Kant

�

Kant nagyra �rt�kelte Hume-ot.

„Hume �bresztett fel dogmatikus szenderg�semb�l.”

Kant kritikai filoz�fi�j�t �lete v�g�n fogalmazta meg.

�

M�vei:

- Tiszta �s kritik�ja (ez kell nek�nk) – ismeretelm�leti �s metafizikai n�z�pontok

- Gyakorlati �sz kritik�ja - etika

- �t�l� er� kritik�ja – eszt�tikai elk�pzel�sek

�

Klasszicista, a n�met filoz�fia els� nagy alakja

�

Kant Hume egy eszm�ny�t vizsg�lta, vagyis hogy milyen az apriori tud�s term�szete…

- minden tud�s tapasztalattal kezd�dik, de nem felt�tlen�l abb�l ered.

- a megismer�s folyamata a tapasztal�ssal kezd�dik, az �rz�kszervek munk�j�val.

�

Hume szerint: az analitikus igazs�gok (mat. geo. t�telek) �s az apriori jelens�gek megegyeznek, teljesen ekvivalensek.

Kant szerint ez nem igaz, amik analitikusak azok aprioriak, de ford�tva ez nem igaz.

Minden analitikus apriori, de nem minden apriori analitikus. Teh�t az analitikuson k�v�l is van apriori elj�r�s

�

Ismeret:

• Analitikus: az �ll�tm�ny az alany r�sze/r�szfogalma, az �ll�tm�ny semmi �jat nem mond az alanyr�l. Pl.: minden test kiterjedt (a test fogalma mag�ban foglalja a kiterjedts�get). Csak levezet, nem bizony�t.
• Szintetikus: az �ll�tm�ny nem r�sze az alanynak, mindig b�v�t� �t�let, hozz�tesz �s kieg�sz�t. Ilyen az �sszes tapasztalati tudom�ny �sszes �ll�t�sa Pl.: A fal feh�r. (nem csak feh�r falak vannak – hozz�tett valamit). Itt a tapasztalat alapozta meg az alany �s az �ll�tm�ny k�zti kapcsolatot. Csak a tapasztalat tud megalapozni szintetikus ismereteket.

�

L�teznek apriori szintetikus ismeretek is, ezek a metafizikai tudom�nyok. A metafizika Hume szerint nem tudom�ny, mert se nem matematikai, se nem tapasztalati. Kant az ellenkez� k�vetkeztet�sre jut, szerinte fel kell karolni a metafizik�t.

�

�

�

Kanti metafizika:

- messzir�l fut neki – Kopernikuszi fordulat (kicsit k�s�bb t�rgyalva). M�s tudom�nyt is vizsg�l el�tte.

• Logika: ez v�lt legr�gebben tudom�nny�, az �sz �nmaga t�rgya, �gy nem �tk�z�tt ellen�ll�sba, ez�rt alakulhatott ki k�nnyen.
• Matematika: kor�n val�di tudom�nny� emelkedett
• Tapasztalati tudom�nyok (pl.: fizika, k�mia): pl.: Galilei maga v�lasztotta k�l�nb�z� s�ly� goly�kat gur�t le egy lejt�n, majd meg�llap�tja, hogy mivel ugyanannyi id� alatt �rtek le, �gy a s�lynak nincs hat�sa a le�rkez�s idej�re. Ebben a k�s�rletben G. megk�rdezi a term�szetet, ami a tan� szerep�t j�tssza

�

Akkor helyes a megismer�s, ha a megismer�s megfelel annak a t�rgynak, amit vizsg�lunk.

Pl.: Ez a fal feh�r – ez akkor sz�m�t helyes ismeretnek, ha a fal val�ban feh�r.

�

A t�rgyak igazodnak a mi megismer� k�pess�g�nk tulajdons�gaihoz, nem a megismer�s feladata az igazod�s. Pl.: - ez a fal feh�r (tudom, hogy unalmas a p�ldamondat…)

Ha nem rendelkezn�k sz�nl�t�ssal, vagyis a megismer� k�pess�gem egyik tulajdons�g�val, akkor nem mondhatn�m, hogy ez a fal feh�r…

�

T�r �s id� – �rz�kel�s form�i, nem a dolgok rendez�form�i… (???)

�

Milyenek ezek a t�rgyak �nmagukban? M�g miel�tt a tapasztalat alapj�n megismern�nk �ket…

- senki nem tudhatja

- nev�k: mag�nak val� dolgok (Ding am sich)

�

Ha elkezd�nk tapasztalatot gy�jteni egy dologr�l (�rtsd: megtapogatjuk, r�n�z�nk), akkor jelens�gg� v�lik �s ellentmond�s lenne, hogyha a jelens�g l�tezik, akkor az a dolog ami megjelenik az nincs. – Ez�rt kell felt�telezn�nk a mag�nak val� dolgok l�tez�s�t.

�

„Az ember k�t vil�g polg�ra”

- jelens�g-vil�g

- mag�nak val� dolgok vil�ga

�

Tiszta �sz kritik�ja: erre a k�t vil�g dologra utal.

A spekulat�v �szt azonos�tja a jelens�gvil�ggal.

A val�s�gban a t�rv�nyszer�s�gek csak a jelens�gvil�g t�rv�nyszer�s�gei.

Hume szerint: az eg�sz vil�g nem t�bb mint jelens�g – ezzel Kant nem �rt egyet, hiszen neki ott vannak a mag�nak val� dolgok, amiknek a t�rv�nyszer�s�geit a metafizika �rja le.

Szolipszizmus – az eg�sz vil�g nem t�bb, mint az �n k�pzetem. Kant szerint ez az �sz botr�nya. A val�s�gos vil�g a mag�nak val� dolgok vil�ga.

�

Nem tudok szabadon d�nteni �s nem is l�tezem, ha csak jelens�g-vil�g van. A jelens�g-vil�gban az oks�g szigor�an �rv�nyes�l, mindennek van oka. Az atomok mozg�sa determin�lva van. Ha ez �gy lenne, akkor nem �n d�nten�k. Az ember l�tez�s�nek, pedig alapvet� felt�tele a szabads�g (ak�r d�nt�si szabads�g). Ez a jelens�g-vil�gban nincs meg, hiszem minden szigor�an determin�lt. Kell hogy l�tezzen egy m�sik vil�g, ahol megvan a szabads�g – mag�nak val� dolgok vil�ga.

�

�

Kopernikuszi fordulat:

�

transzcendens: a megismer�s rajtam k�v�l es� dolgai

immanens: a megismer�semen bel�li tulajdons�gok

transzcendent�lis megismer�s: a megismer�s m�dja a megismer�sem k�pess�geib�l ered �s lehet�s�get ad a k�ls� vil�g t�rgyainak megismer�s�re.

�

Azon immanens tulajdons�gokat kell keresni, amik lehet�v� teszik a k�ls� t�rgyak megismer�s�t.

�

Le kell-e rombolnom a tud�st, hogy a hit sz�m�ra teret nyerjek?

- a tiszta spekulat�v �szt korl�tozni kell, mert jogosulatlan ig�nyeket t�maszt, inzult�lja a vele konkurens t�bbi �gazatot. Megsemmis�ti a metafizik�t �s az emberi l�ny l�tez�s�t.