Jegyzetek - 1. flv
 
Jegyzetek - 2. flv
 
Jegyzetek - 3. flv
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Skandinv orszgismeret 1.
Skandinv orszgismeret 1. : Norvgia - gazdasg

Norvgia - gazdasg

  2008.01.03. 20:49

...

NORVGIA GAZDASGA

Gazdasgi nvekeds
Norvgia magasan fejlett, nyitott, export-orientlt gazdasggal rendelkez ipari orszg. A vilg egyik leggazdagabb orszgnak tartjk, s ugyancsak a vilgranglistk ln ll az letsznvonal, a vrhat lettartam, az ltalnos egszsgi llapot s a laksviszonyok tekintetben is.
A kimagasl anyagi jlt rszben a bsgesen fellelhet termszeti kincsekkel magyarzhat, rszben pedig annak tulajdonthat, hogy a legnagyobb piacok kzelsge folytn Norvgia is rszese lehetett a Nyugat-Eurpban vgbemen iparosodsnak. Norvgia megtette a gazdasgi nvekeds biztostshoz szksges tszervezsi intzkedseket. Az extenzv kereskedelem, valamint a ms orszgokkal val kapcsolattarts a norvg ipar szmra megteremtette a halad gazdasg kifejlesztshez szksges alapokat. Ugyancsak a nvekedst segtettk el a nagy termelsi beruhzsok, a jobb s kiterjedtebb oktats, valamint az iparban s a kzgyek intzsben jelentkez technikai tuds s szervezsi szakrtelem.
Norvgit a XX. szzadban a folyamatos s erteljes gazdasgi nvekeds jellemezte. 1970 utn a mlytengeri olajipar kulcsszerepet jtszott a norvg gazdasgban. Norvgia fldterletnek mindssze 21 szzalka termkeny (3 szzalk megmvelt terlet, 18 szzalk erd). Norvgia ugyan nem tagja az Eurpai Uninak (EU), de mint az EU-tagllamok s az Eurpai Szabadkereskedelmi Trsuls (EFTA) orszgai kztt ltrejtt Eurpai Gazdasgi Trsgrl (EGT) szl megllapods alrja rszt vesz az EU kzs piacban.

Gazdasgpolitika
Norvgia gazdasgpolitikjnak clja a munkanlklisg s az inflci elkerlse, a gazdasgi nvekeds sztnzse, tovbb az ipar szerkezetnek alaktsa s a bevtelek elosztsa.
Az iparilag kevsb fejlett vidkeken alacsonyabbak az adk, s kln ezzel a cllal ltestett hitelintzetek tmogatjk a hagyomnyos ipargakat, a mezgazdasgot, a halszatot s egyb ipargakat. Ennek a tmogatsi rendszernek az a clja, hogy elsegtse az innovcit, fenntartsa a hagyomnyos ipargakat, illetve hogy meggtolja a helyi ipar hirtelen eltnst.
A kzponti hatsgok a pnzgy- s hitelpolitika mellett rvnyt szereztek a jvedelempolitika elvnek is, mely tbbek kztt a brtrgyalsok, s a mezgazdasgbl s halszatbl l teleplsek klnbz trgyalsainak befolysolsra hozott intzkedseket jelenti.
Az j ipargak fejldst a kutatsra s fejlesztsre fordtott kltsgek utn jr adkedvezmnyek, tovbb a kutatsfejlesztsre elirnyzott llami tmogatsok serkentik.

Vegyes gazdasg
A norvg gazdasgot ltalban mint vegyes gazdasgot jellemzik, ahol a kapitalista piacgazdasg mellett egyrtelmen megmutatkozik az llami rszvtel hatsa is.
A tbbi nyugat-eurpai orszghoz hasonlan a legtbb iparg fejldst nagy mrtkben a magn-tulajdon s a magnszektor irnytotta. Bizonyos ipargak azonban llami tulajdonban vannak, vagy az llam tartja fenn ket. Az llami tulajdon jelenltvel s a magnszektor szablyozsval a norvg gazdasg a piac- s tervgazdasgot kombinlja. Az llami irnyts adk, vmilletkek s tmogatsok formjban nyilvnul meg. De megmutatkozik az engedlyezsi rendszerben, s a munkakrnyezeti, knyvviteli, krnyezetvdelmi s bizonyos termkekkel kapcsolatos elrsokban is. Az 1990-es vek sorn az iparban jelentkez llami tulajdon egyre inkbb tiszta tkebefektets formjban rvnyesl.
Az ipari szektor tbbnyire magntulajdonban van, de Norvgia legnagyobb vllalatainak, mint pl. a Statoil s a Norsk Hydro, az llam a legnagyobb rszvnyese. A Statoil (llami tulajdonban lev norvg olajtrsasg) kiemelked szerepet jtszik Norvgia mlytengeri olajiparban, tovbb a petrokmia, olajfinomts s olajrtkests tern. A mezgazdasg s halszat magntulajdonban van, leszmtva a fakitermelsre alkalmas erdterlet tz szzalkt, mely llami tulajdon.
A bankszektoron bell tbbnyire llami tulajdonban lev bankok llnak a gazdasgi let klnbz szereplinek (mezgazdasg, halszat, nehzipar) s a kzigazgatsi intzmnyek rendelkezsre, tovbb llami pnzintzetek nyjtanak hitelt a regionlis fejlesztsekhez, laksptshez s a tanulmnyok finanszrozshoz. A vzi ermvek s villamosenergia-termel telepek jelents rsze szintn llami tulajdonban van. Br a vast s a posta llami monopliumot kpeznek, az llami tulajdonban lev cgek szmra szavatolt a teljeskr szabadsg, ami azonban egyre lesed versenyhelyzetet von maga utn.
A norvg gazdasgban is fokozatosan cskken az llami szerepvllals.

Munkaerpiac
A magas foglalkoztatottsg volt a II. vilghbort kvet norvg politika egyik legfontosabb prioritsa. Az 1970-es vekben az szaki-tengerben tallt olajmezk kiptse s az aktv munkaerpolitika kvetkeztben Norvgiban jval alacsonyabb volt a munkanlklisg, mint a tbbi ipari orszgban. Az 1980-as vekre azonban a gazdasg globalizldsnak hatsra Norvgiban is egyre rezhetbbek lettek a vilggazdasgi tendencik, s a munkanlklisgi mutatk jelenleg a nemzetkzi szinten tapasztalhat ingadozst tkrzik. 2002-ben 3,9 szzalkos volt a munkanlklisgi rta.
A norvg munkaerpolitika egyik legjelentsebb eszkzt a megyei s teleplsi szinten ltrehozott llami foglalkoztatsi kzpontok hlzata kpezi. A hatsgok tbb rt foglalkoztatsi intzkedseket hoztak, tbbek kztt munkabr-tmogatsban rszestik azokat a cgeket, melyek j alkalmazottakat foglalkoztatnak. Meg kell emlteni tovbb a klnbz trningeket s llsbrze-programokat, valamint a korltozott munkavllalsi lehetsggel rendelkezk szmra hozott specilis intzkedseket.
Az szaki-tengerre pl olajipar sok j munkahelyet teremtett, ezzel egytt az 1980-as vek elejn a munkanlklisg nvekedni kezdett. 1987-88-tl kezdden a vilggazdasg Norvgira is kihat problmi a munkanlklisgi mutatk jabb, s ezttal komolyabb emelkedst vontk maguk utn.

Villamosenergia
Norvgia a hatodik legnagyobb vzi energia elllt a vilgon. Norvgia s a tbbi orszg kztt vgbemen energiakereskedelem a Nordel s a Nord Pool, a skandinv energia csere-program keretein bell trtnik.
Az elektromos ram irnt mutatkoz nvekv ignyeket hagyomnyosan j vzi ermvek ptsvel elgtettk ki. Az 1990-es vek kzepn azonban kormnydnts szletett kt gzerm ltestsrl. A gzermvek ptst Norvgiban heves vita ksrte, a krnyezetvdk pedig tiltakoztak ellene.

Nukleris energival kapcsolatos kutatsokat is folytattak, de az atomenergia bevezetsre vonatkoz terveket a Storting (norvg orszggyls) 1979-ben elvetette.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az 1960-as vek vge fel Norvgia az olaj-korszakba lpett, s 1975-re mr nett olaj s gz exportl orszgg vlt. Noha jelents nvekeds mutatkozik a termszetes gz termelse tern is, az energiaszektorban az olaj marad az elsdleges nyersanyag.
Az 1973-as olajvlsgot kveten, mind a kltsgtakarkossg remnyben, mind krnyezetkml meggondolsokbl ereden, felledt a nemzetkzi rdeklds a megjul energiaforrsok irnt. Norvgiban olyan j megjul energiaforrsok felhasznlsa merlt fel, mint a hullmenergia, szlenergia, hszivattyk, tovbb a bioenergia olyan j formit kisrleteztk ki, mint a htermelsre hasznlhat klnfle biomasszk, valamint a biozemanyagok (bioetanol s biodzel). Norvgiban a bioenergia kpezi a legsibb energiaforrst, s ftsi clokra a tzifa tovbbra is igen jelents energiaforrs marad.

Energiaforrsok
Norvgiban igen nagy az egy fre jut termszetes energiaforrsok arnya, melyek kzl a vzi energia a legjelentsebb. Az orszg topogrfija s hidrolgiai adottsgai a nyugati rszeken hatalmas csapadkmennyisget eredmnyeznek, s az esvztbblet vzessekben s folyvizekben gylik ssze.
A kisfogyasztk msik fontos energiaforrsa a norvg kontinentlis talapzatban tallhat kolaj. A norvg kolaj kszletek becslt mennyisge 13.2 millird Sm3. Mg a kolajtermkek jelents rsze exportra kerl, az otthon hasznostott forrsokat zemanyag gyrtsra, hztartsok s ipari ltestmnyek ftsre, valamint a petrokmiai iparban nyersanyagknt hasznljk.
A vzi energia mellett Norvgia klnfle megjul energiaforrsokkal is rendelkezik, mint pldul a hullmenergia, napenergia, szlenergia s a biomassza.
A ftsi ignyek kielgtsre rszben a talaj s a krnyezet hforrsai is alkalmasak, melyeket elektromos rammal mkd hszivattykkal lehet kitermelni.
+ napenergia kihasznlsa!!

Kolaj
Norvgia Eurpa msodik legnagyobb olaj kitermelje s negyedik legnagyobb termszetes gz kitermelje. Nyersolajexport tekintetben 1996-ban Norvgia harmadik volt a vilgranglistn. A kolaj kitermelse kizrlag mlytengeri krlmnyek kztt trtnik az szaki-tengerben s a Norvg-tengerben.
zemanyaggal s ftolajjal a hazai piac jelents rszt a Statoil Norge AS (llami tulajdon norvg olajtrsasg), a Hydro Texaco AS (fele-fele arnyban a Texaco Inc s a Norsk Hydro tulajdona, utbbi rszben szintn llami tulajdon) s hat magncg ltja el.
Az utbbi idben azonban egyre nagyobb rdekldssel fordulnak a termszetes gz fel, j marketinglehetsgeket dolgoztak ki, s ntt a termszetes gztartalkok volumene is.

 
Szmll
Induls: 2007-12-03
 
ra
 
Egyb
 
Naptr
2025. November
HKSCPSV
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 

Szereted az egyedi történeteket? Kíváncsi vagy, hogy mire képes egy hobbi író? Ha igen, nézz be hozzám!    *****    Sziasztok! A Moobius pályázatán elindult két regényem. Kérlek támogass! Bõvebb információt itt olvashatsz. Katt rám.    *****    Sziasztok! A Moobius pályázatán elindult két regényem. Kérlek támogass! Bõvebb információt itt olvashatsz. Katt rám.    *****    Debrecen Nagyerdõaljai, 150m2-es alapterületû, egyszintes, 300m2-es telken, sok parkolós családiház eladó 06209911123    *****    RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL    *****    PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA    *****    PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA    *****    Lakatos munka- Épületlakatos munka- Haidekker kerítés - Haidekker kapu- Teraszkorlát- Lakatos munka szerelés- Hullámrács    *****    Itachi Shinden második fejezet!! - ÚJ FEJEZET - Felkerült a könyv második harmada!! Konoha.hu - KATT!! KATT! KATT!! KATT    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Kedves Csokoládé kedvelõk! Segítségeteket kérném a kérdõívem kitöltéséhez! Témája a CSOKOLÁDÉ MÁRKÁK! Köszön    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    Aki szörnyekkel küzd, vigyázzon, nehogy belõle is szörny váljék. S ha hosszasan tekintesz egy örvénybe, az örvény vissza    *****    Rose Harbor, ahol a tenger suttog és a múlt sosem tûnik el teljesen. - FRPG - csatlakozz közénk te is :)    *****    Egy kikötõ, ahol minden hullám egy új kezdetet ígér. Rose Harbor, több mint egy város, egy világ a világ mögött.    *****    Rose Harbor &#8211; kisvárosi báj, nagy titkokkal - légy részese te is ennek a kalandnak :) - FRPG    *****    Óceán, erdõ, csillagfény &#8211; minden ösvény Rose Harborba vezet - aktív FRPG közösség