Hegel 

német idealizmus utolsó fontos alakja

      Fichte és Schelling után

mindent történeti összefüggésben tárgyal

dialektika bevezetése

• tézis, antitézis, szintézis
• semmi sem elszigetelt - minden tett/mű önmagában valami és vonatkozásban áll más dolgokkal
• szintézis nem szünteti meg a dolgokat, hanem magába olvasztja, "megszüntetve megtartja"
•  

történelem jelenségei nem véletlenszerűek - szükségszerűek, átfogott jelentést hordoznak

      részei egy nagy szerves egésznek - abszolút szellem története

Enciklopédia c. műve - 3 kötetből áll

      abszolút szellem kifejlődésének részei

• logika - szellem kifejletlen, magában való, eszme még nem ismeri önmagát
• természetfilozófia - valamit önmagával szembeállít a szellem - a természetet
  • természet - térbe kiterült eszme (mechanika, fizika, szerves fizika, biológia)
  • ember = természetben csapódó szellem öntudatra ébredése
  • természet - körkörös, örök körforgás
• szellem filozófiája
  • az idő és a szabadság fogalma
  • szubjektív szellem tana - ember antropológiai, pszichikai megállapítása
  • objektív szellem tana - emberi társadalom vizsgálata
  • abszolút szellem tana - emberiség tudatosítja önmagát
    • művészet, vallás, filozófia

Hegel szerint az ő kora a történelem vége - nem lesz több változás, több fejlődés

Előadások a világtörténet filozófiájáról c. műve

• egyénenként az abszolút szellem részei vagyunk
• fejlődést az ész uralja
• valóságos = ésszerű

az ész csele - egyéni cselekvőként ki vagyunk szolgáltatva az egyéni vágyainknak

      történelem nagy szereplői azt hiszik, önmagukért cselekszenek

            abszolút ész mozgatja őket

            Caesar, Napóleon, stb.

Hegel (kötelező olvasmány a vizsgára)

• filozófia története
• múlt eseményeit nem tőlünk független dolgokként kell kezelni
• a múzeumok kriptaként hatnak - élettelen történelem/múlt
• történelmi események nem elszigeteltek egymástól
• igazság folyamatosan fejlődik
• külső és belső történet közti különbség
• filozófia külső története - nem fontos
• filozófia belső története - eszme kifejlődése
• a feltevés, miszerint a filozófia vélemények halmaza, tévedés Hegel szerint
• fejlődés - nem naiv értelemben felfogható
• nem akkumulálódás, hanem strukturált átalakulás
• magánvaló dolgok - egy dolog kifejletlen állapotában van
• magáért való dolgok - kifejlődés, reflexív jelleg, önmagára vonatkozás
• konkrét - absztrakt ellentéte
• valósággal foglalkozik 

• Az abszolút eszme
Önmagában adott, de mégsem megkülömböztető jelenségek (ld. bővebben a forrás szövegében)

Példa: Gyümölcs: nagyon egyszerű jelenség, szegényes meghatározás, nem rendelkezik az Alma vagy Körte fizikai tulajdonságaival, ezért nem elég, ha önmagában megjelenik. Ha az Alma szót használjuk, az jobb mint a gyümölcs, de nem feltétlenül több. (Specifikusabb, ezért a jelentést is leszűkíti)

• A hegeli spirál
Állítás(1) > tagadás > tagadás tagadása (=állítás(2))
Állítás(2) > tagadás > tagadás tagadása (=állítás(3))

Az ÁLLÍTÁS = TAGADÁS TAGADÁSA, azonban ez az azonosulás egy felsőbb szinten következik be (a spirál egy felsőbb szintjén). Ezt a fajta spirális logikai rendszert Hume fejlődésként írja le.

Példa: A búza: MAG > tagadása: NEM MAG = NÖVÉNY > tagadás tagadása: NEM NÖVÉNY = MAG (2) - a feljődés menete: MAG > NÖVÉNY > MAG (2), hiszen ez a mag már a következő évi temés lesz.

• A hegeli spirál alkalmazása a filozófiatörténetre
Az eszmék a filozófiatörténetben egy adott rnedszer szerint köveik egymást és ezen rendszer egyes mozzanatait írják le. Habár ezek az eszmék egymást tagadják, nem a tagadás ténye a fontos, hanem ezen tagadások szintézise.
ESZME > TAGADÁS > TAGADÁS TAGADÁSA = ESZME(2) - ez az eszme már egy magasabb szinten áll,fejlődésen ment keresztül.