Norv�gia �s a multilater�lis p�nzint�zetek

�

�

Norv�gia tagja a Vil�gbanknak, h�rom region�lis fejleszt�si banknak (ezek az �zsiai, az afrikai �s az amerikak�zi fejleszt�si bankok) valamint k�t f�ggetlen fejleszt�si alapnak, az �szaki Fejleszt�si Alapnak �s a Nemzetk�zi Mez�gazdas�gfejleszt�si Alapnak. A multilater�lis p�nzint�zetek fontos csatorn�t biztos�tanak a legszeg�nyebb orsz�gokba �raml� er�forr�sok sz�m�ra. Az elm�lt id�szakban a bankok, k�l�n�sen a Vil�gbank, egyre nagyobb jelent�s�gre tettek szert „tud�sbankk�nt” is, �s ma m�r sz�lesk�r� tan�csad�i �s elemz�i szolg�ltat�sokat ny�jtanak. Norv�gia ez�rt l�nyegesnek tartja, hogy akt�v szerepet v�llaljon a bankpolitik�t �rint� fejleszt�si folyamatokban, emellett azon munk�lkodik, hogy az �ltala sz�ks�gesnek �t�lt v�ltoztat�sokat c�lz� javaslatok �rv�nyre jussanak. Norv�gia �vente �sszesen mintegy 1,9 milli�rd koron�val j�rul hozz� a multilater�lis p�nzint�zetek m�k�d�s�hez.
Norv�gia multilater�lis p�nzint�zetekkel kapcsolatos priorit�sait a norv�g k�l- �s fejl�d�spolitika ir�nyelvei alapj�n hat�rozz�k meg, ezen a t�ren Norv�gia az ENSZ Millenniumi Nyilatkozat�ban megfogalmazott fejleszt�si c�lkit�z�seket haszn�lja �tmutat�sul. Norv�gia egyik els�dleges szempontja, hogy �sszef�gg�bb int�zm�nyi keretek k�z�tt t�mogassa azokat a fejleszt�si egy�ttm�k�d�seket, amelyek alapja, hogy a partnerorsz�g tulajdonosai, az adom�nyoz� f�l pedig koordin�tori jogk�rrel rendelkezik. A szeg�nys�g visszaszor�t�s��rt folytatott er�fesz�t�sek csak akkor lehetnek eredm�nyesek, ha a fejl�d� orsz�gok maguk is felel�ss�get v�llalnak saj�t fejl�d�s�k�rt, ez�rt lehet�s�get kell adni sz�mukra ahhoz, hogy belesz�lhassanak a multilater�lis p�nzint�zetekben meghozand� d�nt�sekbe.
Norv�gia tev�keny szerepet t�lt be a p�nzint�zetek ir�ny�t� test�leteiben, �s szorosan egy�ttm�k�dik a t�bbi �szaki orsz�ggal. A felel�s norv�g szervek k�pvisel�i minden szinten rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az int�zetek vezet�s�vel �s hivatali tiszts�gvisel�ivel, k�l�n�sen a programok �s projektek adminisztrat�v kidolgoz�s�ban majd v�grehajt�s�ban.
A multilater�lis p�nzint�zetek m�k�d�s�ben val� norv�g szerepv�llal�s k�tf�le �ltal�nos form�t �lthet, ezek egyike a megfelel� m�rt�k� alapt�ke-hozz�j�rul�s. Minden int�zet alapt�k�je k�t r�szb�l tev�dik �ssze, az egyik egy t�nylegesen befizetett �sszeg, a m�sik, sokkal nagyobb h�nyad�rt pedig az adom�nyoz� orsz�g kezeskedik. Ez lehet�v� teszi, hogy a p�nzint�zetek rendk�v�l kedvez� felt�telek mellett vehessenek fel k�lcs�n�ket a nemzetk�zi t�kepiacon. A p�nzt ezut�n, k�r�lbel�l ugyanilyen felt�telekkel, fejleszt�si beruh�z�sokra ford�that� k�lcs�nk�nt vehetik ig�nybe azok a fejl�d� orsz�gok, amelyek jogosultak kedvez� kond�ci�k melletti k�lcs�nfelv�telre. A k�lcs�n visszafizet�s�hez felhaszn�lhat� maxim�lis futamid� h�sz �v.
Norv�gia m�sodik eszk�zk�nt f�ggetlen p�nzalapokat �s fejleszt�si bankok �ltal fel�gyelt fejleszt�si alapokat t�mogat. A fejleszt�si alapok olyan k�lcs�n�ket k�n�lnak, amelyek m�g a legkedvez�bb kamatoz�s� hagyom�nyos bankk�lcs�n�kn�l is el�ny�sebb felt�telekkel b�rnak. Ezek a k�lcs�n�k kamatmentesek (b�r minim�lis kezel�si d�j terhelheti �ket), a visszafizet�s megkezd�s�re t�z �v halad�kot kaphat az ig�nyl�, a teljes �sszeg t�rleszt�s�re pedig maximum negyven �v alatt ker�lhet sor.
Norv�gia emellett m�g k�lts�gvet�sen k�v�li forr�sok mozg�s�t�s�val vagy t�rsfinansz�roz�si opci�val j�rul hozz� azoknak a speci�lis p�nz�gyi int�zked�seknek a v�grehajt�s�hoz, amelyeket saj�t szempontj�b�l k�l�n�sen fontosnak tart. Az �gy l�tes�tett alapok nem csak az int�zm�nyi p�nzpolitika strat�gi�inak kidolgoz�s�t �s alkalmaz�s�t seg�tik, hanem anyagi �szt�nz�st is ny�jtanak �j kutat�si �s fejleszt�si c�lok megval�s�t�s�hoz. Ebben az �rtelemben t�rsfinansz�roz�ssal t�mogathat� �s kieg�sz�thet� az ir�ny�t� test�letekben v�gzett munka. A t�rsfinansz�roz�s lehet�s�ge az�rt is l�nyeges, mert megszil�rd�tja Norv�gia �s a p�nzint�zetek k�z�tt kialakult partneri viszonyt. A k�lts�gvet�sen k�v�li forr�sokb�l sz�rmaz� p�nzalapokat jelenleg nagyobb tematikus egys�gekben kezelik, ide�rtve azokat az alapokat is, amelyek t�bb adom�nyoz� k�z�s befizet�se �tj�n j�ttek l�tre. A t�rsfinansz�roz�s mint t�mogat�si forma ily m�don az adom�nyoz� orsz�gok �sszehangolt egy�ttm�k�d�s�re ir�nyul� er�fesz�t�sek fontos eszk�ze.