Az �skori �s barb�r Skandin�via

(ie. X. �vezred – isz. I. �vezred)

K�- �s bronzkor

Ie. 10. �vezred: els� emberek – vad�szok, gy�jt�get�k, hal�szok

J�gkorszak ut�na kult�r�k, a k�z�ps� k�korszakban:

• D�nia: Maglemåse, Erteb�lle
• Norv�gia: Komsa, Fosna
• Dny-Sv�dorsz�g: Sandarna
• Tenger vagy foly�mell�ki kult�r�k
• Kovabalta, csontszersz�mok, �j, ny�l
• F�b�l v�jt cs�nak
• Kutya

�-Skandin�via: �zsiai vad�szok

Ie. 3000: f�ldm�vel�s, �llatteny�szt�s

Neolit kori, csiszolt k�korszaki kult�ra:

• Leletek D-Skandin�vi�b�l
• Temetkez�si helyek, agyaged�nyek

Fejlett neolitkorszak: europeid t�pus� emberek megjelen�se

• D�nia, Sv�dorsz�g: kova, borosty�n
• Bels� vid�kek hasznos�t�sa
• Megalitok, dolmenek: s�rhelyek
• Matriarch�lis-nemzets�gi kapcsolatok

Ie. 2000 k�r�l migr�ci�s hull�m (Kelet- �s K�z�p-Eur�p�b�l Skandin�vi�ba)

• Ov�lis alak� balta („harci balt�k kult�r�ja”), bronzmint�k
• D�nia, D-Norv�gia, K�z�p-Sv�dorsz�g
• �llatteny�szt�s, f�ldm�vel�s
• Helyi lakoss�g beolvaszt�si
• �sk�z�ss�gi rend vir�gkora

D-Skandin�via elmaradt: bronzkor csak az ie. 2. �vezred k�zep�n jelent meg, bronz nem szor�tja ki a k�vet.

�sk�z�ss�gi viszonyok felboml�sa:

• Kereskedelmi kapcsolatok: Brit-sziget, Duna menti ter�letek, F�ldk�zi-tenger
• Faeke, arany�kszerek, szikladomborm�vek
• Lelet: ruh�zati �s piperecikkek

Vaskor (ie. 500-400)

Korai vaskorszak

• Szeg�nyebb
• Id�j�r�s: hidegebb, nedvesebb
• Kapcsolatok meglazulnak, kelta t�rh�d�t�s miatt
• D�nia, D-Skandin�via: germ�n nyelvet besz�l�k
• �-Sk, K�z�p-Finno: lappok
• D-Finno: finnek

R�mai vaskorszak (isz. I-IV. sz�zad)

• Kapcsolat a R�mai Birodalommal
• �rott forr�sok (Pytheas, Tacitus, Ptolemaiosz)

Barb�r t�rsadalom, katonai demokr�cia

• Katonaf�ldm�vesek: t�lnyom� t�bbs�g
• Kir�ly, konung: nem �lland� hatalom
• Ting: n�pgy�l�s
• Megjelenik: t�rzs�k�s arisztokr�cia, h�zi rabszolg�k, �rb�res rabszolg�k
• Ek�s f�ldm�vel�s
• R�na �b�c�

III.-V. sz�zad: nagy n�pv�ndorl�s – skandin�v t�rzsek kimaradnak

T�rsadalom: 3-as tagoz�d�s

• Arisztokr�cia, k�z�ns�ges szabadok, f�gg� emberek
• Tov�bb maradt fent

Fejl�d� tengeri kereskedelem

• Balti-tenger, �szaki-tenger
• VI.-VIII. sz.: 20 m�teres evez�p�ros haj�k
• VIII.-IX. sz.: kereskedelmi telep�l�sek (Birka, Hedebo, Kampang i Skiringssal, Gotland-szigeten v�rosok)

Mez�gazdas�g:

• Vagyonhoz tartozik: rabszolga, j�sz�g, egy�b ing�s�gok
• F�ld k�s�bb v�lt mag�ntulajdonn�
• Ok: patriarch�lis nagycsal�dok az �r�k�lt f�ldbirtokt�l nem v�ltak meg, az erd�k �s legel�k a szomsz�dok tulajdon�t is k�pezt�k

VI. sz�zad: els� t�rzsi fejedelems�gek – Sv�dorsz�g �s Norv�gia: Ynglingarna-dinasztia, D�nia: Skjoldungerne-dinasztia

X. sz�zad: els� politikai egyes�t�sek

• Norv�gia: Sz�phaj� Harald (9.-10. sz�zad)
• D�nia: �reg Yorm, K�kfog� Harald
• Sv�dorsz�g: Olof Sk�tkonung (10.-11. sz�zad: K- �s Ny-Sv�do.)

Kir�ly: saj�t f�ldbirtok

• Nincs �lland� k�zigazgat�s �s szil�rd hatalom
• T�rzs�k�s arisztokr�cia er�s
• Jarlok: helytart�k
• Jarlok feladata: ad�szed�s, p�nzveret�s, ellens�ggel szemben val� v�dekez�s

Viking kor

N� a lakoss�g, sok hadj�rat, els�sorban v�zen.

Okok:

1. �: kev�s m�velhet� f�ld, nem sok embert tudott eltartani, nem volt t�bblettermel�s. �j meg�lhet�si form�ra volt sz�ks�g. A kal�zexped�ci�kban a szeg�nyek vettek r�szt, az el�kel�k �j kizs�km�nyol�si form�t tal�ltak.
2. kereskedelmi sz�m�t�s: 8.-9. sz�zadban alakultak ki a k�l�nb�z� kereskedelmi utak. A K�zel-Kelettel val� kapcsolattart�s feladata a skandin�vok� lett.
   kivittek: pr�m, f�kazs�r, m�z, rabszolg�k
   behoztak: f�szerek, bor, selyem, �kszer, p�nz
3. al�rendelts�g vesz�lye

Siker titka:

• tengerhaj�z�si szak�rtelem
• v�ratlan megjelen�s
• szomsz�d orsz�gok politikai sz�ttagolts�ga

VIII. sz�zad: viking porty�k kezdete

• viking: normannok, d�nok, varj�gok
• Kaszpi-tenger, Fekete-t., F�ldk�zi-t.
• �rorsz�g, Franciaorsz�g, Baltikum, It�lia, Spanyolorsz�g, �-Afrika
• H�d�t�sok: frank �s angolsz�sz ter�letek, Spanyolorsz�g, Gr�nland gyarmatos�t�sa
• X. sz�zad: �-Amerika

Norv�g vikingek:

• els� vikingek
• 793: Lindisfarnei kolostor megt�mad�sa
• Gyarmatos�t�s: Fer�er-, Shetland-, Orkney-szigetek
• 9. sz�zad: 2. norv�g kir�lys�g �rorsz�gban
• 874: els� norv�g telepesek Izlandon (Ingolfur Arnarson)
• 982: Gr�nland (V�r�s Erik)
• 1003: �-Amerika (Leif Eriksson)

D�n vikingek:

• T�bben voltak, jobban szervezettek
• Hadj�ratok: szervezett exped�ci�k
• 800 k�r�l: t�mad�s frankok ellen
• 9. sz�zad: kirabolj�k P�rizst, 846: R�ma
• 851: Anglia – telep�t�sek
• 911: Normandia; Rollo d�n kir�ly h�b�rbirtokul kapja, k�s�bb elfranci�sodik a ter�let

IX. sz�zad: kereszt�ny hitt�r�t�k D�ni�ban (�rseks�gek: Hamburg (834), Br�ma (864), Normandia, Brit-sziget)

X. sz�zad: kir�lyok is megkeresztelkednek

• 960: K�kfog� Harald (d�n)
• 1000: Olav Tryggvesson (norv�g), Olof Sk�tkonung (sv�d)

X. sz�zad: viking porty�k megsz�nnek – ok: nyugat-eur�pai orsz�gok meger�s�d�se

D�nia: er�s�dik a hatalom

X. sz. v�ge: 3 kir�ly �ssze�tk�z�se

·        Hegyesszak�ll� Svend + Olof Sk�tkonung – Olav Trygvesson

·        1000: svolderi csata – Olav T. elesik, Norv�gi�t megkapja Svend, keleti r�sz�t Olof

X.-XI. sz�zad: d�nok �j hadj�ratai Anglia ellen

• 1014: Svend Anglia kir�lya lesz
• Fia: Nagy Knud (1014-1035) – Anglia, D�nia, Norv�gia, Sv�dorsz�g kir�lya
• Hal�la ut�na sz�tesett a birodalom

Norv�gia: f�ggetlen

• Harald Hardråde – k�s�rlet Britannia megh�d�t�s�ra
• 1066: Stamford Bridge – elesik

XI. sz�zad: Svend Estridson (d�n kir�ly) utols� k�s�rlete Anglia megh�d�t�s�ra

Sv�d vikingek:

• Kelettel val� kereskedelem
• Orosz foly�kon, v�rosok (Novgorod – Holmgardr, Kijev – Kenugardr, Konstantin�poly – Mikligardr)
• Els� kereskedelmi v�ros: Birka
• Porty�k: Finn-�b�l, Novgorod, Ladoga-t�
• 862: Rurik – az � lesz�rmazottai az �si szl�v fejedelmek
• X. sz�zad: asszimil�ci� (fejedelmi k�s�ret lesznek)
• X. sz�zad v�ge: a varj�g fejedelmi k�s�ret utols� k�s�rlete Kijev elfoglal�s�ra