Norv�gia & a NATO

2002-ben h�rom esem�ny adott �j lend�letet a NATO-n bel�li egy�ttm�k�d�snek: m�jusban megalakult a NATO-Oroszorsz�g Tan�cs, novemberben rendk�v�l sikeres cs�cstal�lkoz�ra ker�lt sor Pr�g�ban, decemberben pedig jelent�s el�rel�p�s volt tapasztalhat� az EU �s a NATO k�z�tti egy�ttm�k�d�s ter�n. A pr�gai hat�rozatok v�grehajt�s�val a sz�vets�g a j�v�ben hat�konyabban k�zdheti le az �j k�l- �s biztons�gpolitikai kih�v�sokat.

M�r most l�that�, hogy a NATO �s Oroszorsz�g k�z�tti egyre intenz�vebb egy�ttm�k�d�s j� hat�ssal van a k�toldal� norv�g-orosz kapcsolatokra is. A legfontosabb feladat jelenleg az, hogy a NATO-Oroszorsz�g Tan�cs tev�kenys�ge effekt�v tartalmat kapjon.

A NATO tov�bbra is szerepet k�v�n v�llalni az eur�pai integr�ci� el�seg�t�s�ben. A Pr�g�ba megh�v�st kapott h�t leend� NATO-tagorsz�ggal a tervezett menetrend szerint haladnak a csatlakoz�si t�rgyal�sok.
�
A partners�ggel kapcsolatos legnagyobb kih�v�s abban rejlik, hogy a megval�s�that� partners�gi programokr�l �s ezek alkalmaz�s�r�l k�z�s �ll�spontnak kell sz�letnie �gy, hogy a sz�vets�g tagjai �s az adott partnerorsz�gok egyar�nt �rdekeltek legyenek a hossz�t�v� �s magas sz�nvonal� egy�ttm�k�d�s fenntart�s�ban. Norv�gia igen akt�v ezen a t�ren, ezt k�l�n�sen j�l p�ld�zza Finnorsz�ggal �s Sv�dorsz�ggal folytatott egy�ttm�k�d�se.

A sz�vets�g katonai �jj�szervez�s�re vonatkoz� pr�gai hat�rozatok v�grehajt�sa jav�ban zajlik. A NATO-nak mindig er�ss�ge volt az �talakul�sra �s a megv�ltozott helyzetekhez val� alkalmazkod�sra val� k�pess�ge, ez l�nyeges tulajdons�g, ha a szervezet a j�v�ben is vezet� szerepet k�v�n bet�lteni a vil�gpolitik�ban.

A decemberi EU-cs�cson tapasztalt �tt�r�s az EU �s a NATO k�z�tti egy�ttm�k�d�s dinamikusabb� �s koncentr�ltabb� v�l�s�t eredm�nyezte. Az eur�pai biztons�got el�t�rbe helyez� strat�giai partners�g fokozatosan kialakul�ban van.

Norv�gia egyik f� t�rekv�se, hogy minden seg�ts�get megadjon az EU hat�kony v�ls�gkezel� programjainak kidolgoz�s�hoz, ez�rt csapatokat aj�nlott fel az Eur�pai Tan�cs Helsinkiben megfogalmazott c�lkit�z�seinek teljes�t�s�hez. Norv�gia akt�v szerepet k�v�n v�llalni az EU v�ls�gkezel�st szolg�l� int�zked�seinek megtervez�s�ben, el�k�sz�t�s�ben �s v�grehajt�s�ban, ezenk�v�l arra t�rekszik, hogy az EU-val fenntartott viszony�ban �rv�nyre juttassa a norv�g �rdekeket.

A NATO eur�pai tag�llamai rendk�v�l l�nyegesnek tartj�k, hogy az Egyes�lt �llamok kell� m�rt�kben vegye figyelembe sz�vets�gesei v�lem�ny�t. B�r sokak �ltal k�pviselt n�zet szerint a sz�vets�g vezet� hatalma, katonai dominanci�ja r�v�n, az Egyes�lt �llamok, m�gis fontos, hogy a NATO-ban olyan d�nt�sek sz�lessenek, melyek minden tag sz�m�ra elfogadhat�ak. Ez azt jelenti, hogy a tagorsz�goknak az �ket egys�gbe kov�csol� von�sokat kell hangs�lyozniuk, k�l�n�sen azokat az alapvet� �rt�keket, amelyek a sz�vets�g l�t�nek tart�pill�rei.

A NATO jelent�s�ge cs�kkenhet azzal p�rhuzamosan, hogy az EU egyre nagyobb felel�ss�get v�llal mag�ra az eur�pai biztons�gpolitika �s v�ls�gkezel�s ter�n. A Washingtoni Szerz�d�s 5. cikkely�nek �rtelm�ben a kollekt�v v�delem a j�v�ben is a NATO feladata lesz.

Az EU alkotm�ny�t el�k�sz�t� munka sor�n n�h�ny orsz�g jelezte, hogy sz�ks�gesnek tartan� egy eur�pai biztons�gi �s v�delmi uni� l�trehoz�s�t. Norv�gia nem tagja az EU-nak, �gy sz�m�ra d�nt� fontoss�g�, hogy tov�bbra is a NATO maradjon a sz�vets�geseket �rint� v�delmi �s biztons�gpolitikai k�rd�sek megvitat�s�nak f� sz�ntere. Norv�gi�nak ez�rt arra kell t�rekednie, hogy biztos�tsa a sz�vets�g lehet� leghat�konyabb m�k�d�s�t. A norv�g f�l szint�n akt�v szerepet k�v�n bet�lteni az EU d�nt�shozatali folyamataiban, mivel ez m�dot ad arra, hogy a k�z�ss�g �s Norv�gia viszony�ban marad�ktalanul �rv�nyes�ljenek a norv�g �rdekek.

�