BBN-FLI-101 / Orosz Magdolna Az irodalomtudom�ny alapjai

1. ’Irodalom’ fogalma �s a fogalom viszonylatoss�ga

a) t�rt�neti viszonylatoss�g

­ 'litterae' & 'ta grammata' - �r�s, bet�k sora

­ r�mai antikvit�sban Cicer�n�l- a 'litteratura' sz� megtal�lhat� '�r�s' �rtelemben ~ Kr.u. l. sz. - 'nyelvtan', ill. 'az �r�s m�v�szete'

­ k�z�pkor - 'littetatura' a grammatik�t jel�li, ami a nyelvi fordulatok begyakorl�s�ra szolg�l

­ 12. sz�zadi �franci�ban - �r�s

­ 14. sz. - 'm�velts�g' jelent�ssel b�v�l; az �r�snak bizonyos t�rsadalmi funkci�j�ra is utal

­ 17. sz. Franciaorsz�g - "le corps des gens de lettres" - azokat jel�li, akik az irodalmommal foglalkoznak, vagyis valamifajta bizonyos elv alapj�n szervez�d� test�lethez tartoznak

­ 18.sz. - mai jelent�s kialakul�sa (eszt�tikai elm�letalkot�s, �r�i praxis, irodalmi recepci� �talakul�sai)

b) szinkr�n viszonylatoss�g

­       LEGT�GABB �RTELMEZ�S: - minden valamilyen form�ban �s hordoz�n r�gz�tett �rott alkot�s, sz�veg

­       SZ�KEBB �RTELMEZ�S: - olyan sz�vegek, amelyek a nyelvet saj�tos m�don haszn�lj�k, a nyelvhaszn�lat saj�tos m�dj�t k�pviselik

­       KORL�TOZ� �RTELMEZ�S: - az irodalom k�r�be csak az �n. nagy, azaz �rt�kes m�vek tartoznak

                                                                  - az �rt�k fogalm�nak meghat�roz�sa, meghat�rozhat�s�g�nak probl�m�ja

2. Az irodalomtudom�ny tudom�ny�gai

I. Irodalomelm�let

Az irodalmi sz�vegek �s az irodalom rendszere jellemz�inek felt�r�s�val, le�r�s�val �s magyar�zat�val foglalkoz� tudom�ny.

El�fut�rainak �s rokon ter�leteinek tekintj�k:  a) eszt�tika - a sz�p filoz�fi�ja; az eszt�tikum jellemz�ivel, t�rv�nyszer�s�geivel, a m�alkot�sok l�trehoz�s�val, az �ltaluk kifejtett hat�sokkal foglalkoz� tudom�ny

b)po�tika - a k�lt�i mesters�g

c)retorika - a sz�noklattan mesters�ge; a sz�vegalkot�s alapelveivel foglalkozik, szem el�tt tartva a sz�veg sz�ps�g�t, ill. a meggy�z�s, r�besz�l�s szempontjait.

d)stilisztika - a nyelvi kifejez�sm�d eszk�zeit, jegyeit �s t�rv�nyszer�s�geit le�r� �s vizsg�l� tudom�ny.

II. Irodalomt�rt�net

Kronol�giai �ttekint�s irodalmi, m�faji v�ltoz�si folyamatokr�l, ill. a nemzeti irodalmakon bel�li �s azokon �rny�l� folyamatokr�l, hat�sokr�l, recepci�r�l.

III. Irodalomkritika

Irodalmi m�vek, szerz�k, �letm�vek, ill. az irodalomrendszer jelens�geinek ki�rt�kel�se.

M�s szempontok szerinti klasszifik�ci�:

­       t�rt�neti irodalomtudom�ny - a t�rt�neti aspektus domin�l; mag�ban foglalja az irodalomt�rt�netet, sz�vegkritik�t, �sszehasonl�t� irodalomtudom�nyt.

­       elm�leti irodalomtudom�ny - az elm�leti aspektus domin�l, amely a po�tika, a stilisztika, a m�fajelm�let probl�mak�reit t�rgyalja.

­       meta-irodalomtudom�ny - maga az irodalomtudom�ny m�dszereivel, modelljeivel �s azok k�rd�sk�reivel foglalkozik.

3. Sz�vegelemz�si �s interpret�ci�s elj�r�sok

HARALD FRICKE elm�lete alapj�n:

a) k�z�ppontban az irodalmi sz�veg

­       HERMENEUTIKA - a szerz� alkot� intenci�ja, illetve a helyes meg�rt�s vizsg�lata

­       STRUKTURALIZMUS - az irodalmi sz�veg saj�tos nyelvi strukt�r�j�nak vizsg�lata; a t�rt�net kifejez�s�nek, �br�zol�s�nak m�dja

­       POSZTSTRUKTURALIZMUS - Jaques Derrida francia filoz�fus nev�hez f�z�d� francia dekonstrukci�

b) sz�vegen k�v�li aspektusok a k�z�ppontban

­       POZITIVIZMUS - a szerz� �letrajza; a szerz� �lete majdnem megegyezik m�veivel, illetve az �r� �letrajz�ban benne rejlik �r�i alkot�munk�j�nak, egyes m�vei keletkez�s�nek, tartalm�nak, st�lus�nak, form�j�nak magyar�zata

­       SZELLEMT�RT�NET - hermeneutikai elm�let alapj�n m�k�d� irodalomtudom�nyi m�dszer; a m�alkot�s ny�jtotta �lm�ny benns�ve v�l�sa. Mivel az olvas� azonos lelki strukt�r�val rendelkezik, a meg�rt�s folyamat�ban azonosulni tud a szerz� gondolataival �s sz�nd�k�val.

­       IRODALOMT�RT�NETI IR�NYULTS�G� IRODALOMTUDOM�NY

­       PSZICHOANALITIKUS IR. TUDOM�NY - a szerz� tudattalanj�nak vizsg�lata

4. Dekonstruktivizmus

a) francia dekonstrukci�

­       Jaques Derrida francia filoz�fus nev�hez f�z�dik

­       a sz�veg elemeinek lebont�sa, darabokra szed�se

­       nem hisz a jel�l� �s a jel�lt egys�g�ben, a jel�ltek �ltal�nosan �rv�nyes jelent�s�ben

­       egy sz�vegnek t�bbf�le olvasata lehets�ges, a jel�l�k m�g�tt nem lehet egy�rtelm�

­       jel�lteket meg�llap�tani

­       az irodalomtudom�ny �j feladata az �rott jelek vizsg�lata

­       az �rott sz�veget veszi a gondolkod�s alapj�nak

b) az amerikai iskola (Yale School)

­       Paul de Man

­       Derrida kor�bbi �r�saib�l indul ki az 1970-es �vek elej�n

­       kiemelked� sz�pirodalmi m�vek �rtelmez�si k�rd�seivel foglalkozik

­       dekonstruktivist�nak nevezi azt a figyelmes olvas�t, aki olvas�skor �nmag�t is megfigyeli

­       a sz�veg tudom�nyos krit�riumok szerint nem �rhat� le; egy�rtelm� jelent�s nem

­       hozz�f�rhet�

­       amit a szerz� k�z�lni akart, a sz�vegben m�r nem lelhet� meg

­       ha m�gis �sszef�gg�, �rtelmes olvasat tal�ltatik, annak forr�sa nem a sz�veg, hanem

­       trad�ci� �s tapasztalat

­       sz� szerinti �rtelmez�s sem lehets�ges, mert akkor elv�sz a sz�veg irodalmi jellege

5. A jel fogalma

A JEL egy olyan dolog, ami egy m�sik dolog helyett �ll, azt jel�li, valaki ekk�nt �rti, vagy interpret�lja, ill. sz�m�ra valamilyen jelent�ssel b�r.

A JEL a kommunik�ci� eszk�ze, a jelhaszn�latban v�lik jell�, azaz a jel a jelhaszn�lat eszk�ze.

6. Triadikus jelkoncepci�

­       Charles Sanders Pierce, Charles Morris

­       A jel, mint h�romelem� rel�ci�:   A) JELTEST

B) FOGALOM

C) JEL�LT DOLOG

7. Diadikus jelkoncepci�

­       Ferdinand de Saussure

­       k�telem� rel�ci�: A) JEL�L� (jeltest)           /        kapcsolat

                                     B) JEL�LT (fogalom)       \        �nk�nyes

­       egy fogalom �s egy hangk�p egyes�t�se

­       Homonim�k: azonos alak� szavak, egy jel�l�h�z, t�bb jel�lt rendelhet� pl.: v�r, z�r

­       Szinonim�k: egy jel�lth�z tartozhat t�bb jel�l� pl.: lift - felvon�, fotel- karossz�k

­       LANGUE - a nyelv, mint rendszer

­       PAROLE - az aktu�lis nyelvi megnyilatkoz�s

­       Saussure elm�let�nek fontos eleme a LANGUE �s a PAROLE k�z�tti k�l�nbs�gt�tel.

8. A 'Jeltudom�ny' fogalma

A jeltudom�ny, m�s n�ven szemiotika/szemiol�gia, a jelekkel, t�pusaikkal �s k�l�nb�z� aspektusaikkal foglalkoz� tudom�ny�g.

9. Szemiotikai megk�zel�t�sm�dok

realist�k: a realista felfog�s szerint az univerz�l�k val�di l�tez�k, az egyes dolgok

                  l�tez�s�nek el�felt�telei

koncepcionalizmus: az univerz�l�k nem szavak �s nem is dolgok, hanem jelent�sek

nominalist�k: az �ltal�nos fogalmak csak absztrakci�k, nevek, nem a t�rgyakban vannak, hanem a megismer�s sor�n j�nnek l�tre.

10. Charles Morris szemiotikai elm�lete

a) elm�leti szemiotika - a szemiotika elm�letek�nt egyfajta metatudom�nyt k�pvisel, a jelfogalmak �s a jeltudom�ny terminusainak meghat�roz�s�val �s m�dszertan�nak alapk�rd�seivel foglalkozik

b) le�r� szemiotika - k�l�nf�le val�s jeleket tanulm�nyoz, �s e jelek t�pusai alapj�n megk�l�nb�ztethet�nk pl. zooszemiotik�t, ill. irodalomszemiotik�t.

c) alkalmazott szemiotika – a jelek tanulm�nyoz�s�b�l kapott eredm�nyeket (vagyis a m�sik k�t r�szdicipl�na eredm�nyeit) felhaszn�lva k�l�nf�le gyakorlati c�lokra alkalmazza.

11. Jurij M. Lotman

­             felt�telezi a nyelv �s az irodalom szoros kapcsolat�t, de az irodalmat nem rendeli al� a m�sik rendszernek

­             mind a nyelv, mind az irodalom modell�l� rendszer, vagyis jelviszonyokkal k�pezi le azt, amire vonatkozik

­             a nyelv els�dleges, az irodalom m�sodlagos modell�l� rendszer, mivel ut�bbi a nyelvre �p�l

12. Organon modell - Karl B�hler

FELAD�                                                   JEL                                                   C�MZETT

Kifejez�s                                                 �br�zol�s                                                 felh�v�s

Szimpt�ma                                              szimb�lum                                               szign�l

13. Roman Jacobson - az Organon modell kib�v�t�se

                                                   KONTEXTUS

                                                   Referenci�lis – az �zenet a k�zegre/kontextusra vonatkozik

FELAD�                                    �ZENET                                                      C�MZETT

Emot�v – az �zenet a                    Po�tikai – az �zenet kifejez�si                         Konat�v – az �zenet a

felad�r�l sz�l                                m�dja van a k�z�ppontban                              c�mzettre vonatkozik

                                                   K�D

                                                   Metanyelvi – a felad� a k�dr�l besz�l

Szelekci� - a megfelel� jel kiv�laszt�sa

Kombin�ci� - a kiv�lasztott jeleket az adott nyelv szab�lyai szerint �ssze kell k�tni

A po�tikai funkci� az egyen�rt�k�s�g elv�t a szelekci� tengely�r�l a kombin�ci� tengely�re vet�ti.

14. Sz�vegelm�let

Alapegys�g a sz�veg; jellemz�i:

a) koherencia - bels� szemantikai �sszef�gg�sek rendszere

b) z�rts�g - a sz�vegnek van eleje �s v�ge, teh�t z�rt egys�get alkot

c) j�lform�lts�g - a sz�veg eg�sze grammatikailag, ill. szintaktikailag helyesen van-e fel�p�tve

d) j�lszerkesztetts�g - a sz�veg tematikus-szemantikai struktur�lts�ga, �sszef�gg�srendszere

e) kommunikat�v intenci� - a sz�veg nyelvi kommunik�ci�ban bet�lt�tt funkci�ja, a kommunik�ci�s partnerek sz�nd�kait kifejez�sre juttat� mivolta

15. Sz�vegdefin�ci�k

K1aus Brinker

A sz�veg nyelvi jelek v�ges sorozata, mely �nmag�ban koherens, �s mint eg�sz, felismerhet� kommunik�ci�s funkci�t jelez

T. A. van Dijk

A sz�veg olyan nyelvi jelek, mondatok sorozata, amelyeknek van makrostrukt�r�ja

MAKRO STRUKT�RA: - a sz�veget, nagyobb sz�vegr�szeket �sszetart� �sszef�gg�sek

rendszere

- makro szab�lyok hat�rozz�k meg (felesleges elemek elhagy�sa, kiv�laszt�sa, �ltal�nos�t�s, szerkeszt�s �s integr�ci�)