SZ�VEGSTRUKT�R�K

1) a sz�veg szintjei szerint:  - fonol�giai sz�vegstrukt�r�k

- szintaktikai sz�vegstrukt�r�k

- pragmatikai sz�vegstrukt�r�k

2) terjedelem/hat�k�r szerint: - mikrostrukt�r�k

- makrostrukt�r�k

3) a strukt�r�k form�ja/milyens�ge szerint: - retorikai strukt�r�k

- szuperstrukt�r�k

- prezent�ci�

ELEMI M�VELETEK MINDEN SZINTEN

­       add�ci� - hozz�ad�s

­       ellipszis - bizonyos elem/elemek elhagy�sa

­       permut�ci� - az elemek sorrend j �nek felcser�l�se

­       szubsztit�ci� - egy elem m�sikkal val� helyettes�t�se

16. Irodalomtudom�nyos vizsg�latok

Az irodalmi sz�veg sz�vegszer�s�g�nek tudatos vizsg�lata.

1) Szintaktikai aspektus - formai jegyek, �sszef�gg�sek, kompoz�ci�s szab�lyszer�s�gek, mikro -�s makroszint� sz�vegszervez� elvek

2) Szemantikai aspektus - a jelent�s k�rd�se

- az irodalmi sz�veg saj�tos bels� szemantikai �sszef�gg�sei

- az irodalmi sz�vegek saj�tos referenci�lis viszonyai, fikcionalit�s

3) Pragmatikai aspektus - az irodalmi kommunik�ci� saj�toss�gai

- az irodalmi sz�veg �s a kult�ra viszonya

- intertextualit�s jelens�gei

17. Retorika

­       grammatika - helyes besz�d tudom�nya

­       retorika - j� besz�d/nyelvhaszn�lat tudom�nya

­       c�lja a hallgat�s�g tudatos, c�ltudatos befoly�sol�sa, meggy�z�se, ismereteinek, v�lem�ny�nek manipul�l�sa speci�lis sz�vegjegyek r�v�n (mondatr�szek, mondatok, mondatsorozatok, glob�lis sz�vegstrukt�ra)

18. A retorika t�rt�nete

A retorika eredetileg a nyilv�nos besz�d gyakorlati tudom�ny�t jelentette. C�lja a meggy�z�s, a tiszt�n racion�lis okfejt�ssel ,val� r�hat�s, r�besz�l�s, az els�dlegesen emocion�lis eszk�z�kkel az �rzelem, az akarat befoly�sol�sa volt.

A sz�p besz�d, ill. �kessz�l�s tudom�ny�t is �rtj�k alatta.

EMPEDOKL�SZ - a retorika els� mestere

ARISZTOTEL�SZ - retorika rendszerez�se

- sz�noki besz�d fajt�i, r�szei, funkci�i

- a j� sz�nok jelleme, el�ad�sm�dja, st�lusa

- a sz�noklat logikai �rvei

- a retorik�t a dialektika r�szek�nt a filoz�fi�ba integr�lja

PAUL DE MAN - az irodalom a legink�bb a retorik�n alapul� nyelvezet

 - a nyelvet teljesen �tsz�vik a tr�pusok, nem lehet megb�zhat�an k�l�nbs�get tenni a retorikai �s a tulajdonk�ppeni jelent�sek k�z�tt

19. A klasszikus retorika szerkezete / A besz�dm� megalkot�s�nak rendje

1) INVENTIO

- a sz�noklat t�rgya, �s az azt hihet�v� tev� elemek megtal�l�sa

- a meggy�z�s, ill. r�besz�l�s �rtelmi �s �rzelmi eszk�z�kkel oper�l

- az el�rni k�v�nt hat�st tekintve a sz�noklat: - tan�t (inform�l)

- meg�rvendeztet (sz�rakoztat)

- megind�t (�rzelmi hat�s kiv�lt�sa)

- a sz�noklat t�rgya szerint 3 fajt�t/m�fajt k�l�nb�ztethet�nk meg

- t�rv�nysz�ki besz�d (pl. v�dbesz�d)

- tan�cskoz�/politikai besz�d (pl. v�laszt�si besz�d, buzd�t�s)

- �nnepi/bemutat� besz�d (pl. dicshimnusz), �j m�fajok (gy�szbesz�d)

A meggy�z�s, ill. r�besz�l�s �rdek�ben a sz�nok �rveket keres, majd ezeket a lehet� legjobb hat�s el�r�se c�lj�b�l rendszerezi. A sz�nok az �rveket k�t forr�sb�l mer�theti:

- k�ls� �rvek - k�ls� k�r�lm�nyek, szerz�d�sek, vallom�sok, meg�llapod�sok; a besz�d t�rgy�t�l �s a sz�nok szem�ly�t�l f�ggetlen�l l�teznek, s felt�r�sukban a retorik�nak nincs szerepe

- bels� �rvek - a t�rgy saj�tos term�szet�b�l vett �rvek; kialak�t�sukhoz a kiindul�si alapot az �ltal�nos kateg�ri�k, a toposzok adj�k, amelyek magukban rejtik azt a lehet�s�get, hogy a sz�noki besz�d t�rgy�t�l f�ggetlen�l, mesters�ges m�don hozza l�tre �s alak�tsa ki az adott t�tel bizony�t�s�hoz, a hallgat�s�g meggy�z�s�hez sz�ks�ges �rveket.

2) DISPOSITIO

- a sz�noki besz�d szerkezeti egys�geinek hat�kony elrendez�se

- klasszikus sz�noklat - exordium (bevezet�s) - c�lja a figyelem �s �rdekl�d�s felkelt�se, a rokonszenv, a j�indulat megnyer�se

- narratio (elbesz�l�s) - az el�zm�nyek r�vid, vil�gos ismertet�se, elbesz�l�se

- argumentatio (�rvel�s) - a sz�nok �ll�spontj�nak megindokl�sa, ami k�t r�szb�l �ll: 1) az �ll�spont helyess�g�nek pozit�v �rvekkel val� al�t�maszt�sa, bizony�t�sa; 2) az ellenf�l c�folata

- peroratio (befejez�s) - r�vid �sszefoglal�, a f�bb pontok ism�tl�se, a sz�nok ism�t a k�z�ns�g figyelm�be aj�nlja �rveit, helybenhagy�sra vagy k�vet�sre buzd�t

3) ELOCUTIO

- kidolgoz�s, a megtal�lt �s elrendezett besz�delemek megfelel� nyelvi form�ba �nt�se a nyelvi rendszer eszk�zeinek ismerete alapj�n.

H�rom egym�st felt�telez� �s �tfed� ter�let:

A) ST�LUSK�VETELM�NYEK - vil�goss�g, szabatoss�g, tisztas�g, nyelvtani helyess�g, ritmus, harm�nia

B) ST�LUSFAJT�K/SZINTEK - i) mindennapi/k�z�ns�ges st�lusszint

- egyszer�, vil�gos, pontos fogalmaz�s; a sz�nok eltekint a besz�dd�szek alak1maz�s�t�l, inform�lni �s tan�tani akar

ii) k�z�ps� st�lusszint

- gazdagabban alkalmazott besz�dd�sz�t� elemek, c�l a meg�rvendeztet�s, ill. gy�ny�rk�dtet�s

iii) magas/emelkedett st�lusszint

- retorikai formakincs nagyfok� alkalmaz�sa, a publikum �rtelmi �s �rzelmi megind�t�sa, tettre sarkall�sa

C) ST�LUSKATEG�RI�K - alakzatok, az �ltal�nos nyelvhaszn�latt�l vagy a szab�lyok el��rta norm�kt�l elt�r� kifejez�sek

            i)          a szavak hangalakj�t m�dos�t� hangalakzatok

ii)         a szavakjelent�sm�dos�t� sz�alakzatok (ezeket a retorik�k egy r�sze tr�pus n�ven v�laszt el az alakzatokt�l)

iii)                 a mondat szerkezet�t m�dos�t� mondatalakzatok

iv)                 a mondatn�l nagyobb egys�gekkel oper�l�, ill. a mondat szerkezeti szab�lyait�l f�ggetlen gondolatalakzatok

TR�PUS = egy sz�/sz� sor �tvitt �rtelm� haszn�lata (metafora, meton�mia, szinekdoch�, ir�nia)

4) MEMORIA

- az elmondand� sz�noklat eml�kezetbe v�s�se

5) PRONUNTIATIO

- az elk�sz�lt �s memoriz�lt besz�d el�ad�sa

20. T. A. Van Dijk Retorikai strukt�r�k p�ld�kkal

ADJEKCI� (hozz�told�s/kieg�sz�t�s/b�v�t�s)

Szintaktikai

epanalepszisz - ism�tl�sen alapul� mondatalakzat; azonos szavak, sz�csoportok tetsz�leges helyen  (el�l, k�z�pen, h�tul) val� ism�tl�d�se:

csontig, vel�ig fekete

fekete

fekete, fekete, fekete,

Fekete �g �s fekete tenger

Az �j, az �j, az �j s az �jbe-m�lybe halva

Kezd�dik cs�ndesen az �ce�n siralma,

Matr�z haj�ra kap.

Az ember felzokog, azt mondja „miser�re”

S az �g, a l�g zokog, felel a b�s zen�re

�s s�r, zokog a hab.

Sikongnak a meleg szelek

Messze D�len, messze D�len,

V�rnak re�nk, v�rnak re�nk

Valahol egy tengersz�len.

anafora - ism�tl�sen alapul� mondatalakzat, egy sz�nak vagy sz�csoportnak egym�st k�vet� kijelent�segys�gek elej�n t�rt�n� (legal�bb m�g egyszeri) megism�tl�d�se:

Te vagy az, aki ut�n l�mp�ssal futottam.

Te vagy az, akit vakon is megtal�ltam.

Te vagy az, aki�rt �rdemes az �let.

Te vagy az, aki be egyszer majd belehalok.

Hol zsarnoks�g van,

Ott zsarnoks�g van

Nemcsak a puskacs�ben,

Nemcsak a b�rt�n�kben;

Holnap �jjel el�rek valakit,

Holnap �jjel elfelejtem a multam,

Holnap �jjel mese lesz a vil�g

S �n mes�lek testemben megindultan.

epifora - ism�tl�sen alapul� mondatalakzat, az anafora ellent�te: egy sz�nak vagy sz�csoportnak egym�st k�vet� kijelent�segys�gek v�g�n t�rt�n� (legal�bb m�g egyszeri) megism�tl�se:

K�nn a fagy k�zel�t.

�r�m, gond k�zel�t.

Kar�csony k�zel�t.

A hegyek h�tait,

 feny�f�k s�trait

�nnepre meszelik.

Morogva meglapulnak otthon az el�kel�k, z�gol�dnak:

"Puszta helyre hajtja ki n�p�t, �jjel-nappal falakat �p�t;

nem l�gy�t ja meg panasz �s jaj, �jjel-nappal falakat �p�t;

any�t�l fi�t elszak�tja, �jjel-nappal falakat �p�t;

asszonyt�l ur�t elszak�tja, �jjel-nappalfalakat �p�t;

a jegykend�ket elszak�tja, �jjel-nappal falakat �p�t ... "

Hol zsarnoks�g van,

Ott zsarnoks�g van

Nemcsak a puskacs�ben,

Nemcsak a b�rt�n�kben.

szimploke - ism�tl�sen alapul� mondatalakzat, az anafora �s az epifora �sszekapcsol�sa: egy sz�nak vagy sz�csoportnak �s egy m�sik sz�nak vagy sz�csoportnak egym�st k�vet� kijelent�segys�gek elej�n valamint v�g�n t�rt�n� (legal�bb m�g egyszeri) megism�tl�se:

S sz�les tenyer�vel megragad�

A l�gysziv� k�ntor gall�rj�t,

S f�lemelte a t�rdepel�sb�l,

Hogy talpa sem �rte a f�ldet;

Azt�n meg letev�,

Hogy az orra is �rte a f�ldet.

anadiploszisz - ism�tl�sen alapul� mondatalakzat; valamely sz�vegr�sz v�g�nek ism�tl�d�se a r� k�vetkez� szintaktikai, metrikai egys�g elej�n:

Lefekszem. �h, �gyam,

�h, �gyam, tavaly m�g

Tavaly m�g m�s volt�l

M�s volt�l: �lom-hely.

- Bizony csak meghalok, any�m, �desany�m,

G�r�g Ilon��rt, karcs� derek��rt.

Karcs� derek��rt, gombos ajak��rt,

Gombos ajak��rt, piros orc�j��rt!

k�klosz. - ism�tl�sen alapul� mondatalakzat; egy mondat/mondatr�sz, verssor vagy versszak/eg�sz sz�veg k�rbez�r�sa/bekeretez�se ugyanannak a sz�nak vagy sz�vegr�sznek a megism�tl�s�vel:

�r�lj, malom, �r�lj,

Mert hisz Pittakosz �r�l,

Ki uralja hatalmas M�til�n�t.

Sz�p vagy alf�ld, legal�bb nekem sz�p!

Milyen csonka ma a Hold,

Az �j milyen sivatag, n�ma,

Milyen szomor� vagyok �n ma,

Milyen csonka ma a Hold.

Minthogy bel�1e egy�b nem maradt,

szeretem, ami k�r�l�tte volt,

a kis p�rn�t, melyre feje hajolt,

karperec�t, el�rv�lt t�rgyakat,

a kulcsot, mely hozz� vitt, t�volabb

erd�ket, v�rosokat, �ti port,

amit egy�tt vert�nk fel, a mosolyt,

mely sziv�b�l a szem�be szaladt,

mikor festett�k: - nem p�tolja, de

az eg�sz vil�g tele van vele

s most tudom csak igaz�n, mennyire;

�g s f�ld s minden hozz� kapcsolat:

szeretnem kell gondolataimat,

minthogy bel�1e egy�b nem maradt.

poliszindeton - ism�tl�sen alapul� mondatalakzat, k�t�sz�halmoz�s, az aszindeton ellent�te:

Most t�l van �s csend �s h� �s hal�l,

A f�ld meg�sz�lt;

Nem hajsz�lank�nt, mint a boldog ember,

Egyszerre �sz�lt az meg, mint az isten.

r�m - szavak, sz�v�gek hangz�sbeli egyez�se/�sszecseng�se a verssorok v�g�n (ritk�bban verssorokon bel�l)

�s �reztem: sz�vembe visszat�r

�s zuhog� m�ly zen�vel ered meg,

Mint zsibbadt erek �tjain a v�r,

A f�ldi �rz�s: mennyire szeretlek!