A nyelvészet területei

Nyelvészet feladata: a nyelvben megkeresse mindazt, ami sajátos, ami nem következik a világ   

                                  más dolgaiból, amit más tudományok nem írnak le, így a leírása a

                                  nyelvészet feladata.

Nyelvészet területei:

o       Központi: 

·        alaktan

·        hangtan

·        mondattan (szintaxis)

o       Járulékos:

·        beszédhangtan (fonetika)

·        jelentéstan  (szemantika)

·        használattan (pragmatika)       

·        nyelvtörténet

o       Határterületei (ahol a nyelvészet más tudománnyal együtt vizsgálódik):

·        társasnyelvészet (szociolingvisztika)

·        lélektani nyelvészet

·        számítógépes nyelvészet

o       Alkalmazási területei:

·        helyesírás,fordítás,nyelvoktatás,logopédia,bűnügyi nyomozás…  

Nyelv és világ különbözőségei:

A világban az a természetes,hogy a vmire való utalás „nagysága” arányos legyen az illető dologgal            Nyelvben ilyen arányosság nincs,mert a szókincsben semmiféle realitás vagy képszerűség nem érvényesül!

Pl: „ló” szó sokkal rövidebb,mint a nála jóval kisebb barázdabillegető…

                        Szókincs       a világ dolgait nem leképezi,hanem csak jelképezi (szimbolizálja) 

            A nyelv legfeltűnőbben az alaktanban tér el a világ többi jelenségeitől:

                                   nyelv önkényessége

                                   nyelv belső szabályszerűsége

                                   nyelv rendezettsége

Alaktan          az a terület,ahol a nyelvek nyelvtana a legjobban el tud térni 

                                               egymástól.     

A Hangtan erősen össze van kötve a fizikával,élettannal,anatómiával,vagyis az emberi száj és fül szerkezete,a hanghullámok terjedése behatárolja a hangtan mozgásterét.

(Az emberi nyelv kb 100-féle beszédhangot tud megkülönböztetni: világ 

nyelvei ezekból válogatják össze  nagyjából 20-50 közötti hangállományukat)

Hangok szempontjából tehát eléggé egyformák a nyelvek.

(Hangtannak nincs köze a jelentéshez.)

A mondattanban (szavak elrendezésében)a nyelvek nem tudnak annyi meglepőt és egyénit fölmutatni, mint az alaktanban.

Mondattan mégis a legfontosabb nyelvészeti terület,mert itt kapcsolódik össze a legérdekesebben a „mit” és „hogyan”, azaz a nyelv által kifejezendő kijelentés és a kifejezés formai eszköztára, a szórend.

Mondattan:        az értelmes elemek elrendezésének a tana.

(értelmes elemek pl.:  szavak,szószerkezetek,tagmondatok,ritkán 

                                   szónál kisebb elemek…)

                                      formális eszközökkel dolgozik

                                     célja: nem a jelentés, hanem a szerkezetek vizsgálata

A Jelentéstan még kevésbé nyelvfüggő,mivel a világ dolgaival,jelenségeivel van összekötve,amelyek minden ember számára alapvetően azonosak.

(nyelvekben külön szó van a férfire és a nőre, nem uaz az ige fejezi ki a  „varrni” és „fuldokolni” tényállást stb…)

Jelentéstannak alig van köze a formai eszközökhöz,a tulajdonképpeni nyelvtanhoz,hiszen számos megállapítása –ellentét és azonosság,állítás és tagadás stb- minden nyelvre egyformán igaz.

            A jelentéstanból ágazott ki a pragmatika (használattan)

Pragmatika          nyelv használatát, a nyelv és a közlési helyzetek kapcsolatát                                                           

                             vizsgálja.    

Pl.:mikor használunk tegezést és mikor magázást, miért van,h          bizonyos szavakat csak bizalmas körben használunk…

A beszédhangtan (fonetika)

            Nyelv hangjait két tudományág tanulmányozza: beszédhangtan (fonetika)

                                                                                         nyelvi hangtan (fonológia)

Fonetika         a hangzó beszéd fizikai mibenlétét tanulmányozza, tehát hogy mely szerveinkkel hozzuk létre, hogyan terjed a levegőben. hogyan fogja föl a fülünk.

                        természettudományokhoz és a nyelvészethez egyaránt sorolható (kutatásai gyakran nem az egyes nyelvekhez hanem magához az emberi lényhez kapcsolódik).

                        az élet sok területén alkalmazható  

                                   Pl.:logopédia,távközlés,bűnügyi nyomozás,színészképzés

A történeti nyelvészet          

            A nyelv állandóan változik.

Ahogyan a nyelvi rendszer változik,csakis nyelvészet eszközeivel írható le,ezért a nyelvtörténet szorosan a nyelvészethez tartozik.

Nyelvtörténet          számos információt szolgáltat általában is a nyelv 

                                mibenlétéről, működéséről.

                                   Pl.: kimutatja a változások szabályszerűségét

v     Nyelvtani változások pl.: magyarban a kétféle múlt idő  különbsége elmosódott.

v     Egy nyelv szétválásával létrejövő új nyelvek szabályszerűen térnek el egymástól.

Pl.:  nyelvrokonsági bizonyítékok

                                                       elsősorban magáról a nyelvről mond érdekeset

Pl.: nyelvekben nincs fejlődés vagy hanyatlás, nincs  nyelvromlás vagy nyelvjavulás

Minden nyelv egyforma bonyolultságú és  ugyanolyan alkotórészekből áll.