A m�ssalhangz�k

�       A magyar m�ssalhangz�k�szlet tagjai:

 P      b       f        v       -        -        m      -        -

 T      d       sz      z        c        -        n       l        r

 Ty    gy      s        zs      cs      dzs    ny      j        -

 K     g       h       -        -        -        -        -        -

Ezek k�z�l mindegyik lehet hossz� (kiv�ve a zzs �s a vv). A dz –t csup�n bet�kapcsolatnak tekinthet�.

�       Csoportos�t�s

A csoportos�t�s alapja:

-K�pz�s�k helye, m�dja à

 K�pz�s m�dja szerint:

1., Z�rejhangok  (a fenti t�bl�zat els� k�t sora)

A z�rejhangok arr�l kapt�k nev�ket, hogy k�pz�s�k k�zben a sz�j�reg valamely pontj�n z�rej keletkezik.

Majdnem mindegyik�k z�ng�s-z�ng�zlen p�rokat alkot.

Z�ng�s hang : k�pz�sekor a hangszalagok rezg�sben vannak, (2,4,6 oszlop)

Z�ng�tlen hangok: ejt�s�kkor a hangszalagok nem rezegnek. (1,3,5 oszlop)

Ide tartoznak a

Ø    z�rhangok, (fenti t�bl�zat els� k�t oszlopa),

Ø    r�shangok (harmadik �s negyedik oszlop)

Ø    z�rr�shangok (�t�dik �s hatodik oszlop)

A z�rhangok k�pz�se k�zben a t�d�b�l ki�raml� leveg� �tj�t elz�rjuk egy id�re, majd ez z�r a feltorl�d� nyom�s hat�s�ra felpattan, a z�rhangok eset�ben ez okozza a z�rejt.

A r�shangok k�pz�se sor�n lesz�k�l, de nem z�r�dik el teljesen a leveg� �tja, a sz�k r�sen �thaladva a leveg� hozz�s�rl�dik a hangk�pz� szervekhez, ez�ltal z�rej (susog�s, sziszeg�s) keletkezik.

A z�rr�shangok eset�ben a z�r felpattan�sa nem hirtelen, hanem fokozatosan t�rt�nik, itt s�rl�d�si z�rej keletkezik.

2., Zeng�hangok (a t�bl�zat harmadik sora)

 A zeng�hangok k�pz�sekor nem keletkezik z�rej, ezek ugyan�gy „zengenek”, mint a m�ssalhangz�k.

K�z�tt�k van h�rom orrhang� m�ssalhangz� (7. oszlop), valamint h�rom egy�b hang (8, 9 oszlop).

Az orrhang� m�ssalhangz�k k�pz�se k�zben a t�d�b�l ki�raml� leveg� az orron kereszt�l t�vozik, minden m�r hang eset�ben ( legyen az mag�n- vagy m�ssalhangz�) a sz�jon �t.

Z�ng�ss�gi hasonul�s

A magyarban nem �llhat egym�s mellett k�t, z�ng�ss�g tekintet�ben egym�st�l elt�r� z�rejhang. Azok a j�vev�nyszavak, amelyek ennek ellentmondan�nak, automatikusan igazodnak ehhez a mint�hoz. (pl. joghurt, [kh] futball [db]) .

Toldal�kol�skor a t�v�gi z�ng�s z�rejhang z�ng�tlenn� v�lik, ha a toldal�k z�ng�tlen z�rejhanggal kezd�dik. Pl. melegt�l [kt]. �s ford�tva: a t�v�gi z�ng�tlen z�rejhang z�ng�ss� v�lik ha a toldal�k z�ng�s z�rejhanggal kezd�dik. (zs�kban) [gb]. Ez a folyamat, amely sz�hat�ron �t �s �sszet�telhat�ron is m�k�d�sbe l�p, z�ng�ss�gi hasonul�snak nevezz�k.

Hangs�ly

Hangs�ly: A sz�hangs�ly besz�lt nyelvi jelens�g, az adott sz� egy meghat�rozott sz�tagj�nak el�t�rbe helyez�se m�s sz�tagok rov�s�ra. Ez t�rt�nhet a hanger� vagy a hangmagass�g, vagy mindkett� megemel�s�vel.

Fajt�i: f�hangs�ly,mell�khangs�ly,hangs�lytalans�g  .A hangs�lyos sz�tag legt�bbsz�r hanger� �s hangmagass�g tekintet�ben t�r el a t�bbi sz�tagt�l. A f�-�s mell�khangs�ly nem abban k�l�nb�zik egym�st�l,hogy az egyiknagyobb, a m�sik kisebb nyomat�kkal j�r, hanem abban hogy a f�hangs�ly mindig dallamelemet ind�t.

A sz�hangs�ly helye a magyarban �ltal�ban a sz� eles� sz�tagj�ra esik, �sszetett szavakban is: „forr�sodik”, „sz�nan�tha”, De vannak olyan szavak, amelyek soha nem viselhetnek sz�hangs�lyt, ilyen az: „a, az, is, meg”. Azokban a szerkezetekben ahol a f� tag n�vsz�, ott a n�vsz� �ltal�ban hangs�lyos. A szem�lyes n�vm�sb�l �ll� n�vsz�i szerkezetek viszont hangs�lytalanok: „Vettem neked egy k�nyvet.”, kiv�ve ha ’maga-t�v�’ n�vm�s van benne.: „Maga nem az�rt van itt”

Irt�hangs�ly: irt�hangs�lynak azt a f�hangs�lyt nevezz�k, amely az ut�na k�vetkez� hangs�lyokat „kiirtja”. Ez a jelens�g legt�bbsz�r f�kuszos mondatokban figyelhet� meg. P�ld�ul:

J�nos bej�rta a biciklij�vel a B�rzs�nyt.

J�nos a biciklij�vel j�rta be a B�rzs�nyt.

J�nos a B�rzs�nyt j�rta be bicikli�vel. ’Azt �ll�tom, hogy a B�rzs�nyre igaz, hogy J�nos bej�rta a biciklij�vel, de p�ld�ul a M�tr�ra nem (felt�tlen�l) igaz.

J�nos j�rta be a biciklij�vel a B�rzs�nyt.                         Ha valaki bej�rta a B�rzs�nyt, akkor az tudom�sunk szerint J�nos volt.

Az els� mondat semleges hangs�lyoz�s�, a t�bbi mondatban viszont irt�hangs�lyoz�s van:

a f�kusz (biciklij�vel, B�rzs�nyt, J�nos ut�ni mondatr�szek egys�gesen hangs�lytalanok.