Hegel�

n�met idealizmus utols� fontos alakja

������Fichte �s Schelling ut�n

�

mindent t�rt�neti �sszef�gg�sben t�rgyal

dialektika bevezet�se

• t�zis, antit�zis, szint�zis
• semmi sem elszigetelt - minden tett/m� �nmag�ban valami �s vonatkoz�sban �ll m�s dolgokkal
• szint�zis nem sz�nteti meg a dolgokat, hanem mag�ba olvasztja, "megsz�ntetve megtartja"
• �

t�rt�nelem jelens�gei nem v�letlenszer�ek - sz�ks�gszer�ek, �tfogott jelent�st hordoznak

������r�szei egy nagy szerves eg�sznek - abszol�t szellem t�rt�nete

�

Enciklop�dia c. m�ve - 3 k�tetb�l �ll

������abszol�t szellem kifejl�d�s�nek r�szei

• logika - szellem kifejletlen, mag�ban val�, eszme m�g nem ismeri �nmag�t
• term�szetfiloz�fia - valamit �nmag�val szembe�ll�t a szellem - a term�szetet
  • term�szet - t�rbe kiter�lt eszme (mechanika, fizika, szerves fizika, biol�gia)
  • ember = term�szetben csap�d� szellem �ntudatra �bred�se
  • term�szet - k�rk�r�s, �r�k k�rforg�s
• szellem filoz�fi�ja
  • az id� �s a szabads�g fogalma
  • szubjekt�v szellem tana - ember antropol�giai, pszichikai meg�llap�t�sa
  • objekt�v szellem tana - emberi t�rsadalom vizsg�lata
  • abszol�t szellem tana - emberis�g tudatos�tja �nmag�t
    • m�v�szet, vall�s, filoz�fia

�

�

Hegel szerint az � kora a t�rt�nelem v�ge - nem lesz t�bb v�ltoz�s, t�bb fejl�d�s

El�ad�sok a vil�gt�rt�net filoz�fi�j�r�l c. m�ve

• egy�nenk�nt az abszol�t szellem r�szei vagyunk
• fejl�d�st az �sz uralja
• val�s�gos = �sszer�

�

�

az �sz csele - egy�ni cselekv�k�nt ki vagyunk szolg�ltatva az egy�ni v�gyainknak

������t�rt�nelem nagy szerepl�i azt hiszik, �nmaguk�rt cselekszenek

������������abszol�t �sz mozgatja �ket

������������Caesar, Nap�leon, stb.

�

Hegel (k�telez� olvasm�ny a vizsg�ra)

• filoz�fia t�rt�nete
• m�lt esem�nyeit nem t�l�nk f�ggetlen dolgokk�nt kell kezelni
• a m�zeumok kriptak�nt hatnak - �lettelen t�rt�nelem/m�lt
• t�rt�nelmi esem�nyek nem elszigeteltek egym�st�l
• igazs�g folyamatosan fejl�dik
• k�ls� �s bels� t�rt�net k�zti k�l�nbs�g
• filoz�fia k�ls� t�rt�nete - nem fontos
• filoz�fia bels� t�rt�nete - eszme kifejl�d�se
• a feltev�s, miszerint a filoz�fia v�lem�nyek halmaza, t�ved�s Hegel szerint
• fejl�d�s - nem naiv �rtelemben felfoghat�
• nem akkumul�l�d�s, hanem struktur�lt �talakul�s
• mag�nval� dolgok - egy dolog kifejletlen �llapot�ban van
• mag��rt val� dolgok - kifejl�d�s, reflex�v jelleg, �nmag�ra vonatkoz�s
• konkr�t - absztrakt ellent�te
• val�s�ggal foglalkozik�

�

• Az abszol�t eszme
�nmag�ban adott, de m�gsem megk�l�mb�ztet� jelens�gek (ld. b�vebben a forr�s sz�veg�ben)

P�lda: Gy�m�lcs: nagyon egyszer� jelens�g, szeg�nyes meghat�roz�s, nem rendelkezik az Alma vagy�K�rte fizikai tulajdons�gaival, ez�rt nem el�g, ha �nmag�ban megjelenik. Ha az Alma sz�t haszn�ljuk, az jobb mint a gy�m�lcs, de nem felt�tlen�l t�bb. (Specifikusabb, ez�rt a jelent�st is lesz�k�ti)

• A hegeli spir�l
�ll�t�s(1) > tagad�s > tagad�s tagad�sa (=�ll�t�s(2))
�ll�t�s(2) > tagad�s > tagad�s tagad�sa (=�ll�t�s(3))

Az �LL�T�S = TAGAD�S TAGAD�SA, azonban ez az azonosul�s egy fels�bb szinten k�vetkezik be (a spir�l egy fels�bb szintj�n). Ezt a fajta spir�lis logikai rendszert Hume fejl�d�sk�nt �rja le.

P�lda: A b�za: MAG > tagad�sa: NEM MAG = N�V�NY > tagad�s tagad�sa: NEM N�V�NY = MAG (2) - a felj�d�s menete: MAG > N�V�NY > MAG (2), hiszen ez a mag m�r a k�vetkez� �vi tem�s lesz.

• A hegeli spir�l alkalmaz�sa�a filoz�fiat�rt�netre
Az eszm�k a filoz�fiat�rt�netben egy adott rnedszer szerint k�veik egym�st �s ezen rendszer egyes mozzanatait �rj�k le. Hab�r ezek az eszm�k egym�st tagadj�k, nem a tagad�s t�nye a fontos, hanem ezen tagad�sok szint�zise.
ESZME > TAGAD�S > TAGAD�S TAGAD�SA = ESZME(2)�- ez az eszme m�r egy magasabb szinten �ll,fejl�d�sen ment kereszt�l.

�