Hume

�

Lockot k�vetkezetlennek tartotta.

Locke szerint: az elm�nkben ide�k vannak �s a legt�bb ismeret�nk az �rz�kszervekb�l ered.

�

Hume: m�st nem lehet szeml�lni az elm�nken bel�l csak az ide�kat, ezeket lehet �sszehasonl�tani. A vil�g az elm�nkben l�v� ide�k rendszere.

�

Locke idea-rendszere t�lzottan t�g volt, hiszen szerinte idea minden, amivel az elm�nk �brenl�ti �llapotban foglalkozik

�

Hume: ennyi sok k�l�nb�z� dolgot nem lehet egyetlen fogalom al� vonni. Az elm�nkben nem csak ide�k/eszm�k/gondolatok vannak, hanem ezeket megel�z� dolgok is. Vannak ide�k �s benyom�sok.� Csak magam vagyok – solus ipse (bevallom� fogalmam nincs, hogy hogy j�n ez ide, valami olyan r�mlik, hogy �n l�tezem k�r�l�ttem meg minden csak k�pzelt – de nem biztos, semmi sem biztos)

�

�l�nks�g �s elevens�g foka szerint kell oszt�lyozni, �gy lehet eld�nteni, hogy egy bizonyos dolog benyom�s vagy eszme.

�

�

Oks�gra vonatkoz� vizsg�l�d�s: (h���� itt m�r alig volt nyitva a szemem, pedig ez fontos, k�rdezi a vizsg�ban, megmondta). A vizsg�l�d�s t�rgyainak teljess�g�t mag�ba foglalja.

�

-�������� Eszm�k k�z�tti viszonyok: mat. geo. tudom�nyok t�rgyai. Pl.: pit.-t�tel vagy 3x5=30:2 (aritmetikai t�tel). T�tel, melynek a tagad�sa felt�tlen ellentmond�st foglal mag�ban Pl.: 3x5≠30:2. Sz�ks�gszer�en igaz a t�tel. Az ide�k haszn�lati k�r�vel �sszeegyeztethetetlen, hogy hamis legyen.

-�������� T�nyek: az �ll�t�sban szerepl� ide�k haszn�lati k�re nem hat�rozza meg az �ll�t�s igazs�g tartalm�t, de az ellenkez�je is lehet igaz. A tapasztalat hat�rozza meg. Pl.: a nap holnap fel fog kelni – csak tapasztalaton alapul, nem tudhatjuk biztosan. De csak az egyik lehet�s�g teljes�lhet egy id�ben. Vagy felkel a nap vagy nem.

�

Oks�g: a k�s�bbi a kor�bbinak az oka, a sz�ks�gszer�s�g nem tapasztalhat�.

Ak�rh�nyszor A el�fordul B mindig k�vette.

Ha A elmarad B is el fog maradni.

Tapasztalatb�l k�vetkeztethet�nk, hogy A oka B-nek.

Az oks�g alapja a megszok�s (azonos ir�nyba mutat� rendszeres tapasztal�s)

�

A m�ltra a j�v� hasonl�t – ha nem �gy lenne, akkor t�k felesleges lenne a m�ltat f�rk�szni.

Ez�rt kell gy�jteni a tapasztalatokat a m�ltr�l, hogy min�l t�bb ismeret�nk legyen a j�v�r�l.

�

Apriori-jelens�gek: tapasztalat el�tti, tapasztalatt�l f�ggetlen

Ennyit Hume-r�l, de m�g visszak�sz�n a tov�bbiakban. J