Izland
2008.01.07. 16:45
Alkotmány, államforma
Izland elnöki köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Parlamentje, az Alţing, a legrégebbi a világon, 930-ban alapították. Az Alţing 63 tagú, tagjait 4 évre választják. A kormányfő a miniszterelnök, aki kabinetjével együtt gyakorolja a hatalmat. A miniszterelnököt az államfő (elnök) jelöli ki, akit szintén négyévente választanak.
Éghajlata
É-i fekvése ellenére a sziget éghajlata É-atlanti-áramlás mérséklő hatása miatt kevésbe zord. A D-i partvidék hűvös, óceáni klímájú sávjában sorakoznak legcsapadékosabb térségek. A Vatnajökull D-i előtere évi 7000-8000 mm csapadékot kap. A sziget belső, sziklasivatagos vidéke száraz, évi 150-250 mm-nyi esővel és hóval. A vízhálózat fiatal, a bővizű folyók esésgörbélye kiegyenlítetlen, a törések, lávapadok mentén szép vízesések robajlanak (Gullfoss, Skogafoss, Svartifoss).
Növény- és állatvilág
Izland területének központi részét gyér növény takaró borítja. A vulkáni salakon,hamumezőkön havasi madárhúr, száratlan habszegfű fűnemű fűz alkotta párnanövényzet fejlődik. Ahol vastagabb a talajréteg, különböző fenyérek díszlenek. A 2-3 méter magas, főként molyhos nyír alkotta husángerdők a 12. században még az ország területének 40%-át borították, ma állományaik megritkultak; védettek. A csapadékos part menti térséget zöld, legelőként hasznosított gyepszőnyeg fedi. Faunájára az É-i fajok a jellemzőek, főként a tengeri állatok dominálnak. Az emlősfauna szegényes. a ragadozók közül a sarki róka, a jegesmedve és a betelepített amerikai nyérc, a patások közül csak a betelepített rénszarvas él itt.A tengerpartokon borjúfóka és kúpos fóka fordul elő. A madárvilágba tengeri, ill. a parti madarak dominálnak (északi és jeges búvár, énekes hattyú, izlandi kerceréce, pehelyréce, sok sirályfaj). A ragadozó madarak közül a rétisas, a vadászsólyom és a kis sólyom költ a szigeten. Kétéltű és hüllő nem fordul elő.
Közlekedés
Izland közlekedésében jelentős szerepet játszik a part menti hajózás, míg a külkereskedelemben szinte egyeduralkodó a tengerhajózás (kereskedelmi kikötője 187000 BRT, 2004). Legnagyobb forgalmú kikötője Reykjavík. Vasútja nincs. a közutak hossza 12950 km, ebből 8200 km aszfaltozott. Egyetlen nemzetközi reptere Keflavík.
|