        Szigor�an behat�rolt a t�rt�nelem szerepe az irodalom tanulm�nyoz�s�ban

·        A hat�s t�veszm�je c. �r�s: a vers nem csak �rz�sek k�zvet�t�je, hanem egyedi tulajdons�gokkal rendelkez�, �n�ll� t�rgy

·        A szerz�k szerint az ellent�tek kib�k�t�se nem a szerz� v. olvas� szellemi tett�nek, hanem a sz�vegjelent�s v. –strukt�ra objekt�v t�ny�nek tekintend�

·        A komplexit�s �s koherencia egy�tt adj�k az irodalmi sz�veg elemz�s�nek legfontosabb szempontj�t

-         hasonl�s�g az �jkritikusok �s formalist�k k�zt:

Ø      a strukt�r�ra �s bels� �sszef�gg�sekre vonatkoz� gondolatok kit�ntetett szerepe

Ø      a kritika objekt�v jelleg�nek hangs�lyoz�sa

Ø      a szerz� �s olvas� megk�l�nb�ztet�se a sz�vegt�l

-         nem ford�tottak k�l�n�sebb figyelmet az elt�vol�t�s, szokatlans�g vizsg�lat�ra

-         a jelent�s magyar�zata: - Richards szerint- a jelent�s magyar�zata a szavak r�mutat� haszn�lat�ban keresend�

-         Wimsatt, Brooks- mentalista n�z�pont, a k�lt�szetet a tud�ssal, mintsem az �rzelmekkel hozt�k kapcsolatba, funkci�ja nem a dolgokra val� r�mutat�s, a jelent�s �n�ll� gondolati k�pz�dm�ny, jelent�s-kiterjeszt�sk�nt k�t�dik az anyagi vil�ghoz

-         W. �s B. az irodalmi strukt�r�t nem tekintett�k teljesen z�rt rendszernek, �ll�spontjuk saussure �s Richards k�z�tt van

-         A k�lt�szet l�nyegi ismertet�jegye W.& B. szerint: az ellent�tek kiegyenl�t�se, melynek form�ja a szavak objekt�v jelent�s�nek objekt�v elrendez�se- az elrendez�s form�i: anal�gia jellemzi, melynek eszk�ze f�k�nt a metafora

-         A j� metafor�ban 2 t�rgy egym�sra ruh�zza a kult�ra �ltal hozz�juk kapcsolt k�pzetek eg�sz k�r�t

-         J� irodalom az, ahol a sz�veg valamennyi eleme r�szt vesz az ellent�tek �sszeb�k�t�s�ben

-         Wimsatt irodalomfelfog�s�t egy szemiotikai elm�lettel kapcsolja �ssze- C.W.Morris behaviorista  „ikonikus” �s „szimbolikus” jel megk�l�nb�ztet�se

-         Az ikonikuss�got a k�lt�i nyelv metrikai szerkezeteiben, a k�l�nf�le besz�dalakzatokban kereshetj�k

-         A k�lt�szet meghat�roz� von�sa az ir�nia is

·        Ir�nia: egy �ll�t�s m�dosul att�l, hogy az olvas� ellent�tes sz�nd�kot tulajdon�t szerz�j�nek, v. az olvas� tud olyan t�nyez�r�l, melyek �ssze�tk�z�sbe ker�lnek a kijelent�ssel

·        K�zel �ll a paradoxonhoz (2 egym�ssal ellent�tes elem t�rs�t�sa 1�ll�t�sban)

-         Brooks: A parafr�zis eretneks�ge c. m� – az irodalom �rt�ke nem a benne tal�lhat� kijelent�sekben tal�lhat�, hanem kapcsolatrendszer�kben, e kapcsolatokat a k�pzelet szabja+

-         Az �jkritika korl�tai:

·        St�luskritikusi n�z�pont: nem ford�tottak el�g figyelmet a sz�veg nyelv�szeti form�ira

·        Strukturalista ~ : t�lzott ragaszkod�s az irodalom referenci�lis funkci�j�hoz, mivel kapcsolatot l�ttak az irodalom �s a val� vil�g k�z�tt.

·        Posztstrukturalista ~ : tagadj�k az irodalom az �jkritikusok �ltal felt�telett egys�g�t

-         „A sz�nd�k �veszm�j�nek” b�r�lata: �ll�t�s, miszerint egy sz�veg szavainak jelent�se publikus term�szet�, elfogadhat� a szavak sz�t�ri jelent�se /denot�ci�/ eset�n, de problematikus a szavakhoz t�rsul� k�pzetek /konnot�ci�/ eset�n

-         objekt�v saj�toss�ga-e a k�lt�szetnek az ellent�tes t�nyez�k strukt�r�ja?- sok minden ellene sz�l: 1. k�ts�ges, hogy e fogalomra t�maszkodva megk�l�nb�ztethet� a k�lt�szet �s a nem k�lt�szet, 2. k�ts�ges, hogy az ellent�tek kiegyenl�t�se megb�zhat� elv a k�lt�szet meghat�roz�s�ra

-         az irodalom l�nyegi saj�ts�gait abszol�t �s objekt�v fogalmakkal t�rt�n� defini�l�sa csak biz. irodalmi alkot�sok eset�ben relev�nsak �s csak egy megk�zel�t�sm�dot jelentenek a sok k�z�l

-         az �jkritik�n�l �g�retesebbek azon iskol�k t�rekv�sei, melyek egyforma figyelmet ford�tanak a sz�vegstrukt�ra le�r�s�ra �s az olvas� tud�s�nak sz�mbav�tel�re, ill. e 2 k�lcs�nhat�saira