Einar Haugen: Nyelv, Dialektus, Nemzet

1. A k�t legf�bb fogalom: nyelv �s dialektus (language, dialect)

-        mit jelentenek k�l�n-k�l�n �s hogyan k�l�n�tj�k el �ket?

-        sok – vagy tal�n a legt�bb – nyelvet �s dialektust m�g nem tanulm�nyozt�k �s �rt�k le kell�k�ppen, ez�rt sz�muk nem meghat�rozhat�

-        a k�zt�k l�v� hat�r bizonytalan �s elmos�dott (pl: az amerikai k�l�n nyelv, vagy dialektus?)

-        az angol kifejez�sek eredete

�          mindkett� a franci�b�l sz�rmazik

�          a language ker�lt �t el�bb az angolba, kiszor�tva a r�gebbi ’tongue’ �s ’speech’ szavakat – egy�bk�nt maga a francia sz� a latin ’lingua’-b�l sz�rmazik

�          a dialect vagy dialektus a g�r�gb�l ker�lt �t a renesz�nsz idej�n

�          az antik g�r�g�kn�l nem l�tezett egys�ges norma, az �n. dialektusok adott ter�letek nev�t viselt�k, �m ezek nem besz�lt, hanem �rott v�ltozatok voltak, s mindet m�s irodalmi c�lb�l haszn�lt�k (ion: t�rt�net�r�s, d�r: vall�si k�ltem�nyek, attikai: trag�diak�lt�szet)

�          az �rott norm�kat a besz�ltekre alapozt�k, melyek elk�l�n�ltek, de kapcsol�dtak is egym�shoz

�          �ltal�nos g�r�g (common greek): rekonstru�lt nyelv – dialektusok �sszehasonl�t�s�b�l

�          a klasszikus kor ut�n azonban elt�ntek a dialektusok, a hely�ket az ath�ni koin� norma vette �t, hiszen e v�ros v�lt a g�r�gs�g hivatali �s kultur�lis k�zpontj�v�

�          ez a g�r�g modell az alapja a k�s�bbi dialektus-fogalmaknak

-        a nyelv (language) utalhat egyetlen nyelvi norm�ra, vagy jelentheti egym�shoz kapcsol�d� norm�k csoportj�t

-        diakr�n szempontb�l ez lehet olyan nyelv, amely �pp felboml�ban van, vagy olyan, amely egys�ges�l�s k�vetkezt�ben v�lt �ltal�noss�

-        a nyelvet mindig is feljebbval�nak tekintett�k a dialektusn�l, ez�rt mondhatjuk, hogy minden dialektus nyelv, de nem minden nyelv dialektus (Haugen szerint)

2. Patois

-        a franci�ban egy harmadik kifejez�s is kialakult, a patois, amelyet a besz�lt nyelvre haszn�lnak

-        a dialektust a franci�k egy adott nyelv helyi v�ltozat�nak tartj�k (Francia Akad�miai Sz�t�r)

-        francia helyzet k�l�nleges: t�bb region�lis �rott standard l�tezett, amelyet elnyomott a p�rizsi

-        a francia dialektusok region�lisak voltak, de funkci�jukban nem k�l�n�ltek el, mint a g�r�g�kn�l

-        a patois egy olyan norm�t jelent, amelyet nem haszn�lnak irodalmi (�s hivatalos) c�lokra

-        itt ker�l a k�pbe a nyelvek t�rsadalmi funkci�ja: a patois-dialektus megk�l�nb�ztet�s nem k�t nyelv k�z�tt van, hanem egy nyelv k�t funkci�ja k�z�tt

3. Preszt�zs

-        az angolban a patois kifejez�s sosem terjedt igaz�n el, a dialektust haszn�lj�k helyette is

-        r�gebben az angolban a nyelv b�rmely speci�lis v�ltozat�t dialektusnak nevezt�k (lawyer’s dialect - �gyv�di dialektus), manaps�g ink�bb csak a ter�leti v�ltozatokra haszn�lj�k (pl: Irish dialect), �m nem haszn�latos mondjuk a „londoni” vagy a „brit dialektus” elnevez�s (ha ut�bbin�l a m�velt angolra c�lzunk), ugyanis ezek magas preszt�zzsel rendelkeznek

-        az akcentus (accent) kifejez�s haszn�lata �rdekes: minden amerikai azt mondja az angolokr�l, hogy angol akcentusuk van „English accent”

-        a dialektus kifejez�st ink�bb a vid�ki, vagy als�bb oszt�lyb�li (lower-class) besz�dre alkalmazz�k

-        a standard norm�k l�trej�tt�ben fontos szerepet j�tszik az elit elk�l�n�l�se �s a t�bbi dialektus „elnyom�sa”

-        a dialektus �ltal�ban olyan nyelv, amelyet az „el�kel� vil�g” elutas�tott

-        egy dialektus csup�n akkor v�lik „szalonk�pess�”, ha akcentuss� „enyh�l”, ugyanis azt „elfogadhat�bbnak” tartj�k – teljes szerkezetk�nt nem m�lt�nyolj�k el�gg�

-        �ltal�ban jellemz�, hogy a fels�bb oszt�lyok nyelve v�lik a megnyilatkoz�s helyes form�j�v�

-        a tizenkilencedik sz�zadban �gy v�lt�k, hogy a dialektusok k�z�s t�r�l sz�rmaznak, �s ez�ltal az angol �s n�met nyelveket elkezdt�k a germ�n nyelv dialektusainak nevezni

-        a tizenkilencedik sz�zad k�zep�n a nyelvcsal�dok fogalma, mikor a nyelvek viszonyait a f�hoz �s annak �gaihoz hasonl�tott�k, �tadta hely�t az izoglossza-elm�letnek

-        a hull�m �s r�szecske (particle?) elm�letekb�l k�t tov�bbi n�zet alakult ki: az egyik a nyelvi strukt�r�kat egys�ges rendszerk�nt – nyelvk�nt – �rtelmezi, a m�sik t�bb, egym�st r�szben �tfed� rendszerk�nt – dialektusokk�nt.

-        a particle-elm�let, amely egys�gk�nt �rtelmezi a nyelvet, gy�m�lcs�z� n�zet, mivel lehet�v� teszi egy kimer�t�, �n�ll� le�r�s l�trehoz�s�t, �m nem ad magyar�zatott arra, mik�nt j�het l�tre kommunik�ci� nyilv�nval�an m�s k�dot alkalmaz� emberek k�z�tt

4. Strukt�ra �s funkci�

-        kimondhatjuk, hogy k�t eg�szen elt�r� szeml�let l�tezik: a struktur�lis, amely mag�t a nyelvet �rja le, valamint a funkcion�lis, amely a t�rsadalmi szempontokat helyezi el�t�rbe, �m ez ut�bbival ink�bb a szociolingvisztika foglalkozik

-        struktur�lis szempontb�l a nyelv �s a dialektus hasonl�t�sakor a „genetikai kapcsolat” j�tszik nagy szerepet

·          k�lcs�n�s �rthet�s�g szerepe

·          szinkron �sszehasonl�t�s

·          szemikommunik�ci�

-        funkcion�lis n�z�pont

·          a nyelv egy olyan norma, amelyet a k�l�nb�z� nyelveket haszn�l�k saj�tjuk f�l� helyeznek, egyfajta k�zvet�t�k�nt az elt�r� dialektusok k�zt

·          a nyelv preszt�zse magasabb a dialektus�n�l

·           a dialektusokat n�ha fejletlen, kifejletlen nyelvk�nt is meghat�rozz�k

·          standard: kifejlett

·          Miben �ll a fejletlens�g? Abban, hogy a nyelvet nem haszn�lj�k minden lehets�ges funkci�j�ban. (pl irodalmi c�lra)

·          nem l�tezik visszamaradott, „fogyat�kos” nyelv

·          vernakul�ris: nem kifejlett nyelv

5. Nyelv �s nemzet

-        a r�maiak �s a g�r�g terjesztett�k saj�t nyelv�ket a megh�d�tott ter�leteken

-        az �n�ll� nyelv az �n�ll�s�g jelk�pe ma is – minden f�ggetlen nemzetnek �n�ll�, kifejlett nyelvre van sz�ks�ge (amely minden ter�leten alkalmazhat�)

-