Senki sem tudja, hogy hány munkakereső fog érkezni Norvégiába az Európai Unió 10 taggal való bővülését követően - írja az Aftenposten. Ugyanakkor a norvég migrációs hivatal készen áll arra, hogy információkkal és ügyintézéssel segítsen - teszi hozzá a norvég lap.
Az UDI norvég bevándorlásügyi hivatal több millió norvég koronát zárolt, hogy segítse a leendő új munkavállalók ügyintézését és új norvégiai életüket. Jóllehet a skandináv ország nem tagja az EU-nak, az Európai Gazdasái Övezetnek viszont igen, így Norvégiára nézve is kötelező, hogy minden uniós tagország állampolgárát beengedje munkaerőpiacára.
Új átmeneti szabályozást vezetett be, amelyhez a csatlakozó országoknak is igazodni kell. Húsz új ügyintézőt vettek fel, akiknek az lesz a feladata, hogy segítsék megvalósítani az új szabályokat, valamint, hogy segítsék az új munkakeresők részéről felmerülő kérdések és kérelmek rendezését.
A migrációs hivatal részéről az Aftenpostennek úgy nyilatkoztak, úgy érzik, felkészületek, bár nem igazán tudják, hogy milyen munkaerő-beáramlásra is számíthatnak.
Egyesek szerint - bizonyos szektorokban - tömeges bevándorlásra is lehet számítani, mások viszont úgy vélik, hogy Norvégia túlértékeli munkaerőpiacának varázsát.
Emlékezetes, hogy az uniós tag Svédország végül úgy döntött, hogy - a többi tagország zömével ellentétben - mégsem korlátozza a munkavállalást az unióhoz május elsején csatlakozó új tagországok, köztük Magyarország állampolgáraival szemben. Senki sem tudja, hogy hány munkakereső fog érkezni Norvégiába az Európai Unió 10 taggal való bővülését követően - írja az Aftenposten. Ugyanakkor a norvég migrációs hivatal készen áll arra, hogy információkkal és ügyintézéssel segítsen - teszi hozzá a norvég lap.

Norvégia kézifékkel gyorsul az EU felé
Norvégia választópolgárai az elmúlt három évtizedben már két népszavazáson is elutasították hazájuk EU-csatlakozását, mégis a kérdés manapság talán jobban a levegőben van, mint korábban bármikor. A politikai elit többsége az EU-tagság mellett van, mégis a jövő évi választások előtt a témát tabuként kezelik.
2005. 02. 04. :: "Az EU-csatlakozás politikai kérdés, nem gazdasági" - nyilatkozta az MTI-nek az olsói norvég külügyminisztériumban Kim Traavik politikai államtitkár. Úgy vélekedett, hogy Norvégiának nincs különösebb gazdasági oka a csatlakozásra, mivel az Európai Gazdasági Térségben (EGT) való részvétele elegendő előnyt biztosít számára. Bár az uniós piacra irányuló szabadabb norvég export és az alacsonyabb vámok nem jönnének rosszul, az olajipar és a halászat feletti ellenőrzést az ágazatok nem szívesen engednék ki a kezükből.
Az EU-n kívüli élet ugyanakkor demokratikus deficittel jár, Norvégiának nincs beleszólása az uniós döntéshozatalba és a terrorizmus elleni harcban is nagyobb biztonságot nyújtana az uniós keret - mondta Traavik. A politikus szerint az EU jelenlegi rendszere nem indokolja a szuverenitás elvesztésétől aggódó norvég félelmeket, mivel a Tanácsban és a Bizottságban való részvétel garanciát ad a tagállamok érdekképviseletére.
A norvég külügyminisztérium Európa-ügyi osztályának egyik vezető tisztségviselője szerint két fontos tényező van, ami a norvég emberek többségét visszatartja az EU-csatlakozás támogatásától: egyrészt a már negyedik éve világelső norvég életszínvonalat, és az ezt fenntartó jóléti rendszert nem akarják feladni a bizonytalan hatású tagságért (ráadásul Norvégia a csatlakozást követően nettó befizetővé válna), másrészt nagyon erős a norvég nemzettudat, a szuverenitás megőrzésének igénye.
Iver B. Neumann volt külügyi főtanácsadó, a Norvég Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (NUPI) kutatója úgy véli, hogy Norvégia előtt nincs más út, csak az EU; saját érdekeit Európában máshol nem tudja a jövőben képviselni.
A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a norvég lakosság 57 százaléka jelenleg az EU-tagság mellett áll, az EU-párti érzelmek növekedése részben az unió friss bővítésével, részben pedig azzal magyarázható, hogy a norvégoknak minden termékért magasabb árat kell fizetniük a boltokban. Norvégiában azonban már két alkalommal is tartottak - sikertelen - referendumot az ország európai uniós csatlakozásáról, 1972-ben a szavazók 53,5, míg 1994-ben 52,2 százaléka voksolt a tagság ellen.
Norvégia "külsős" státusa ellenére a legtöbb területen szorosan együttműködik az Európai Unióval. Legjelentősebb közös társulási keretük az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló 1992-ben létrejött megállapodás. Ennek keretében Norvégia részese az EU belső piacának, kivéve a vám- és monetáris uniót, a harmadik országokkal folytatott közös kereskedelempolitikát, a közös halászati vagy mezőgazdasági politikát.
A skandináv ország gazdasági kapcsolatai jelentősek az EU-val, exportjának 76 százaléka oda irányul, míg importjának 70 százaléka uniós tagállamokból érkezik. A kereskedelem neuralgikus pontja a halforgalmazás.
Jelentős Norvégia bel- és igazságügyi együttműködése is az EU-val. A schengeni együttműködés keretében 2001. óta Norvégia részese egy, a résztvevő országok közötti határellenőrzések nélküli térségnek.
Oslo osztja az Európai Unió álláspontját a nemzetközi politika számos területén, és - rendszeres politikai konzultációk útján - szorosan együttműködik az Európai Unióval kül- és biztonságpolitikai ügyekben.
Norvégia paradox módon a bővítés legnagyobb finanszírozója lesz: a 10 új EU-tagállam csatlakozásának költségeihez - EGT-tagságuk miatt - évi 227 millió euróval járul hozzá, elsősorban az új tagállamok Schengen-térséghez való bekapcsolódását, a környezetvédelmi és a regionális politikát támogatja. Ebből Magyarország öt éven keresztül évente 27 millió eurót kap.
- Hazánk elsősorban olyan fejlődő országokat támogat, amelyekben nincsenek gazdasági érdekei, így segélyeit csak az emberbaráti, humanitárius segítségnyújtás motiválja.
Norvégia 2003-ban a világ első számú külföldi segélyező állama volt a támogatások GNP-hez (bruttó nemzeti termék) mért arányát tekintve.