D�NIA POLITIK�JA

Politikai rendszer

D�nia alkotm�nyos monarchia, ahol 1972 �ta �fels�ge II. Margit kir�lyn� uralkodik. Az els� demokratikus alkotm�nyt 1849-ben fogadt�k el, �s a k�t h�zb�l �ll� parlament egy �vvel ezut�n ker�lt megalak�t�sra. A fels�h�zat 1953-ban feloszlatt�k, �gy minden politikai hatalom a kor�bbi als�h�zba, a Folketingbe ker�lt.

A v�laszt�si rendszer alapja az ar�nyos k�pviselet, amely szerint minden 18. �let�v�t bet�lt�tt �llampolg�rnak szavazati joga van. Egy p�rtnak a parlamentbe ker�l�s�hez a szavazatok legal�bb 2 %-�t kell megszereznie. A 179 f�s Folketing tagjai k�z�l 135 k�pvisel�t a d�n v�laszt�ker�letek, tov�bbi 2-2 k�pvisel�t Gr�nland �s a Fer�er-szigetek v�lasztanak. A fennmarad� 40 parlamenti helyet a p�rtok osztj�k fel maguk k�z�tt, a v�laszt�si eredm�nyek alapj�n.

�

A 2005. febru�ri v�laszt�sok ut�n megalak�tott jelenlegi korm�ny a D�n Liber�lis P�rt �s a Konzervat�v N�pp�rt kisebbs�gi koal�ci�ja. D�nia korm�nyf�je a liber�lis Anders Fogh Rasmussen. A korm�ny a liber�lis politik�t k�vet.�

�

A d�n alkotm�ny alapj�n a soron k�vetkez� �ltal�nos parlamenti v�laszt�sokra legk�s�bb 2009 febru�rj�ban ker�l sor.

A parlamentben, a „Folketingben” 8 p�rt rendelkezik k�pviselettel.

�

A d�n politikai rendszerre legink�bb az er�s decentraliz�ci� jellemz�. Region�lis szinten 14 megye tal�lhat�, amelyek polg�rmesterrel �s test�lettel rendelkeznek. Ezek a region�lis szervek felel�sek t�bbek k�z�tt az eg�szs�g�gyi ell�t�ssal, a k�z�piskol�kkal �s jelent�sebb utakkal kapcsolatos �gyek ell�t�s��rt.

Helyi szinten 271 v�rosi hat�s�g helyezkedik el, a megy�khez hasonl�an v�lasztott polg�rmesterrel �s k�pvisel�-test�lettel. Ezek a hat�s�gi szervek a helyi szolg�ltat�sok sz�les k�r��rt felel�sek, mint p�ld�ul az �ltal�nos iskol�k, az �vod�k �s a szoci�lis h�l� �gyei�rt, de a helyi gazd�lkod�s�rt �s a kultur�lis �gyek ell�t�s��rt is.

2007. janu�r 1-e �s 2009 k�z�tt D�ni�ban a k�zigazgat�s szerkezeti �talak�t�s�ra ker�l sor, melynek keret�ben megsz�nnek a megy�k �s �t v�lasztott r�gi�t hoznak l�tre.

�

Alkotm�ny

Az Alkotm�nyt a Parlament 1953-ban fogadta el, mely megsz�ntette a r�gi fels� h�zat (Landsting), �gy a Parlament egykamar�s lett. Tagjait n�gy�venk�nt �ltal�nos v�laszt�ssal v�lasztj�k. A Parlament a kir�llyal k�z�sen gyakorolja a t�rv�nyhoz�i hatalmat. A v�grehajt� hatalom viszont a kir�ly �s az �llamtan�cs kez�ben van.

�

�

Nemzetk�zi �s Eur�pai Uni�s kapcsolatok

�

D�nia tagja az ENSZ-nek, a NATO-nak, az OECD-nek, a WTO-nak, az IMF-nek, �szaki Tan�csnak, �s az Eur�pai Uni�nak, amelyhez 1973-ban csatlakozott.

A jelent�sebb politikai p�rtok t�bbs�ge t�mogatja D�nia Uni�s tags�g�t. A lakoss�g sz�mottev� r�sze azonban szkeptikus az Uni� m�s orsz�gaival val� tov�bbi integr�ci�t illet�en. A d�n szavaz�polg�rok Uni�s tags�g ir�nti elk�telezetts�g�t er�s�tend� D�nia az uni�s szervekkel folytatott t�rgyal�sok eredm�nyek�nt a Maastrichti Egyezm�ny v�delmi, gazdas�gi �s monet�ris uni�ra vonatkoz� rendelkez�sei al�l mentess�get kapott.

D�nia k�lpolitik�j�ban �veken kereszt�l priorit�st �lvezett a kelet-eur�pai �llamok csatlakoztat�sa az Eur�pai Uni�hoz. Ez�rt is volt nagy eredm�nye a d�n EU eln�ks�gnek az, hogy - t�rt�nelmi l�p�sk�nt - 2002 december�ben sikeresen lez�rta a csatlakoz�si t�rgyal�sokat a 10 tagjel�lt orsz�ggal, �s �gy 2004-ben �dv�z�lhette az �j tagokat az Eur�pai Uni�ban.

�

D�ni�nak ezenk�v�l az OECD orsz�gokkal val� egy�ttm�k�d�se is intenz�v. Az orsz�g akt�van k�zrem�k�dik a harmadik vil�g orsz�gait �rint� probl�m�k megold�s�ban is, �s a fejl�d� orsz�gok megseg�t�s�re ford�tott t�mogat�s itt az egyik legmagasabb a vil�gon. Ez a t�mogat�s 2004-ben a brutt� nemzeti j�vedelem csaknem 0,9 %-a volt.

�

P�rtok: Liber�lis P�rt (Venstre), Konzervat�v N�pp�rt, Kereszt�ny N�pp�rt, Szoc.dem. P�rt, Szoci�lliber�lis P�rt, Centrum-dem. ?