Ezeket az el�z� f�l�v kurzusf�rum�b�l mazsol�ztam, visszat�r� vizsgak�rd�sek, gondolom mindenkinek seg�thet:

az irodalom szinkr�n �s diakr�n viszonylagoss�ga
az irodtud �gai, ezek jellemz�i, megk�zel�t�si m�djai
a sz�veg def. Brinker vagy van Dijk szerint
triadikus �s diadikus jelkoncepci�
a besz�dm� megalkot�s�nak elemei a klasszikus retorika szerint
elemi narrat�v strukt�ra
Jakobson �s B�hler komm. modelj�nek �sszehasonl�t�sa
dr�ma bels� szekezete
Shakespeare sz�nh�za

ikon-index-szimb�lum meghat�roz�sai (ez mondjuk benne van a Peirce-s dologban)
dr�ma ny�lt �s z�rt form�ja
Saussue (tal�n a strukturalista-szemiotikai nyelv elm�lete)

-az "irodalom" sz� jelent�seinek v�ltoz�sa a t�rt�nelem folyam�n
-diadikus meg triadikus jelkoncepci�
-Peirce szemiotikai modellje
-B�hler organon-modellje
-Jakobson kommunik�ci�s modellje
-sz�noklat fajt�i, r�szei, azok jellemz�i
-tr�pusokat f�lismerni id�zetekben (pl. oximoron)
-narrat�v strukt�r�k jellemz�se: Lotman, Propp, Prince, Bremond
-fogalommeghat�roz�s: elbesz�l� m�fajok (pl. monda)
dr�mai m�fajok (pl.kom�dia)
sz�nh�zak (pl.Globe, �kori g�r�g)
r�mfajt�k
sorfajt�k (pl. alexandrin)
str�faform�k (pl. szonett)
l�rai m�fajok (pl. �da)

A feladatok csup�n egy cs�ppet t�rtek el az el�z�t�l. Pl. Lotman f�le narrat�v strukt�ra, Jakobson kommunik�ci�s �gye, g�r�g sz�nh�z jellemz�i, dr�ma bels� �s k�ls� szerkezete, irodalomtudom�nyi �gazatok felsorol�sa, az irodalom diakr�n �s szinkr�n viszonylagoss�ga, epanalepszisz �s t�rsai (de t�nyleg csak a k�nnyebbek, amiket �gy ahogy gimn�ziumban is tanultunk, de most ugyeb�r idegen kifejez�sekkel), fogalmak (pl.: kultur�lis tud�s, koherencia).