DÁNIA POLITIKÁJA

Politikai rendszer

Dánia alkotmányos monarchia, ahol 1972 óta Őfelsége II. Margit királynő uralkodik. Az első demokratikus alkotmányt 1849-ben fogadták el, és a két házból álló parlament egy évvel ezután került megalakításra. A felsőházat 1953-ban feloszlatták, így minden politikai hatalom a korábbi alsóházba, a Folketingbe került.

A választási rendszer alapja az arányos képviselet, amely szerint minden 18. életévét betöltött állampolgárnak szavazati joga van. Egy pártnak a parlamentbe kerüléséhez a szavazatok legalább 2 %-át kell megszereznie. A 179 fős Folketing tagjai közül 135 képviselőt a dán választókerületek, további 2-2 képviselőt Grönland és a Feröer-szigetek választanak. A fennmaradó 40 parlamenti helyet a pártok osztják fel maguk között, a választási eredmények alapján.

A 2005. februári választások után megalakított jelenlegi kormány a Dán Liberális Párt és a Konzervatív Néppárt kisebbségi koalíciója. Dánia kormányfője a liberális Anders Fogh Rasmussen. A kormány a liberális politikát követ. 

A dán alkotmány alapján a soron következő általános parlamenti választásokra legkésőbb 2009 februárjában kerül sor.

A parlamentben, a „Folketingben” 8 párt rendelkezik képviselettel.

A dán politikai rendszerre leginkább az erős decentralizáció jellemző. Regionális szinten 14 megye található, amelyek polgármesterrel és testülettel rendelkeznek. Ezek a regionális szervek felelősek többek között az egészségügyi ellátással, a középiskolákkal és jelentősebb utakkal kapcsolatos ügyek ellátásáért.

Helyi szinten 271 városi hatóság helyezkedik el, a megyékhez hasonlóan választott polgármesterrel és képviselő-testülettel. Ezek a hatósági szervek a helyi szolgáltatások széles köréért felelősek, mint például az általános iskolák, az óvodák és a szociális háló ügyeiért, de a helyi gazdálkodásért és a kulturális ügyek ellátásáért is.

2007. január 1-e és 2009 között Dániában a közigazgatás szerkezeti átalakítására kerül sor, melynek keretében megszűnnek a megyék és öt választott régiót hoznak létre.

Alkotmány

Az Alkotmányt a Parlament 1953-ban fogadta el, mely megszüntette a régi felső házat (Landsting), így a Parlament egykamarás lett. Tagjait négyévenként általános választással választják. A Parlament a királlyal közösen gyakorolja a törvényhozói hatalmat. A végrehajtó hatalom viszont a király és az Államtanács kezében van.

Nemzetközi és Európai Uniós kapcsolatok

Dánia tagja az ENSZ-nek, a NATO-nak, az OECD-nek, a WTO-nak, az IMF-nek, Északi Tanácsnak, és az Európai Uniónak, amelyhez 1973-ban csatlakozott.

A jelentősebb politikai pártok többsége támogatja Dánia Uniós tagságát. A lakosság számottevő része azonban szkeptikus az Unió más országaival való további integrációt illetően. A dán szavazópolgárok Uniós tagság iránti elkötelezettségét erősítendő Dánia az uniós szervekkel folytatott tárgyalások eredményeként a Maastrichti Egyezmény védelmi, gazdasági és monetáris unióra vonatkozó rendelkezései alól mentességet kapott.

Dánia külpolitikájában éveken keresztül prioritást élvezett a kelet-európai államok csatlakoztatása az Európai Unióhoz. Ezért is volt nagy eredménye a dán EU elnökségnek az, hogy - történelmi lépésként - 2002 decemberében sikeresen lezárta a csatlakozási tárgyalásokat a 10 tagjelölt országgal, és így 2004-ben üdvözölhette az új tagokat az Európai Unióban.

 

Dániának ezenkívül az OECD országokkal való együttműködése is intenzív. Az ország aktívan közreműködik a harmadik világ országait érintő problémák megoldásában is, és a fejlődő országok megsegítésére fordított támogatás itt az egyik legmagasabb a világon. Ez a támogatás 2004-ben a bruttó nemzeti jövedelem csaknem 0,9 %-a volt.

 

Pártok: Liberális Párt (Venstre), Konzervatív Néppárt, Keresztény Néppárt, Szoc.dem. Párt, Szociálliberális Párt, Centrum-dem. ?