Arisztotelész
2007.12.27. 13:56
Arisztotelész:
- Nagy Sándor nevelője
- Platón tanítványa
- számos műve van
- enciklopédikus tudományos tevékenységet végzett – az egységes világképre törekedett
- mindent rendszerbe foglalni
- nem csak filóval foglalkozott (fizika, anatómia)
Művei:
- metafizikáról
- politikáról
- retorikáról
- poétikáról szólnak
Nikomakhoszi Etika:
- kiindulópontja: a jó ideája (Platóni tanítás):
Arisztotelészt a jó cselekedetek érdeklik. Innen vizsgálja a jót.
Minden dolog valami jóra irányul, tehát a jó az, ami valamire irányul.
Mi módon van meg mindenben a jó?
- nem csak közvetlenül van meg.
- a világ egészének a rendszerében a dolgok szerepet játszanak, és e szerint ítéljük meg őket.
- tudományok: aszerint kell csoportosítani őket, amivel foglalkoznak, egymással összefüggnek, mint a világ dolgai is. Hierarchikus rend valósul meg.
Pl.:
Lószerszám készítés tudománya: lószerszám létrehozására irányul. A lótenyésztésnek van alárendelve. Csak akkor értelmes, ha a lótenyésztésnek van valami célja.
A lónak hadtudományi jelentősége volt. A lótenyésztés a hadtudományt szolgálja.
A hadtudomány tárgya a győzelem, ami az államtudományt szolgálja.
Az államtudomány a legfőbb tudomány, minden ez alá van rendelve, minden ezt szolgálja. Nem más, mint az emberek közösségének célja, ez a cél a boldogság – ez a legfőbb jó. Bármi csak akkor jó és értékes, ha előmozdítja az emberek boldogságát.
Platón közvetlen viszonyt látott a jó ideája és a többi idea között, Arisztotelész szerint nem közvetlen a viszony, közvetítő-tabukon keresztül valósul meg a viszony.
Pl.:
Nem ez történik: lószerszámkészítés ← államtudomány (melynek célja a boldogság)
Hanem: lószerszámkészítés ← lótenyésztés ← hadtudomány ← államtudomány
Célja: lószerszám ló győzelem boldogság
Részekre bontja a legfőbb jót a boldogságot. A boldogság nem egy különálló rész (mint a jó ideája), hanem mindennek a része, mindenben benne van. Nincs 1 jó, sok különböző jó van és mindenben más a jó
Hogyan jutunk el a boldogsághoz?
Az olimpián is a győztes kap koszorút, tehát a tevékenység számít, nem a tulajdonságok.
Főleg az erény szerinti tevékenységek.
Erény: 2 fajtája van:
- értékkategóriának tekintjük, ami értékes, az jó tevékenység
- vagy az erény mértékei az értékek, az a jó/értékes tevékenység, amiben sok erény
„Egy fecske nem csinál nyarat” – nem elég csak egyszer csinálni a tevékenységet. Folyamatosan kell csinálni, kitartóan. Egész életünkön keresztül erényesen kell cselekednünk, csak így lehetünk boldogok.
Szolón ellenvetése: így csak a halottak lehetnek boldogok!
Erre Arisztotelész: Szolónnak igaza van – és a halálunk után is elveszíthetjük a boldogságunkat, ha pl. az elhunyt gyerekei bűnözők lettek.
Az erény gyakorlásának vannak eszközei: (különben nem végrehajtható)
Ezek az eszközök a boldogság feltételei (mint az erény).
- bizonyos fokú gazdagság
- a szépség bizonyos foka ezek a szerencsejavak, de ezek nem mindig elegek
- előkelő születés Pl.: Priamosz király nem boldog, mert fia, Hector meghalt,
ettől ő nem lett kevésbé erényes, mégsem boldog
Mi az erény?
Az értelem és az ész által irányított cselekvés, a lélek eszes működése.
Lelki alkat (habitus): egy maradandó formája a léleknek. Mindig 2 szélsőség között középen áll (vannak kivételek).
Mire való? – Az akaratot egy bizonyos irányban meghatározza.
2 fajtája van:
- értelmi: tanulható és átadható
- erkölcsi: csak gyakorlás útján sajátítható el
Definiálás:
- lépés: besorolás
- lépés: megadni a megkülönböztető jegyeket.
Az erény specifikuma (megkülönböztető jegye) a középben áll, ami nem a középszert vagy a Horatiusi arany középutat jelenti.
Két szélsőség között egy középső sávban elhelyezkedés. A cselekedetekben vannak szélsőségek, ezek között húzódik a közép-határ.
Pl.: a bátorság erény, ami 2 szélsőség között húzódik
- gyávaság (ez a hiányt jelöli)
- vakmerőség (ez a túlzást jelöli)
Ez nem mindenre igaz, pl.: az apagyilkosság nem erény hiába húzódik 2 szélsőség között.
Mit jelent a közép?
Ez nem geometriai vagy mértani közép.
A közép objektív és szubjektív eltérés a geometriai középtől.
Objektív: sosincs pont középen, a bátorság is közelebb van a vakmerőséghez.
Szubjektív: a közép a hozzánk viszonyított közép. Minden embernél más a sok és a kevés.
A lélek:
A lélek részei
Értelmes (magasabb szinten van) értelem nélküli (alacsonyabb szinten)
Praktikus legfőbb lélekrész tápláló / vegetatív vágyakozó/törekvő
Okosság a sajá- bölcsesség: hosszú a vegetatív funkciókat alkalmas követni
tossága, alá van élettapasztalatot ellátó rész az értelem
rendelve a igényel ez minden élőlényben parancsait
bölcsességnek közösen megvan
|