D�nia eg�szs�g�gye

�

Az eg�szs�g�gy szervezete �s m�k�d�se:

1.����� alapelv: mindenki sz�m�ra el�rhet�, sz�nvonalas eg�szs�g�gyi ell�t�s

2.����� finansz�roz�s: �llami (ad�k) + kieg�sz�t�sek (k�szp�nz, mag�nbiztos�t�s)

3.����� ir�ny�t�s

a)����� h�rom szint

-�������� az �llam az Eg�szs�g�gyi Miniszt�riumon kereszt�l ir�ny�t

�������� eg�szs�g�gyi tv-ek, eg�szs�gpolitikai ir�nyelvek

�������� n�peg�szs�g�gy fejleszt�se (1999. 10 �ves terv)

������ c�l:

v���� eg�szs�get fenyeget� kock�zati t�nyez�k cs�kkent�se

v���� eg�szs�gfejleszt�st t�mogat� k�rnyezet

v���� szektorok k�zti egy�ttm�k�d�s (kutat�s, oktat�s)

v���� j�rv�ny fel�gyelete (tisztiorvosi szolg�lat)

�������� 14 megye �s 275 helyhat�s�g – decentraliz�lt szervezet

-�������� Orsz�gos Eg�szs�gbiztos�t�si Rendszer (1973)

�������� m�k�dtet�se �s a k�rh�zak finansz�roz�sa a megy�k feladata

-�������� v�rosok, k�zs�gek �nkorm�nyzata

�������� �pol�si otthonok, h�zi beteg�pol�s, fog�szati ell�t�s, iskola-eg�szs�g�gyi ell�t�s

Eg�szs�g�gyi alapell�t�s, j�r�beteg-szakell�t�s:

1.����� k�t szolg�ltat�si csoport

a)����� lak�hely 10 km-es k�rzet�ben (Koppenh�ga: 5 km) kell regisztr�lni egy h�ziorvosn�l – lakoss�g t�lnyom� t�bbs�ge

-�������� t�r�t�smentes h�ziorvosi (�s h�ziorvosi beutal�val szakorvosi) ell�t�s

-�������� beutal� n�lk�l a szakorvosi vizsg�lat�rt fizetni kell (kiv�ve: f�l-, orr-, g�g�szet + szem�szet)

-�������� 1 h�ziorvosn�l regisztr�lhat� betegek sz�ma korl�tozott – v�lt�sra f�l�venk�nt van lehet�s�g

b)����� szabad h�ziorvos-v�laszt�s, beutal� n�lk�li szakorvosv�laszt�s – k�lts�gt�r�t�s

2.����� alapell�t�s: mag�norvosok �s a v�ros �ltal m�k�dtetett eg�szs�g�gyi szolg�ltat�k �ltal

a)����� beteg els� �tja – h�ziorvos � megsz�rik a magasabb szint� ell�t�s felesleges ig�nybev�tel�t

b)����� h�ziorvos:

-�������� OER-t�l kapja a fizet�st (fejp�nz + k�lts�gt�r�t�s komin�ci�ja)

-�������� saj�t rendel� vagy csoportpraxis (ut�bbit az EM t�mogatja)

3.����� szakell�t�s: j�r�betegekn�l k�rh�z vagy mag�npraxist m�k�dtet� szakorvos (szint�n az OER-t�l kapja a fizet�st szolg�ltat�s szerinti d�jaz�s alapj�n)

4.����� a v�ros �ltal m�k�dtetett �pol�si otthonok, az otthoni �pol�st v�gz� n�v�rek �s a fogorvosok fix b�rez�sben r�szes�lnek (ingyenes fog�szat: 18 �v alatt vagy fogyat�kkal)

Fekv�beteg-ell�t�s:

1.����� k�rh�zak

a)����� t�bbs�g�t a megy�k m�k�dtetik (tev�kenys�g-ar�nyos finansz�roz�s)

-�������� kiv�telek

�������� Koppenh�ga k�rny�ke – Koppenh�ga �s Frederiksberg �nkorm�nyzata, Koppenh�gai K�rh�zi T�rsas�g

�������� mag�n – profitorient�lt (�ssz. k�rh�zi �gy kevesebb, mint 1%-a)

b)����� legt�bb �ltal�nos k�rh�z – n�h�ny pszichi�triai- ill. szakk�rh�z

2.����� �gyell�totts�g (nemzetk�zi szinten is) alacsony �s folyamatosan fogy� tendenci�t mutat � j�r�beteg-ell�t�sban teljes�tett vizitek sz�m�nak n�veked�se

3.����� 1992 �ta szabad k�rh�zv�laszt�s – t�r�t�smentes ell�t�s

a)����� a megy�n k�v�l is ig�nyelhetnek ell�t�st (saj�t megye fizeti) � v�r�list�k cs�kken�se

4.����� orvosok 60%-a k�rh�zban dolgozik – munkab�r

5.����� szakszem�lyzet: n�v�rhi�ny – alacsony munkab�r �s neh�z munkak�r�lm�nyek

Finansz�roz�s:

1.����� eg�szs�g�gyi kiad�sok r�szesed�se a GDP-b�l 8,5% k�r�li (nyugat-eur�pai k�z�pmez�ny)

a)����� kiad�sok eltol�d�sa: alapell�t�s k�lts�geinek n�veked�se

-�������� ok: gy�gyszer�rak n�veked�se, �j technol�gi�k alkalmaz�sa

2.����� alapvet�en �llami finansz�roz�s

a)����� kiad�sok 82%-�t az �llam �s a megy�k fedezik

b)����� fennmarad� r�sz: k�szp�nz + �nk�ntes betegbiztos�t�s

c)����� mag�nbiztos�t�ssal a lakosok 30%-a rendelkezik

Az eg�szs�g�gy reformja (ut�bbi 10 �v)

1.����� glob�lis �tszervez�s nem t�rt�nt, de sok kezdem�nyez�s volt � v�ltoz�sok

a)����� l�nyege

-�������� hat�konys�g n�vel�se

-�������� v�r�list�k cs�kkent�se

-�������� min�s�gfejleszt�s

-�������� n�peg�szs�g�gy jav�t�sa az egy�ttm�k�d�sek r�v�n

2.����� 1993. szabad k�rh�zv�laszt�s

a)����� oldotta a megy�k hat�rait

b)����� �szt�n�zte a megy�ket a k�rh�zi szolg�ltat�sokban val� egy�ttm�k�d�sre

3.����� 1994. Koppenh�gai K�rh�zi T�rsas�g megalak�t�sa

a)����� c�ljai

-�������� sz�lesebb region�lis adminisztrat�v strukt�ra l�trehoz�s�n kereszt�l a koherencia n�vel�se

-�������� a k�rh�zi szektorban a menedzsment auton�mi�j�nak magasabb szintre emel�se

4.����� a reformfolyamat fontos c�lja a szolg�ltat�sok sz�nter�nek �thelyez�se a k�rh�zak helyett a j�r�beteg-ell�t�sba �

a)����� hat�konyabb a k�lts�gek felhaszn�l�sa

b)����� betegek sz�m�ra k�nnyebben hozz�f�rhet� az eg�szs�g�gyi ell�t�s

�

�

Az eg�szs�g�gyi dolgoz�k sz�ma �s ar�nya 100 ezer lakosra, 2002

�

�

A k�rh�zi �gyak sz�ma �s ar�nya 100 ezer lakosra, 2001

�

�

Sz�let�skor v�rhat� �tlagos �lettartam alakul�sa

�