A nyelvészet és területei 2. (kiselőadás)
2007.12.03. 21:08
A nyelvészet területei
Nyelvészet feladata: a nyelvben megkeresse mindazt, ami sajátos, ami nem következik a világ
más dolgaiból, amit más tudományok nem írnak le, így a leírása a
nyelvészet feladata.
Nyelvészet területei:
o Központi:
· alaktan
· hangtan
· mondattan (szintaxis)
o Járulékos:
· beszédhangtan (fonetika)
· jelentéstan (szemantika)
· használattan (pragmatika)
· nyelvtörténet
o Határterületei (ahol a nyelvészet más tudománnyal együtt vizsgálódik):
· társasnyelvészet (szociolingvisztika)
· lélektani nyelvészet
· számítógépes nyelvészet
o Alkalmazási területei:
· helyesírás,fordítás,nyelvoktatás,logopédia,bűnügyi nyomozás…
Nyelv és világ különbözőségei:
A világban az a természetes,hogy a vmire való utalás „nagysága” arányos legyen az illető dologgal Nyelvben ilyen arányosság nincs,mert a szókincsben semmiféle realitás vagy képszerűség nem érvényesül!
Pl: „ló” szó sokkal rövidebb,mint a nála jóval kisebb barázdabillegető…
Szókincs a világ dolgait nem leképezi,hanem csak jelképezi (szimbolizálja)
A nyelv legfeltűnőbben az alaktanban tér el a világ többi jelenségeitől:
nyelv önkényessége
nyelv belső szabályszerűsége
nyelv rendezettsége
Alaktan az a terület,ahol a nyelvek nyelvtana a legjobban el tud térni
egymástól.
A Hangtan erősen össze van kötve a fizikával,élettannal,anatómiával,vagyis az emberi száj és fül szerkezete,a hanghullámok terjedése behatárolja a hangtan mozgásterét.
(Az emberi nyelv kb 100-féle beszédhangot tud megkülönböztetni: világ
nyelvei ezekból válogatják össze nagyjából 20-50 közötti hangállományukat)
Hangok szempontjából tehát eléggé egyformák a nyelvek.
(Hangtannak nincs köze a jelentéshez.)
A mondattanban (szavak elrendezésében)a nyelvek nem tudnak annyi meglepőt és egyénit fölmutatni, mint az alaktanban.
Mondattan mégis a legfontosabb nyelvészeti terület,mert itt kapcsolódik össze a legérdekesebben a „mit” és „hogyan”, azaz a nyelv által kifejezendő kijelentés és a kifejezés formai eszköztára, a szórend.
Mondattan: az értelmes elemek elrendezésének a tana.
(értelmes elemek pl.: szavak,szószerkezetek,tagmondatok,ritkán
szónál kisebb elemek…)
formális eszközökkel dolgozik
célja: nem a jelentés, hanem a szerkezetek vizsgálata
A Jelentéstan még kevésbé nyelvfüggő,mivel a világ dolgaival,jelenségeivel van összekötve,amelyek minden ember számára alapvetően azonosak.
(nyelvekben külön szó van a férfire és a nőre, nem uaz az ige fejezi ki a „varrni” és „fuldokolni” tényállást stb…)
Jelentéstannak alig van köze a formai eszközökhöz,a tulajdonképpeni nyelvtanhoz,hiszen számos megállapítása –ellentét és azonosság,állítás és tagadás stb- minden nyelvre egyformán igaz.
A jelentéstanból ágazott ki a pragmatika (használattan)
Pragmatika nyelv használatát, a nyelv és a közlési helyzetek kapcsolatát
vizsgálja.
Pl.:mikor használunk tegezést és mikor magázást, miért van,h bizonyos szavakat csak bizalmas körben használunk…
A beszédhangtan (fonetika)
Nyelv hangjait két tudományág tanulmányozza: beszédhangtan (fonetika)
nyelvi hangtan (fonológia)
Fonetika a hangzó beszéd fizikai mibenlétét tanulmányozza, tehát hogy mely szerveinkkel hozzuk létre, hogyan terjed a levegőben. hogyan fogja föl a fülünk.
természettudományokhoz és a nyelvészethez egyaránt sorolható (kutatásai gyakran nem az egyes nyelvekhez hanem magához az emberi lényhez kapcsolódik).
az élet sok területén alkalmazható
Pl.:logopédia,távközlés,bűnügyi nyomozás,színészképzés
A történeti nyelvészet
A nyelv állandóan változik.
Ahogyan a nyelvi rendszer változik,csakis nyelvészet eszközeivel írható le,ezért a nyelvtörténet szorosan a nyelvészethez tartozik.
Nyelvtörténet számos információt szolgáltat általában is a nyelv
mibenlétéről, működéséről.
Pl.: kimutatja a változások szabályszerűségét
v Nyelvtani változások pl.: magyarban a kétféle múlt idő különbsége elmosódott.
v Egy nyelv szétválásával létrejövő új nyelvek szabályszerűen térnek el egymástól.
Pl.: nyelvrokonsági bizonyítékok
finn |
magyar |
keri |
kéreg |
kala |
hal |
elsősorban magáról a nyelvről mond érdekeset
Pl.: nyelvekben nincs fejlődés vagy hanyatlás, nincs nyelvromlás vagy nyelvjavulás
Minden nyelv egyforma bonyolultságú és ugyanolyan alkotórészekből áll.
|