Jegyzetek - 1. flv
 
Jegyzetek - 2. flv
 
Jegyzetek - 3. flv
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Irodalomtudomny alapjai
Irodalomtudomny alapjai : Jegyzet 4.

Jegyzet 4.

  2007.12.03. 17:55

...

21. Az irodalmi szveg bels szemantikai viszonyai

 

Az irodalmi szvegben meghatrozzk a szveg koherens mivoltt, sszefggseit, sszefggsrendszert.

 

A normlisan megalkotott szvegekben megtallhat sszefggs = koherencia

 

STRUKTURLIS SZEMNATIKA:

Greimas - a szvegek szerkezeti elemeire s sszefggseire alapszik

A szvegkoherencia magyarzatnak heurisztikus ksrlete, hipotetikus konstrukcikkal operl. Alkalmas lehet az irodalmi szvegek sajtos koherencijnak egyfajta elemzsre is, mivel ezeket sajtos jelentskonstitul eljrsok jellemzik.

 

JELNTSELEMEK = SZMK

 

SZMA – szavak/lexmk legkisebb jelentsegysgei

 

SZEMMA - a szvegsszefggsben egyrtelmv vlt sz; amint a lexma a szvegbe integrldik, szemma lesz meghatrozott jelentssel.

 

A koherencia alapja az egyes szmk ismtldse.

 

 

22. 8zvegkls szemantikai viszonylatok

 

Gottlob Frege a jelentssel br jeleket kt nagy csoportba osztja:

  1. jelek, amelyek nmagukban is megllnak
  2. jelek, amelyek csak az nmagban megll jelekhez kapcsolva jelentenek valamit

Az ARGUMENTUM kifejezst kt rtelemben hasznlja:

  1. olyan jelknt, amely nvmsknt azt a helyet jelli a kombinci tengelyn, ahol a fggvnyt egy meghatrozott szm jelvel lehet kiegszteni.
  2. Az a szm maga, amelyre a nvms utal, amellyel a fggvnyt kitltve a fggvnykifejezst nmagban is megll egsz jell vlik.

 

 

23. Mfajok s mnemek

 

MNEM: tfog kategria

­       lra

­       epika

­       drma

 

MFAJ: szkebb kategria

­       lra: da, elgia, szonett

­       epika: eposz, novella, regny

­       drma: tragdia, komdia

 

 

 

 

 

 

24. Az elemi narratv struktra Prince-fle vltozata

 

Gerald Prince

ltalnos narratolgiai modellt alkot, nem irodalmi elbeszl szvegekre vonatkoztatja az ltala lert struktrt.

Egy kiindul s egy vgllapot kztt vgbemen transzformcit, vltozst, ill. a kt llapot ellenttes mivoltt ttelezi dnt mozzanatknt.

A narratv struktra vals vagy fiktv esemnyek idbeli egymsutnisgaknt hatrozdik meg, ezek egy adott individuumra vonatkoztatdnak s legalbb egy elemkben oppozciban llnak egymssal.

 

 

25. Az elemi narratv struktra Lotman-fle vltozata

 

Jurij M. Lotman

Az esemny kategrijt tekinti alapvet kategrinak.

A TR fogalmval operl, a szveget elvont trstruktraknt rtelmezi, a malkots, az irodalmi szveg, mint valamikppen krlhatrolt tr rtelmezdik.

Elbeszlsrl akkor beszlnk, ha e trstruktrban vltozs, vagyis esemny kvetkezik be: az esemny abban ll, hogy egy individuum tlpi kt rsz-tr hatrt, s ezltal a trtnet hordozjv vlik.

A trstruktra impliklja a hatrtlpst, de egy individuum hatrtlpse egyszer esemny marad, mert a szemantikai terek viszonyrendszere nem vltozik meg ltala, ellenben METAESEMNY kvetkezik be akkor, ha a szemantikai terek rendszerben kvetkezik be vltozs.

 

 

26. A trtnetmonds kategrii

 

idtmrts/srts: az elbeszls alapelvnek mondhat. Az elbeszlt trtnet ideje lnyegesen hosszabb, mint az elbeszls. Egyik fajtja a kihagys, amikor az elbeszl egy kevsb fontos idszakrl nem tesz emltst.

 

megnyjtott id: a trtnsek sokkal rvidebb ideig tartanak, mint amennyi id azok elbeszlshez szksges. Legtbbszr bels trtnsek lersnl fordul el .

 

 

27. Az elbeszls mdja

 

DRAMATIKUS MD

 

autonm egyenes beszd - a figurk beszdt a szveg sz szerint idzi, mindenfle elbeszli ksrszveg vagy kommentr nlkl.

 

egyenes beszd - a sz szerint idzett beszd msik, hagyomnyosabb formja, az elbeszl irodalomban is a dialogikus jelenetek gyakori sszetevje.

 

ELBESZL MD - csak a beszd aktust, tnyt emlti, a tartalmra nem tr ki

 

TRANSZPONL T BESZD - az elbeszl s a dramatikus md kzti tartomnyban mozog

 

fgg beszd - kpes visszaadni a beszd tartalmt, de nem sz szerint, nem tudjuk, hogy is hangzottak a figura eredeti szavai

 

tlt beszd - a kzvetlen s a kzvettett beszd kztes formjnak tekinthet; nincs egy, a beszd aktust jelz ighez ktve, s nem ignyel sszetett mondatszerkezetet sem; nem els szemlyben s jelen idben hangzik el, hanem harmadikban, mlt idben.

 

 

FOKALIZCI

 

nullfokalizci - az elbeszl tbbet tud s mond, mint amennyit a trtnet szerepli tudnak, ill. rzkelnek, teht ttekinti az egsz trtnetet (elbeszl> szerepl)

 

bels fokalizci - az elbeszl nem mond tbbet, mint amennyit a figura tud, rzkelsi tartomnyuk kb. azonos (elbeszl = szerepl)

 

kls fokalizci - kls nzpontot jelent, vagyis az elbeszl kevesebbet mond annl, mint amennyit a figura tud (elbeszl < szerepl)

 

 

28. Az elbeszl hangja

 

auktorlls elbeszl szituci - tmrtett elbeszls, az elbeszl kommentrjai, vlemny­nyilvntsa s mindentudsa jellemzi, vagyis az a tulajdonsga, hogy teljhatalman rendelkezik id, tr s az elbeszlt trtnet fltt.

 

perszonlis elbeszl szituci - csak annyi mesltetik el a trtnetbl, amennyi az egyik szerepl nzpontjbl rzkelhet.

 

n-elbeszl szituci - az egyes szm els szemly elbeszl azonos az elmeslt trtnet egyik szerepljvel.

 

 

29. Elbeszl mfajok

 

anekdota - jelentse kiadatlan szveg, nem egy mfajra utal, hanem jelents politikai szemlyisgekrl szl nem publiklt vagy titkos feljegyzsekre hasznltk. Mai jelentsben az uralkod osztlyrl szl rvid, de hiteles trtneteket neveznek anekdotnak.

 

aforizma - nem-fikcionlis przaforma. Egy gondolat, tanttel, letszably nyelvi megjelentse, melyben az eszttikai tartalom s az eszttikai forma szoros egysget alkot.

 

fabula - rvid, csattans tanmese, melynek szerepli legtbbszr egymssal szembenll llatok. Kritikus hangvtel, morlis tartalm, amit pldabeszd formjban fejezi ki. Dialektikus struktrja emberek, llatok, nvnyek letfelfogsnak, termszetknek, vagy rdekeiknek klnbsgbl addik.

 

parabola - pldzat, pldabeszd; rvid elbeszls, mely egy teolgiai, morlis ttelt, tantst magyarz meg egy konkrt trtnet segtsgve!. Kvetkeztetsei szimbolikus formban jutnak kifejezsre, legfbb forrsa a Biblia.

 

mese - a npmese szjhagyomny tjn terjed, szerzje ismeretlen, szvege klnfle vltozatokban ltezik. A mmese szerzje ismert, szvege rgztett. Legfontosabb tartalmi aspektusa a csoda. Smja a nehzsg s annak lekzdse. Fhse htrnyos helyzet ember, a nehzsg legyzse legtbbszr fldntli varzser segtsgve l trtnik.

 

monda - tartalma a fantzia szltte, de igaz trtnetknt mesli el. Trtnelmi jelleg, tmaszkodik egy hely vagy egy szemly valsgra, fldntli jelensg, objektv esemny, avagy egy np/npcsoport eredetnek magyarzatra szolgl.

 

legenda - vallsi trgy elbeszls, ezrt nem vlaszhat el a hv emberek kzssgtl, akik a legenda transzcendens mondanivaljt maradktalanul befogadjk. A mondanival nem a hitigazsgok lnyegt rinti, hanem kzvett szerepe van a transcendens szfra s a mindennapi let kztt.

 

rvidtrtnet - a mfaji megjells az angol short story-bl szrmazik, ami a 19. szzad msodik felnek Amerikjban terjedt el irodalmi folyiratokban. A rvidsg nem csak a terjedelemre vonatkozik, hanem a klnleges, feszes s tmr, de komplex kompozcis formra is utal. A mfajt nyitott befejezs jellemzi.

 

novella - tartalmban, cselekmnyben valami jdonsgot, meglepetst hordoz. Egy megtrtnt, hallatlan, klnleges esemnyt mond el. Arra pl, amikor a kiszmthatatlan betr a megszokott vilgba, s ktsgbe vonja, megrendti vagy egyenesen sztrombolja azt. Fontos mfaji jegye a fordulpont, ahol a trtnet vratlan fordulatot vesz.

 

eposz - ma mr alig ltez mfaj, az korban a drma mellett a legfontosabb irodalmi forma volt. Az eposz i vilg a totalits, az egyrtelm s tlthat sszefggsek vilga. A hsi mondkon s mtoszokon alapul. Az elbeszls nem clorientlt, hanem szles, lass folys, a rszletekre koncentrl.

 

regny - a regny megnevezs a kzpkorban alakult ki. A francik a 13. szzadtl kezdve minden, nem latin nyelv, a npnyelven megfogalmazott rst romanz-nak neveztek. A 13. szzad vgre mr csak przban megfogalmazott hosszabb klti elbeszlst jelentett. Az els regnyek tmja a szerelem s a kaland.

 

nletrajz - rja vallsos megtrsnek trtnett mesli el.

 

letrajz - brzolsmdja tvolsgtart s objektv, a tnyekhez val hsg jellemzi. A kzpkorban jellegzetes mfaj a szentek s a hsk letrajza. A 20. szzadi letrajzi regny a bels vilg brzolsra koncentrl.

 

tirajz - az autobiografikus elbeszls egyik formja. Formja ktetlen. Az korban hdtsokrl s felfedezsekrl mesl, a kzpkorban a Szentfld a tmja.

 

 

30. A drma kls szerkezete

 

FELVONS

 

SZN - azonos helyszn

 

JELENET - azonos helyszn, azonos szereplk

 

PROLGUS - elljr beszd, funkcija a jtk cselekmnynek kezdett megelz esemnyekrl, a helysznrl val tjkoztats a darab valamely szereplje, vagy maga a szerz ltal

 

EPILGUS - a sznpadi cselekmny befejezse utn elhangz zrsz

 

 

 

31. A drma bels szerkezete

 

expozci - bevezets, a drma els szerkezeti egysge, mely bemutatja a ksbb kibontakoz konfliktus rsztvevit, okait, krlmnyeit.

 

bonyodalom - olyan esemnysor, melyben az rdekklnbsgek sszecsapsa kvetkeztben az egyensly felbomlik, majd a konfliktus kilezsvel katasztrfhoz vezet.

 

tetpont - a cselekmny sorn ltrejv feszltsg legmagasabb fokt jelz mozzanat. Elkszti a megoldst vagy katasztrft, azaz a vgkifejletet.

 

fordulpont - az esemnyek sodra feltartztathatatlanul halad a vgkifejlet fel.

 

katasztrfa - a hsk jellembl kvetkezik, a tragdikban ltalban ez a hs halla .

 

 

32. A klasszikus grg sznhz

 

Fontos kzssgi funkcija volt, ezrt ltogatst a szegnyeknek is lehetv tettk. A grg demokrcia termke, ezrt a kzponti tmja a trvny.

A kznsg a benyl jtktrbl lpcszetesen kiemelked flkrben foglalt helyet, ami nem tett lehetv illzikelt sznpadkpet.

A jtktr htterben volt a szkn semleges fala s a valdi tj.

A nzktl val tvolsg miatt stilizlt jtkra volt szksg, a sznszek deklamlva beszltek s nagy gesztusokkal jtszottak, a jellemet maszk s az ltzk jelezte.

 

 

 

 

 

33. Shakespeare sznhza

 

tmenetet kpez korbbi formk s a 17.-18. szzadtl uralkodv vlt sznpadi formk kztt. A Shekespeare-sznhz, kvlrl nyolcszglet, bellrl kr alak, a Globe elnevezst kapta, 1599-ben plt.

Sajt sznhzi plet jellemzi, s a darabokat hivatsos sznjtsz csoportosulsok adjk el. Nem volt elfggny, ezrt megmaradt a szoros kapcsolat a publikummal. Szabadtri sznpad lvn nappal jtszottak, termszetes fnyben. A sznpad kiemelkedett, hrom oldalrl ltek, ill. kzpen lltak a nzk. A sznszeknek a nzk kzelsge miatt differencilt jtkra, eladsmdra, mimikra s gesztusokra van szksgk, ugyanakkor ppen ez a kzelsg teszi lehetv a sznpadi illzi gyakori ttrst is.

 

 

 

34. Verslbak

 

­       jambus (x / )

­       trocheus ( / x )

­       anapesztus ( x x / )

­       daktilus ( / x x )

­       spondeus ( / / )

 
Szmll
Induls: 2007-12-03
 
ra
 
Egyb
 
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!