Locke
2007.12.27. 18:45
John Locke
A kinyilatkoztatás az igazság legfőbb megfogalmazása, mely megfellebbezhetetlen, nem kell bizonyítani, nem kell az ész ítélőszéke elé állítani, akkor is igaz, ha az ész hamisnak ítéli.
Locke szerint a földön nincsen kinyilatkoztatás, ezért az észre kell hagyatkozni, ami azzal jár, hogy tévedhetek, kételkedhetek, valamint fellépnek nyelvi és értelmezési problémák. A racionalizmushoz hasonlóan Locke szerint minden érzékelésnek, adatnak meg kell állnia az ész ítélőszéke előtt.
Valamennyi ismeretünk az érzékekből ered, de van egy hatodik érzékelés is: a belső tapasztalás, mellyel a gondolati működésre reflektálok.
Locke az elmét szobához vagy zárkához hasonlítja: egy térbeli képződményben kisebb térbeli képződmények kapnak helyet (mint a szobában a bútorok); az elme ideákkal van bebútorozva, melyek a külső világ érzékelt tárgyainak reprezentánsai (ezen elve miatt Locke-ot szokás reprezentacionalistának hívni). A kérdés tehát: az ideák hasonlítanak-e a tárgyakra, melyeket képviselnek?
Az elme hasonlítása a camera obscurához (eredetileg sötét szoba, oldalán kis lyukkal, melyen beszűrődik a fény és a szoba falára a kinti világ képét vetíti fejjel lefelé – az első fotókísérletek egyike): bent félhomály uralkodik, a bejutó napfény ahol élesen esik be, jól megvilágítja a szoba tárgyait, a többi, szórt fény azonban félhomályt teremt a szoba jó részében. (Figyeljük meg, hogy Locke elméjét „kívülről” szemléli!)
Az elmében jótékony (!) félhomály uralkodik (Descartes elégedetlen ezzel a félhomállyal, szerinte csak az éles fényben látszó a tudás, a többit el kell vetni (Locke-hoz hasonlóan evidensnek azt tartja, amit clare et distincte, vagyis világosan és elkülönítve ismerek), mert veszélyt jelent, akár az üdvözülésemre). Evidensen tudható dolog nagyon kevés van, a cogito ergo sum-on kívül: csak a matematikai (beleértve a geometriai) tételek és néhány erkölcsi tétel az, amit bizonyítani lehet.
Az ismeretnek 2 fajtája van: a tudás és ami ezen kívül esik (= ítélés). A tudás az, amikor a tételhez bizonyosság társul (e nélkül legfeljebb ítélés lehetne). A tudásnak is két fajtája van:
- intuitív tudás: elsődleges; két idea megegyezését/meg nem egyezését elme közvetlenül belátja (vagyis elég együttesen szemlélni őket), pl.: a körív kisebb, mint a kör.
- demonstratív (racionális) tudás: két idea megegyezésének/különállásának bizonyossága közvetítő tagok révén; a közvetítő tagok: megannyi intuitív tudás. Pl.: vesszük egyfelől három szög, másfelől két derékszög ideáját (régen így fejezték ki azt, hogy a háromszög belső szögeinek összege 180°, vagyis „két derékszög”), és bizonyítás útján belátjuk, hogy megegyeznek.
John Locke:
A cselekvéseinkhez szükség van az ész használatára. Ki kell választanunk a jót és ez csak az ész segítségével valósulhat meg. Persze ehhez tudni kell, hogy mi is az a jó. A jót és rosszat tudni kell elválasztani egymástól.
Descartes:
Teljes bizonyosságú ismeretek állnak a rendelkezésünkre – így teremtett meg minket Isten.
Locke szerint Descartes (a továbbiakban D.) következtetése túlzó és hiányos. Az alapján ítélnek meg minket a túlvilágon, hogy képességeinket milyen módon használtuk fel eviolági életünkben. A D.-i megismerés modell nem vezet eredményhez, hiszen D. szinte indent elvet.
Locke szerint az az igazi bűn, ha valamelyik képességünket nem használjuk fel az ismereteink kitágítására.
Ismeretnek 2 fajtája van:
- Tudás
o Racionális: demonstratív tudás (mat. geo. tételek). 2 idea megegyezésénél: egyik a másikról állítható pl.: minden sas madár. 2 idea megegyezésén alapul egy ismeret pl.: a háromszög belső szögeinek összege = két derékszög összegével. Kellenek közvetítő közegek.
o Intuitív: bizonyosság (bizonyosság nélkül nincs tudás) pl. a körív kisebb, mint a kör, ez ugye közvetlen belátás. Az intuitív tudás alapvetőbb, mint a demonstratív.
- Ítélés: nem biztos, de igaznak véljük. 2 idea megegyezése vagy meg-nem-egyezése. A valószínűség az ítélés alapja. A tagadásához képest tartjuk valószínűbbnek az idea kapcsolatot. Pl.: vörös az ég alja, eső lesz ma-holnap. A két jelenség vajon tényleg összefügg? Valószínűbb, hogy eső lesz, minthogy nem. Mi alapján kell a valószínűséget vizsgálni?
o Saját tapasztalat alapján
o Nem saját tapasztalat szerint (ebből van több)
Mérlegelni kell: ha egy tanúbizonyságot meghallgatunk, akkor a korábbi tapasztalatainkkal össze kell vetni. És azt is mérlegelni kell, hogy az akitől halljuk mennyire megbízható.
Úgy használjuk a tudást, hogy a bizonyosság nincs benne a fejünkben – ítélés. Pl.: Pitagorasz-tétel: ismerjük, de nem tudjuk már bizonyítani. Lemértük, hogy tényleg 100 fokon forr a víz?
Itt jön valami jótékony félhomály… bealvás
Valami mintát állít fel, hogy tudjuk, hogy mihez kell közelíteni, ha csak ítélünk. Hogy mennyire közelítettük meg a tudást…
A tudás hasonlatos a látáshoz. Részben szükségszerű…
Ha egy havas mező van előttünk, akkor nem láthatunk egy zöld rétet – ez elég logikus
De azt eldönthetjük, hogy kinyitjuk-e a szemünket. Becsukott szemmel azt gondolunk és látunk, amit csak akarunk, és ha becsukjuk a szemünket, akkor az éppen látott dolgot megsemmisítjük – ez nagyon tetszikJ
|