Az őskori és barbár Skandinávia

(ie. X. évezred – isz. I. évezred)

Kő- és bronzkor

Ie. 10. évezred: első emberek – vadászok, gyűjtögetők, halászok

Jégkorszak utána kultúrák, a középső kőkorszakban:

• Dánia: Maglemåse, Ertebölle
• Norvégia: Komsa, Fosna
• Dny-Svédország: Sandarna
• Tenger vagy folyómelléki kultúrák
• Kovabalta, csontszerszámok, íj, nyíl
• Fából vájt csónak
• Kutya

É-Skandinávia: ázsiai vadászok

Ie. 3000: földművelés, állattenyésztés

Neolit kori, csiszolt kőkorszaki kultúra:

• Leletek D-Skandináviából
• Temetkezési helyek, agyagedények

Fejlett neolitkorszak: europeid típusú emberek megjelenése

• Dánia, Svédország: kova, borostyán
• Belső vidékek hasznosítása
• Megalitok, dolmenek: sírhelyek
• Matriarchális-nemzetségi kapcsolatok

Ie. 2000 körül migrációs hullám (Kelet- és Közép-Európából Skandináviába)

• Ovális alakú balta („harci balták kultúrája”), bronzminták
• Dánia, D-Norvégia, Közép-Svédország
• Állattenyésztés, földművelés
• Helyi lakosság beolvasztási
• Ősközösségi rend virágkora

D-Skandinávia elmaradt: bronzkor csak az ie. 2. évezred közepén jelent meg, bronz nem szorítja ki a követ.

Ősközösségi viszonyok felbomlása:

• Kereskedelmi kapcsolatok: Brit-sziget, Duna menti területek, Földközi-tenger
• Faeke, aranyékszerek, szikladomborművek
• Lelet: ruházati és piperecikkek

Vaskor (ie. 500-400)

Korai vaskorszak

• Szegényebb
• Időjárás: hidegebb, nedvesebb
• Kapcsolatok meglazulnak, kelta térhódítás miatt
• Dánia, D-Skandinávia: germán nyelvet beszélők
• É-Sk, Közép-Finno: lappok
• D-Finno: finnek

Római vaskorszak (isz. I-IV. század)

• Kapcsolat a Római Birodalommal
• Írott források (Pytheas, Tacitus, Ptolemaiosz)

Barbár társadalom, katonai demokrácia

• Katonaföldművesek: túlnyomó többség
• Király, konung: nem állandó hatalom
• Ting: népgyűlés
• Megjelenik: törzsökös arisztokrácia, házi rabszolgák, úrbéres rabszolgák
• Ekés földművelés
• Rúna ábécé

III.-V. század: nagy népvándorlás – skandináv törzsek kimaradnak

Társadalom: 3-as tagozódás

• Arisztokrácia, közönséges szabadok, függő emberek
• Tovább maradt fent

Fejlődő tengeri kereskedelem

• Balti-tenger, Északi-tenger
• VI.-VIII. sz.: 20 méteres evezőpáros hajók
• VIII.-IX. sz.: kereskedelmi települések (Birka, Hedebo, Kampang i Skiringssal, Gotland-szigeten városok)

Mezőgazdaság:

• Vagyonhoz tartozik: rabszolga, jószág, egyéb ingóságok
• Föld később vált magántulajdonná
• Ok: patriarchális nagycsaládok az örökölt földbirtoktól nem váltak meg, az erdők és legelők a szomszédok tulajdonát is képezték

VI. század: első törzsi fejedelemségek – Svédország és Norvégia: Ynglingarna-dinasztia, Dánia: Skjoldungerne-dinasztia

X. század: első politikai egyesítések

• Norvégia: Széphajú Harald (9.-10. század)
• Dánia: Öreg Yorm, Kékfogú Harald
• Svédország: Olof Skötkonung (10.-11. század: K- és Ny-Svédo.)

Király: saját földbirtok

• Nincs állandó közigazgatás és szilárd hatalom
• Törzsökös arisztokrácia erős
• Jarlok: helytartók
• Jarlok feladata: adószedés, pénzveretés, ellenséggel szemben való védekezés

Viking kor

Nő a lakosság, sok hadjárat, elsősorban vízen.

Okok:

1. É: kevés művelhető föld, nem sok embert tudott eltartani, nem volt többlettermelés. Új megélhetési formára volt szükség. A kalózexpedíciókban a szegények vettek részt, az előkelők új kizsákmányolási formát találtak.
2. kereskedelmi számítás: 8.-9. században alakultak ki a különböző kereskedelmi utak. A Közel-Kelettel való kapcsolattartás feladata a skandinávoké lett.
   kivittek: prém, fókazsír, méz, rabszolgák
   behoztak: fűszerek, bor, selyem, ékszer, pénz
3. alárendeltség veszélye

Siker titka:

• tengerhajózási szakértelem
• váratlan megjelenés
• szomszéd országok politikai széttagoltsága

VIII. század: viking portyák kezdete

• viking: normannok, dánok, varjágok
• Kaszpi-tenger, Fekete-t., Földközi-t.
• Írország, Franciaország, Baltikum, Itália, Spanyolország, É-Afrika
• Hódítások: frank és angolszász területek, Spanyolország, Grönland gyarmatosítása
• X. század: É-Amerika

Norvég vikingek:

• első vikingek
• 793: Lindisfarnei kolostor megtámadása
• Gyarmatosítás: Feröer-, Shetland-, Orkney-szigetek
• 9. század: 2. norvég királyság Írországban
• 874: első norvég telepesek Izlandon (Ingolfur Arnarson)
• 982: Grönland (Vörös Erik)
• 1003: É-Amerika (Leif Eriksson)

Dán vikingek:

• Többen voltak, jobban szervezettek
• Hadjáratok: szervezett expedíciók
• 800 körül: támadás frankok ellen
• 9. század: kirabolják Párizst, 846: Róma
• 851: Anglia – telepítések
• 911: Normandia; Rollo dán király hűbérbirtokul kapja, később elfranciásodik a terület

IX. század: keresztény hittérítők Dániában (érsekségek: Hamburg (834), Bréma (864), Normandia, Brit-sziget)

X. század: királyok is megkeresztelkednek

• 960: Kékfogú Harald (dán)
• 1000: Olav Tryggvesson (norvég), Olof Skötkonung (svéd)

X. század: viking portyák megszűnnek – ok: nyugat-európai országok megerősödése

Dánia: erősödik a hatalom

X. sz. vége: 3 király összeütközése

·        Hegyesszakállú Svend + Olof Skütkonung – Olav Trygvesson

·        1000: svolderi csata – Olav T. elesik, Norvégiát megkapja Svend, keleti részét Olof

X.-XI. század: dánok új hadjáratai Anglia ellen

• 1014: Svend Anglia királya lesz
• Fia: Nagy Knud (1014-1035) – Anglia, Dánia, Norvégia, Svédország királya
• Halála utána szétesett a birodalom

Norvégia: független

• Harald Hardråde – kísérlet Britannia meghódítására
• 1066: Stamford Bridge – elesik

XI. század: Svend Estridson (dán király) utolsó kísérlete Anglia meghódítására

Svéd vikingek:

• Kelettel való kereskedelem
• Orosz folyókon, városok (Novgorod – Holmgardr, Kijev – Kenugardr, Konstantinápoly – Mikligardr)
• Első kereskedelmi város: Birka
• Portyák: Finn-öböl, Novgorod, Ladoga-tó
• 862: Rurik – az ő leszármazottai az ősi szláv fejedelmek
• X. század: asszimiláció (fejedelmi kíséret lesznek)
• X. század vége: a varjág fejedelmi kíséret utolsó kísérlete Kijev elfoglalására