Magánhangzók és mássalhangzók csoportosítása

Magánhangzók

Nyelv vízszintes mozgása szerint

• Elülső (i, í, e, é, ü, ű, ö, ő)
• Közbülső
• Hátulsó (u, ú, o, ó, a)

Nyelv függőleges mozgása szerint

• Zárt vagy felső (i, í, ü, ű, u, ú)
• Nyílt vagy nem felső (a, á, e, é, o, ó, ö, ő)

Ajak milyenségei szerint

• Kerek (ü, ű, ü, ű, ö, ő, o, ó)
• Kerekítetlen (i, í, e, é, á)

Hol távozik a hang

• Szájon keresztül
• Orron keresztül

Mássalhangzók

Képzés helye szerint

• Bilabiális: ajakkal képzett (p, b, m)
• Labiodentális: fogak és ajkak által képzett (f, v)
• Dentális: foghangok
• Alveoláris: fogmederben képzett  (t, s)
• Retroflex: nyelv a kemény szájpadlás felé hátra mozog
• Palatoalveoláris: képzésben a nyelv és a fogmeder vesz részt + nyelv felemelkedik a kemény szájpadláshoz
• Palatális: kemény szájpadlással képzett
• Uvuláris: nyelv + nyelvcsappal képzett
• Veláris: nyelv és lágy szájpadlás által képzett (k, g)
• Glottális: hangszalaghang (h)
• Faringális: torokhang

Képzés módja szerint

Teljes zár

• Zárhang vagy explozíva (p, b, t, d, ty, gy, k, g)
  teljes zár képződik, a levegő a zár mögött feltorlódik, majd a zár hirtelen felpattan
• Nazális (m, n, ny)
  szájban teljes zár képződik, levegő az orron keresztül távozik
• Affrikáta (c, dz, cs, dzs)
  szájban teljes zár képződik, levegő mögötte feltorlódik, a zár lassan pattan fel

Megszakított zár

• Pergőhang  ( r )
  egyik hangképző gyorsan, többször megérinti a másikat
• Egyperdületű r
  hangképzők egyszeri érintkezése

Részbeni zár

• Laterális (l)
  szájban részben zár képződik, a levegő a zár szélein áramlik ki

Szűkület

• Réshang vagy frikatíva, spiráns (f, v, sz, z, s, zs, j, h)
  2 hangképző szerv közel kerül egymáshoz, a közöttük átáramló levegő súrlódást okoz

Zöngésség

• Zöngés (b, d, v, g, z, s, dzs, gy, dz, m, n, ny, j)
• Zöngétlen (p, t, f, k, sz, zs, cs, ty, c)

Hol távozik a levegő

• Orális
• Nazális

Levegő áramlásának iránya