Olvas�s �s �rtelmez�s

-         minden irodalomelm�letnek sz�mot kell adnia a jelent�sr�l-> Richards szerint a szerz� �s olvas� k�zti k�zvetlen kommunik�ci� eredm�nye, az �jkritikusok szerint a sz�veg szavainak inherens r�sze, a strukturalist�k szerint a sz�veg strukt�r�j�b�l ered

-         olvas�s & �rtelmez�s elm�lete a jelent�s, meg�rt�s �s kommunik�ci� term�szet�r�l alkotott el�feltev�sre �p�l (ezek visszat�r� probl�m�k forr�sai)

-         a sz�veg mint objekt�v t�ny �ll szemben az �rtelemad�s szubjekt�v aktus -> objektivizmus �s szubjektivizmus k�zti vita

-         objetivizmus k�pvisel�i: minden sz�vegnek 1 helyes �rtelmez�se van

-         szubjektivist�k: annyi jelent�s, ah�ny olvas�

-         a fenti 2 �ll�spont= a jelent�s logicista (a jelent�s olyan ide�lis t�rgy, melyet az egyes korok individuumai k�pesek �jra azonos�tani) �s historicista felfog�s�val (a jelent�s t�rt�neti k�pz�dm�ny, melyet az el�fordul�s kontextusa, az �rtelmez� t�rt�neti szitu�ci�ja hat�roz meg)

Hermeneutika �s fenomenol�gia

-         hermeneutikai elm�let eredete: 17. sz., n�met protest�ns teol�gusok �r�sai, akik a Biblia meg�rt�s�nek m�dszer�t fejlesztett�k ki

-         a hermeneutika 2. „romantikus” korszaka- Friedrich Schleiermacher, legf�bb c�l: kongenialit�s (a szerz� pszichikum�ban v�gbemen� jelent�sad�si folyamat �jrateremt�se a kritikus/olvas� �ltal)

-         Sch.- hermeneutikai k�r: a r�sz �s az eg�sz k�lcs�n�sen f�gg egym�st�l, organikus kapcs.

-         Az irodalmi m�vet a kritikust�l �s olvas�t�l elv�laszt� szakad�k negat�v mozzanat, ezt hol t�rt�neti rekonstrukci�val, hol emp�ti�val kell �thidalni

-         Wilhelm Dilthey- a hermeneutik�nak ugyanazt a szerepet kell bet�ltenie a hum�n tudom�nyokban /Geistewissenschaften/, mint a tudom�nyos m�dszereknek a term�szettudom�nyokban /Naturwissenschaften/

-         A term. Tudom�nyokban a megismer�s form�ja a magyar�zat, a hum�n tud.-okban a meg�rt�s (m�s szubjektumok v. elm�k meg�rt�se)

-         Edmund Husserl- fenomenol�gia atyja- �j m�don akartak k�zel�teni a tud�s �s l�t probl�m�j�hoz

-         H. szerint a filoz�fia a ment�lis folyamatok megfigyel�s�vel kezd�dik

-         H.-n� a tudat mindig vminek a tudata: az intencionalit�s terminust haszn�lja azon tudati m�k�d�s /noesis/ le�r�s�ra, mely vminek /noema/ a tudata

-         Epoch� /fenomenol�giai redukci�/: az anal�zis csup�n a n�lk�l�zhetetlen logikai strukt�r�kra ir�nyul

-         A tudat alapelemeinek szigor� anal�zise az interszubjekt�v vil�g

-         Martin Heidegger – visszahozta a fenomenol�gi�ba a t�rt�netis�get, az interszubjekt�v vil�g �jfelfog�s�t dolgozta ki

-         Kritiz�lta Husserlt, szerinte a meg�rt�s nem auton�m emberi aktivit�s, hanem m�dium, mely a vil�g �s az ember k�z�tt k�zvet�t, s biz. �rtelemben jellemzi l�t�t

-         Heidegger: L�t �s id� (1927)- a vil�got k�z�s vil�gk�nt �rja le, melyet a nyelvi form�ban megjelen� meg�rt�s k�z�ss�ge teremt �s tart fenn-> a meg�rt�s ily m�don nyelvi, t�rt�neti �s ontol�giai (a l�t k�rd�s�vel kapcs.)

-         Az �rtelmez�s azon alapul, amit m�r tudunk- el�zetes meg�rt�s /Vorverstandnis/, melyet nem lehet elv�lasztani a jelen val� l�tt�l /Dasein/

A sz�veg, a szerz� �s az olvas�si processzus fenomenol�gi�ja

1.)    Roman Ingarden

-         Az irodalmi m�alkot�s (1931), Az irodalmi m�alkot�s megismer�s�r�l (1937)

-         Husserl hat�sa l�that�

-         A sz�veg mint eszt�tikai objektum �rdekli

-         Az irodalmi m�vet t�bbr�teg� k�pz�dm�nyk�nt �rja le

-         A m� strukt�r�j�t heterog�n r�tegek alkotj�k, ezek elt�r� tartalm�ak, m�s a szerep�k, de k�lcs�n�sen meghat�rozz�k egym�st

a.)    sz�hangz�sok �s ezekre �p�l� magasabb fok� nyelvi hangz�sk�pz�dm�nyek

b.)    jelent�segys�gek r�tege

c.)    sematiz�lt l�tv�nyok r�tege ( sz�veg azon elemei, melyek kik�nyszer�tik az olvas� aktivit�s�t)

d.)    �br�zolt t�rgyiass�gok r�tege

-         a re�lis t�rgy individu�lis �s minden oldalr�l meg van hat�rozva

-         a fikci�s t�rgy eset�n a le�r� jelleg� szavak �s mondatok szintj�n h�zagok keletkeznek, melyeket az olvas�nak kell kit�ltenie

-         I. nem tesz k�l�nbs�get kritikus �s olvas� k�zt

-         I. szerint az irodalmi jelent�s nem pszichol�giai esem�ny, nem puszta ide�lis tartalom, hanem van benne egy r�mutat� mozzanat

2.)    A genfi iskola

-         a szerz�i tudat felt�r�s�val foglalkoznak

-         k�pvisel�i: M. Raymond, A. B�guin, G. Poulet, J. Rousset, stb.

-         az �r�s az a folyamat, mely sor�n az �lm�nyek kil�pnek a n�mas�gb�l �s szavak form�it, strukt�r�it �ltik magukra (a tudatm�k�d�st fejezik ki)

-         a kritikus feladata: felt�rni a kifejezett �s a sz�vegben k�dolt �lm�nyt

-         a szerz� ekk�ppen felt�rul� tudatm�k�d�se egyedi jelleget �lt, melynek megismer�s�ben az emp�tia seg�t

-         a nyelv �s st�lus �ltal nyilv�nul meg a szerz� szellemi univerzuma

-         ezt az elm�letet b�r�lt�k a posztstrukturalist�k (ok: a jelenl�t �s �ntudat hangs�lyoz�sa, temporalit�s �s t�rt�netis�g h�tt�rbe szor�t�sa)

-         minden kifejez�s az emberi �ntudat kifejez�d�se- nem �l. Elfogadott

-         a genfi iskola szerint a m�alkot�s nem egy kor�bbi val�s �lm�nyr�l tan�skodik, hanem a saj�tos form�t �lt� kifejez�s alkotja az �lm�nynek a sz�vet�t

3.)    Wolfgang Iser

-         az olvas� �s az olvas�si folyamata �rdekli

-         Az olvas�s aktusa (1976)- alapk�rd�s: hogyan van 1 sz�vegnek az olvas� sz�m�ra jelent�se?

-         Az irodalmi m� nem meghat�rozand� t�rgy, hanem olyan hat�s, amit meg kell tapasztalnunk

-         Iser elm�lete eklektikus

-         Az irodalmi t�rgy szerinte a sz�veg �s az olvas� interakci�ja

-         Fogalmai: oda�rtett olvas�, irodalmi reperto�r, irodalmi strat�gia

-         Oda�rtett olvas�: egyszerre akt�v �s passz�v- akt�v a jelent�s el��ll�t�s�ban, passz�v amennyiben hely�t a textu�lis strukt�r�k jel�lik ki

-         A t�rs.-i, t�rt�neti �s kultur�lis norm�k adj�k a reperto�rt, melyre az olvas� az olvas�skor t�maszkodik

-         Irodalmi strat�gi�i: el�t�r-h�tt�r, t�ma-horizont strat�gi�k (funkci�juk a sz�veg defamiliariz�l�sa, olvas�hoz val� eljuttat�sa an�lk�l, hogy meghat�rozn� azt)

-         Iser Roland Posnert�l k�lcs�nzi az els�dleges �s m�sodlagos k�d fogalm�t

-         Az olvas�st olyan k�zvet�t� k�zegnek tekinti, melyen kereszt�l a tudat realiz�lja �nmag�t, ehhez n�lk�l�zhetetlen az olvas� �nj�nek �s azt megismer� tudat�nak elv�laszt�sa (ez nehezen f�r �ssze azzal, hogy I. az olvas�st interakt�vnak tekinti)

Interpret�ci�, igazs�g �s t�rt�nelem: hermeneutikai megk�zel�t�sek

1.)    Hans-Georg Gadamer

-         a hermeneutika a sz�vegjelent�s vizsg�latakor a t�rt�neti szempontokat a megk�zel�t�s integr�ns r�sz�v� teszi (a fenomenol�gi�val ellent�tben)

-         Gadamer: Igazs�g �s m�dszer (1960)- az igazs�g �s a m�dszer elv�laszt�s�ra utal

-         G. a filoz�fiai hermeneutik�t olyan eszk�znek tekinti, mely alkalmas arra, hogy korrig�lja az igazs�g �s m�dszer term�szettudom�nyra jellemz� azonos�t�s�t

-         Kiindu�si pontja: Heidegger- a filoz�fia k�z�ppontj�ban a t�rt�netis�gnek �s id�belis�gnek kell �llnia

-         Az id�beli t�vols�g /Zeitabstand/ produkt�v elem

-         K�rd�s: hogyan ker�lhet� el, hogy ne �rts�k el a sz�veget a kezdett�l?

                ->ehhez 1. tudatoss� kell tenni el�feltev�seinket, melyek befoly�solhatj�k az �rtelmez�s aktus�t, 2. tiszt�ban kell lenn�nk azzal ,hogy a moderns�gben a historizmus egy biz. fajt�ja el�jogokat �lvez, 3. fel kell eleven�ten�nk �s �t kell �rt�keln�nk az el��t�let /Vorurteil/ fogalm�t

k�l�nbs�gt�tel legitim �s illegitim el��t�let k�zt- G. szerint az �sz m�dszeresen kimunk�lt haszn�lata seg�t, amennyiben az autorit�s �s a hagyom�ny megfelel� �rt�kel�s�vel t�rsul (sz�m�ra az autorit�s az el��t�let �s az igazs�g forr�sa is)

-         az �rtelmez�s interszubjekt�v aktus, olyan elemek alkotj�k, melyek a hagyom�nyhoz kapcsolnak minket: az el�zetes meg�rt�s, a t�k�letess�g el�legz�se, az igazs�ggal val� kapcsolat

-         az id�beli t�vols�g G. sz�m�ra a hermeneutikai folyamat produkt�v alapja: a hagyom�ny �s autorit�s t�rh�za

-         minden t�rgy a sz�veg �s a t�rt�neti gondolkod�s kombin�ci�ja- mag�ba foglalja a t�rt�neti val�s�got �s a t�rt�neti meg�rt�s val�s�g�t   (ezt az �sszeolvad�st a hat�st�rt�net /Wirkungsgeschichte/ terminussal jellemzi)

-         G. szerint saj�t horizontunk �s a m�lt horizontja �sszeolvad: a meg�rt�s a m�lt �s a jelen horizont �sszeolvad�sa /Horizontverschmelzung/

2.)    E.D.Hirsch, Jr.

-         �rv�nyess�g az �rtelmez�sben (1967)

-         Figyelembe veszi az analitikus filoz�fia �s az angolsz�sz �jkritika elj�r�sait is

-         Sz�mba veszi azokat a jelent�selm�leteket, melyeket nem tekint kiel�g�t�nek: radik�lis historizmus, pszichologizmus, autonomizmus

-         A szerz�i jelent�s rehabit�l�sa a jelent�s �s jelent�s�g megk�l�nb�ztet�s�n alapszik

-         Jelent�s- a szerz� �ltal meghat�rozott

-         Jelent�s�g- a jelent�s, ill. 1 szem�ly, koncepci� v. szitu�ci� k�z�tti viszony adja

-         Akkor besz�lhet�nk jelent�sr�l, ha vki utalni akar vmire-> minden jelent�s a val�s�gra val� utal�shoz k�t�dik

-         Token �s t�pus megk�l�nb�ztet�se

-         A jelent�s- t�pus az, ami mag�ba foglalja az 1 t�pusba tartoz� jelent�sek �sszess�g�t, a token a t�pus konkr�t p�ld�ja

-         A jelent�s meghat�rozott, a jelent�s�g potenci�lisan v�gtelen

-         H. �les k�l�nbs�get tett az �rtelmez�s (jelent�s) �s a kritika (jelent�s�g) k�z�tt

-         �rtelmez�s- olyan tev�kenys�g, melyet a val�sz�n�s�g ir�ny�t

-         Hermeneutikai k�r saj�tos felfog�sa: nem r�sz-eg�sz, hanem m�faj-jelleg k�z�tti ingamozg�sra utal

-         H. megk�l�nb�zteti az olvas�t �s a kritikust

3.)    Paul Ricoeur

-         eklektikus szerz�

-         �rtelmez�selm�let (1976)

-         T�maszkodik Saussure-re, Jakobsonra, a besz�daktus-elm�letre, a fenomenol�gi�ra, a hermeneutik�ra, pszichoanal�zisre

-         2 fontos szemantikai elm�lethez fordul: az egyik jelcentrikus, a m�sik kijelent�s-centrikus

-         a kijelent�s-centrikus szemantika rehabilit�l�s�ra v�llalkozik az�ltal, hogy a hegeli dialektik�hoz �s a kommunik�ci�elm�lethez (Jakobson) kapcsolja

-         a szerz� sz�nd�kolt besz�d-aktusa mindig egy szitu�ci�hoz kapcsol�dik

-         a sz�veg meg�rt�se az olvas�s ut�n t�rt�nik

-         az �rtelmez�s n�lk�l�zhetetlen, mert az �rott sz�vegn�l  a jelent�s a szerz�t�l �s sz�nd�kolt befoga�it�l egyar�nt elszakadt

Recepci�elm�let: olvas�k �s olvas�k�z�ss�gek

1.)    Hans-Robert Jauss

-         Az irodalomt�rt�net mint az irodalomtudom�ny provok�ci�ja (1967)

-         A pozitivista irodalomt�rt�net-�r�s, a marxizmus �s formalizmus bemutat�sa, hi�nyoss�gaik sz�mbav�tele

-         Meg kell �rizn�nk az irodalom t�rt�neti k�zvet�t�s�nek ig�ny�t �s az irodalmi form�k t�rt�neti vizsg�lat�t, hogy teremthess�nk egy �j recepci�eszt�tik�t

-         Az irodalomt�rt�net az �j m�vek befogad�s�nak �s l�trej�tt�nek folyamat�ra �sszpontos�t az elv�r�s-horizontok /Erwartungshorizonte/ (az olvas�k k�z�s el�feltev�sei) t�rt�neti v�ltoz�s�nak nyomon k�vet�s�vel

-         Az elv�r�s-horizont a szubjektum felett �ll

-         A m�lt �s jelen dial�gus�nak hat�sai az irodalom t�rt�netis�g�re:

�         A m�vet egy irodalmi sorba helyezi el a sz�vegesem�nyek dialektikus fejl�d�s�ben, ahol az egyik m� �ltal felvetett probl�m�t a k�v. viszi tov�bb

�         Az id�beli sorozat vizsg�lat�t egy keresztmetszeti megk�zel�t�snek kell kieg�sz�tenie

�         Az irodalomt�rt�netet olyan speci�lis t�rt�nelemnek kell tekinten�nk, melynek viszonya az �lt. t�rt�nelemhez egyszerre akt�v �s passz�v

-         elm�lete gyakorlati seg�ts�get ad a kritikusoknak �s emellett koherens elk�pzel�s

-         b�r�lat: nem tesz k�l�nbs�get a kritikus �s az olvas� k�z�tt, nem veti behat� vizsg�lat al� a szerz�t a k�z�ns�ghez kapcsol� mechanizmust

-         term�keny gondolatai: 1 hagyom�ny sosem bonthat� fel l�nyegi �s l�nyegtelen r�szre, a m�v�szet kreat�v t�rsadalmi funkci�val rendelkezik

2.)    Stanley Fish

-         Van sz�veg ezen a szemin�riumon? (1980)- essz�k, el�ad�sok

-         Probl�m�k ,melyekkel foglalkozott: sz�veg st�tusa, �rtelmez�i autorit�s forr�sa jelent�s term�szete, �rtelmez�s hat�rai

-         Hangs�lyozza, hogy vmilyen norma mindig jelen van

-         Az individuumok k�z�tti kommunik�ci�hoz n�lk�l�zhetetlenek a k�z�ss�gi �s konvencion�lis hitek