Nemzeti nyelvi norma (kiselőadás)
2008.05.09. 09:34
Nemzeti nyelvi norma- politika vagy esztétika?
Központi nemzeti nyelvi norma: belső egység szimbolikus kifejezése
nyelvi elhatárolódás mindattól, ami idegen
Európában-romantika korától
F. Schlegel: nyelv egysége és a közös eredet a nemzetet összetartó legfontosabb erő
Széchenyi: Hitel
nyelvkérdés politikai súlya--héber nyelv--anyanyelvvé válás
Herder: nemzethalál-jóslat (1791)- a magyar nyelv elsüllyedése, de 1844: magyar a hivatalos nyelv
nyelv védelme mindig aktuális
ismert sztereotípia:
( )
nyelvművelés hívei: nyelvművelés ellenfelei:
konzervatív, nemzeti érzésű emberek liberálisak, kozmopoliták
- „ nyelvművelés ”szót valószínűleg Révai használta először
-a fogalom a 18. sz. végére szinte minden európai nyelvben elterjedt
- 2 felfogás: 1, a nyelvész elsősorban a nyelvhelyesség őre, a nyelvművelés pedig a nyelvtudomány egyik központi területe
2, a nyelvművelésnek semmi köze a nyelvtudományhoz
magyar nyelvművelés: MTA Magyar Nyelvi Bizottsága
MTA Nyelvtudományi Intézetének Nyelvművelő Osztálya
Bizottság folyóirata: Magyar Nyelvőr (1872-)
nyelvi norma, normativitás megközelítési módjai:
preskriptív(normatív, előíró) deskriptív(tisztán tényleíró)
pl. az idegen anyanyelvűek számára írt leírja a jelenségeket, nem befolyásolja,
nyelvtan, ez nem veszi figyelembe az nem szabályozza őket
adott nyelv különböző változatait
megítélésük: értékítélet, esztétikai ítélet
nyelvhelyesség: nem a tárgy belső természetéből fakad, használattól függő tulajdonság
-általános nyelvészet (nem csak a magyar nyelv), magyar nyelvészet(csak magyar)—nyelvhelyességben egyik sem perdöntőbb a másiknál
-ha a nyelvhelyességi ítéletek pontosan tükrözik a mérvadó beszélők használatát, akkor empirikus adekvátak (se többet, se kevesebbet mondóak)
-egy nyelvnek több változata van, mindenki mást beszél
|