Svdorszg - politika
2008.01.03. 21:07
Svdorszg - politika
Kormnyprtok:
- Konzervatv Prt
- Liberlis Prt
- Paraszt Szvetsg
- Keresztnydemokrata Prt
Ellenzk:
Szocildemokrata Prt
Kommunista Prt
Zld Prt
Svdorszg parlamentris, vagy alkotmnyos monarchia. llamfje a kirly, XVI. Kroly Gusztv, akinek a feladata kizrlag protokollris teendkre korltozdik. A miniszterelnk 2006. oktber 5. ta Fredrik Reinfeldt (Moderata Samlingspartiet). A kvetkez vlasztsok 2010. szeptember 19-n lesznek.
Svdorszgban ltalnos vlasztjoga van minden 18 ven felli llampolgrnak. A svd trvnyhoz hatalom a parlament (svdl Riksdag), amelyben a prtok az ltalnos vlasztsok eredmnyeinek megfelelen jutnak mandtumokhoz. Az ltalnos vlasztsokat egytt tartjk az nkormnyzati vlasztsokkal (kommunalvalet), amelyen svd illetsg klfldiek is rszt vehetnek. A vlasztsok ngyvente zajlanak, idpontjuk mindig szeptember harmadik vasrnapja. 1994 eltt hromvente voltak vlasztsok. A svd parlamentben 349 kpvisel kap helyet. A vilgon Svdorszgban a legmagasabb a ni kpviselk arnya.
Alkotmny Svdorszg llamformja alkotmnyos kirlysg, alkotmnyt 1975-ben fogadtk el. Az orszg ln a kirly ll, szerepe ma mr azonban csaknem kizrlag ceremonilis.
Kormny A kormny ln a miniszterelnk ll. A miniszterelnkt a parlament vlasztja. A kormny tagjait, a minisztereket a miniszterelnk nevezi ki. Jelenleg 13 minisztrium van, feladatuk elssorban a jogszablyok elksztse.
Parlament A trvnyhoz hatalmat az egykamars parlament (Riksdag) gyakorolja, melynek 349 tagjt ngyvente kzvetlenl vlasztjk.
Vlasztsi rendszer
Az orszgban 29 vlasztkrzet van. A tartomnyi s helyhatsgi vlasztsokon az adott terleten lakhellyel rendelkez EU-, norvg s izlandi llampolgrok is szavazhatnak.
|