D�NIA F�LDRAJZA

�

D�nia igaz�n kis orsz�g; legnagyobb r�sze a J�tland-f�lszigeten helyezkedik el. J�tland (Jylland) d�li hat�ra N�metorsz�ggal szomsz�dos, ez D�nia egyetlen sz�razf�ldi kapcsolata az eur�pai kontinenshez. Nyugatr�l az �szaki-tengerrel, keletr�l a Balti-tengerrel hat�ros az orsz�g. �szakon a Norv�gi�t�l �s Sv�dorsz�gt�l elv�laszt� Skagerrak- �s Kattegat-szorosok tal�lhat�k. Koppenh�ga Sjaellandon, a legnagyobb szigeten, a sz�razf�ldt�l keletre tal�lhat�. D�nia legnagyobb r�sze alf�ld, term�keny f�ldekkel, dimbes-dombos t�jakkal, b�kkerd�kkel, �s hanga bor�totta l�pokkal. Az orsz�gban egy �rva hegy sem tal�lhat�, a legmagasabb pontja, a j�tlandi Tavas-k�rzetben tal�lhat� Yding Skovh�j csup�n 173 m�ter, az �tlagos tengerszint feletti magass�g csup�n 30 m�ter. Az orsz�g nyugati partja alacsonyan fekszik �s d�n�k, illetve homokz�tonyok bor�tj�k. A valamivel magasabb keleti part fjordok sorozat�b�l �ll, amelyek m�lyen behatolnak a sz�razf�ldbe. A leg�szakabban fekv� Limfjorden kelet-nyugati ir�nyban h�z�dik v�gig a Jylland-f�lszigeten, eg�szen a Kattegatt�l az �szaki tengerig.

• Ter�let: 43 094 km� (ebb�l sz�razf�ld 42 394 km�, v�zfelsz�n 700 km�)
  A Jylland-f�lszigeten k�v�l 474 kisebb-nagyobb szigetb�l �ll, amelyek k�z�l kb. 100-nak van �lland� lakoss�ga.
• Legnagyobb szigetei: Sjaelland (7016 km�), Fyn (2976 km�), Lolland (1241 km�), Bornholm (587 km�), Falster (514 km�).
• Norv�gi�t�l elv�laszt� Skagerrak-szoros 125 km sz�les, a Sv�dorsz�gt�l elv�laszt� Kattegat 75 km-es, illetve d�lebbre az Oresund-tengerszoros 4 km sz�les.
• Term�szeti kincsek: f�ldg�z, petr�leum, hal�szat, s�, m�szk�, k�vek, kavics, homok.
• �sv�nykincsekben szeg�ny, kicsiny sz�nlel�helyeit ma m�r nem �rdemes kiakn�zni; a b�ny�szat �p�t�k�vek, a porcel�ngy�rt�shoz haszn�lt kaolin, valamint cement- �s t�glaipari nyersanyagok kitermel�s�re szor�tkozik.

�ghajlat: h�v�s, nedves �ce�ni kl�ma jellemzi. D�nia mintegy 1000 km-rel fekszik k�zelebb az �szaki p�lushoz, mint Magyarorsz�g. Ez a t�vols�g els�sorban a nappalok hossz�ban �rezteti hat�s�t: a ny�ri �jszak�k j�val hosszabbak, mint n�lunk, a t�li h�napokban viszont a nap alig 4-5 �r�n �t van a l�t�hat�r felett. Ennek ellen�re a d�n telek kor�ntsem zordak; a janu�r �tlagos k�z�ph�m�rs�klete 0�C k�r�l van, melynek oka az �ce�n k�zels�ge: a nyugati szelek a Golf-�ram meleg�vel f�tik D�nia ter�let�t.