A 19. sz. v�gi – 20. sz.-i filoz�fi�nak k�t ir�nyzata van:

- egzisztencialista: Dilthey (a 19. sz. 3. harmad�ban m�k�d�tt, nem igaz�n egzisztencialista), Sartre

- pozitivista : Russell, Quine (nem tekintette mag�t pozitivist�nak, de a pozitivizmushoz hasonl� gondolatokat fejtegetett, ez�rt soroljuk ide)

�

Egzisztencializmus: t�rt�netileg a romantikus �s az �letfiloz�fiai �rnyalatokhoz van k�ze, ebb�l tov�bbfejlesztve hozt�k l�tre.

�

�

Dilthey gondolatai a korai pozitivizmusra voltak v�laszreakci�k. Szerinte a pozitivizmus eszm�i elsek�lyesedtek �s az embert nem teljes val�s�g�ban vizsg�lta. Az �jkori filoz�fia egy nagy betegs�gben szenved miszerint az embert passz�v megismer� l�nyk�nt vizsg�lja, akinek az a feladata, hogy r�l�sson a vil�gra. D. szerint az ember teljes, cselekv� l�ny. Nem besz�lhet�nk hum�ntudom�nyokr�l, ha a term�szettudom�nyos normarendszert akarjuk alkalmazni a hum�ntudom�nyokra.

�

�

Hermenentika:

Thomas Hobbes tal�lta ki.

L�ncing: sok ember teszi ki, akik egym�ssal kapcsol�dnak, ezek kitesznek egy nagy, teljes embert (az �llamot). Ez a nagy ember �gy �rez, ahogy a t�bbi kicsi, amikb�l �ll. Teh�t meg kell �rteni saj�t magunkat �s akkor megismerj�k az �llamot is.

�

�

�

Homo homine lupus – ember embernek farkasa.

Mindenki harca mindenki ellen, ez a bels� k�z�ss�gek m�k�d�si elve. A racionalizmust el kell utas�tani, hiszen nincs �sszer�s�g a t�rsadalmi �talakul�sban �s folyamatokban.

Az ember �lland�an harcol �s hatalomra t�r. Ezt el kell nyomni �s el kell szor�tani. Az er�szak alkalmaz�s jog�t pedig �t kell ruh�zni a szuver�nre (kp.-i hatalom) egy t�rsadalmi szerz�d�s keret�ben. Ezek ut�n egyed�l nem lehet er�szakot alkalmazni.

Az ember valamiben nagyon profi, ez pedig az �l�s.

�

�

�

A humanista tudom�nyok k�l�n�ljenek el a term�szettudom�nyokt�l. A hum�n tud. m�dszerei mag�ba foglalj�k ugyan a termtud. m�dszereit, de a termtud-nak m�g vannak saj�t m�dszerei is. A szellemtudom�nyok k�l�n j�l lehat�rolhat� r�szt alkotnak a term�szettudom�nyokon bel�l, m�dszertani szempontb�l.

Szellemtudom�nyok – ez a legjobb sz� r�, elismeri hogy ez ember cselekv� l�ny (a pozitivizmus hi�nyos emberk�ppel l�pett fel ebb�l a szempontb�l).

Kanthoz kapcsol�dik – a szellemtudom�nyok t�rgy�t a termtud. t�rgy�t�l egy dolog v�lasztja el: a szabads�g. A termtudom�nyok determinisztikus vil�got vizsg�lnak.

Sartre:

�

Egzisztencializmus fajt�i:

-�������� F�ldrajzi:

o������ N�met: a fenomel�gi�b�l alakult ki (Edmund Hasserl a legf�bb alakja, Sartre is �t hallgatta)

o������ Francia

-�������� Tipol�gia:

o������ Ateista: Sartre, Heidegger

o������ Kereszt�ny

�

Van egy k�z�s gondolatuk, ez az egzisztencializmus f� gondolata:

Az egzisztencia mindig megel�zi az esszenci�t. Vagyis ahhoz hogy elgondolkozzunk azon, hogy mi is az ember, m�r l�teznie kell az embernek.

Hogyan hat�rozzuk meg az ember fogalm�t?

- A cselekedetei �ltal. Az ember nem m�s, mint amiv� saj�t mag�t teszi – szubjektivit�s elve. Az ember szabadon v�laszt �s d�nt, ezzel meghat�rozza, hogy mit tekint embernek. Nem csak mag�nak, hanem az eg�sz vil�gnak is kinyilatkoztatja, hogy mit tart embernek: ezt cselekedtem, teh�t ezt tartom j�nak. A cselekedet nem lehet rossz, hanem csak j�, mivel megteszem.

�

Sartre szerint az egzisztencializmus val�j�ban egy humanista tal�lm�ny, hiszen az embert visszahelyezi saj�t jogaiba. Az ember hat�rozza meg, hogy kicsoda/micsoda is � val�j�ban, ez nem Isten feladata. A kereszt�ny egzisztencializmus az embert�l ezt elragadta, most S. visszaszolg�ltatja.

�

Mi az �rt�k?

Nem Istent�l sz�rmazik. Kiz�r�lag az embernek van joga eld�nteni, hogy ki �, mi �. Nem k�ls� m�r�rendszerrel kell m�rni a cselekv�seket.

Nem �rz�sek ir�ny�tj�k a cselekedeteket, hiszen azokat a cselekedetek hat�rozz�k meg. El�bb cselekszem, azt�n vannak �rz�seim a cselekv�ssel kapcsolatban.

�

Az emberi term�szet l�tez�se:

- Adotts�g, ami cselekv�sre ind�t, ott van minden cselekv�s�nkben.

S. ezt visszautas�tja – ilyen nincs, de lehet hajlam vagy k�pess�g, de ezek �rt�ktelenek, am�g valamilyen cselekv�sben meg nem nyilv�nulnak. Pl.: hi�ba van valakinek j� zenei hall�sa, att�l m�g nem lesz zseni�lis zeneszerz�, pedig a k�pess�g megvan benne, de a cselekv�sei �ltal azz� v�lik.

�

Az egzisztencialista irodalmat el�t�lik.

S. reag�l r�: nem az a baj, hogy alantas h�s�k szerepelnek benn�k (hiszen Zol�val nem volt gond), hanem, hogy ezek az emberek �gy vannak �br�zolva, hogy felel�sek az�rt amilyenek (Nana nem tehet arr�l amilyen).� Ez megr�miszti a kritikusokat �s az olvas�t. Az egzisztencialista �r�k nem mentik fel a figur�ikat, mind egyt�l egyig b�n�s.

�

S. fell�p az ellen, hogy az embernek l�tezik fogalma az ember l�tez�se el�tt. Ha az embert Isten teremtette, akkor l�tezett egy emberfogalom, aminek a mint�j�ra alkotta Isten az embereket.

A 18. sz.-i francia ateist�k megtartott�k azt az elgondol�st, hogy az ember fogalma megel�zi az ember egzisztenci�j�t. S. szerint ez egy olyan maradv�ny, amit fel kell sz�molni.

A POZITIVIST�K:

�

Quine: ink�bb analitikus filoz�fus

�

Russell: a (logikai) pozitivizmus els� k�pvisel�je

Kett�s szempont: (asszem az �r�sa)

����������� - tank�nyvszer� m�sodirodalom

����������� - dokumentum is: dokument�lja az �r� eszm�it

�

2 h�res eszme:

- A tud�s kett�s elm�lete:

����������� - le�r�s r�v�n szerzett

����������� - ismerets�g r�v�n szerzett

�

- Russelli elm�letek (a tud�s kett�s elm�let�n bel�l)

�

A tud�s kett�s elm�lete:

- Ismerets�g r�v�n szerzett tud�s:

Vannak olyan adatok a megismer�sben, amelyek a tov�bbi megismer�s alapjai. Ezekkel k�zvetlen megismer�sben vagyunk.

Az elm�nkben l�v� kateg�ri�k az univez�l�k.

R. szerint l�tezik k�lvil�g (ugye a szolipszizmus szerint csak �n l�tezem �s nincs k�lvil�g, minden, amit l�tok az csak a k�pzetem – ez c�folhatatlan)

R. azt mondja, hogy l�tezik egy rajtunk k�v�l�ll� vil�g �s ez egy �szt�nszer�en megjelen� hit, amely abb�l a bizonyoss�gb�l ad�dik, hogy vannak az elm�mben �rzelmi adatok is. Ez viszont csak hit, nem bizonyoss�g. Csak a l�temr�l van bizonyoss�g, ezzel k�zvetlen ismerets�gben �llok.

Enn�l a r�szn�l lankadt a figyelmem, ha nem �rtitek az nem a ti hib�tok, �n se �rtem.

�

Bizonyoss�g kateg�ri�j�ba tartozik:

- �rzett adataim

- ezekr�l sz�l� eszm�im (gondolataim, ide�im)

- eml�kk�pek (l�tezik ugye �rzett meg �szlelt adat – ha becsukom a szemem ezek eml�kk� v�lnak)

- �ltal�nos fogalmak (elm�mben vannak, Locke-i ide�k)

�

- Le�r�s r�v�n szerzett ismeret:

����������� - fizikai t�rgyakr�l

����������� - m�sok �nj�r�l

�ltal�nos fogalmak seg�ts�g�vel v�gezz�k.

A le�r�s funkci�ja, hogy a fizikai t�rgyakat �s m�sok �nj�t hozz�f�rhet�v� tegye sz�munkra.

�

A fizikai t�rgyak jellemz�i:

- f�ggetlenek az �rz�kel�s�nkt�l

- t�rben mozognak (a t�rben elfoglalt hely mozog egy�tt a t�rgyakkal)

- �rz�kelhet� tulajdons�gaik vannak (de a val�s�gban mondjuk nincs sz�n�k, mert az �rzett adat csak a tudatunkban van)

�

�

�

Na, most egy bonyolultabb r�sz j�n (vagy csak nekem bonyolult?)

�

L�tezik egy olyan individuum, aki

- meg�rta a Waverley-t

- k�lt� volt

- �s nincs bel�le t�bb

�

Ez lenne Walter Scott.

�

H�tha matematikailag jobban megy:

Minden x-re igaz az olyan y, hogy:

- � �rta a Waverley-t

- k�lt�

- x = y

�

Az �ll�t�sok finom szerkezet�t �gy lehet meghat�rozni, hogy predik�tumot �ll�tunk egy individuumba. 2 f�le individuum n�v van:

o������ tulajdonn�v (J�nos)

o������ a n�v �s az egyed k�zti kapcsolat nem konvenci�n nyugszik. Pl.: a jelenlegi magyar kir�ly – a szavak jelent�se alapj�n tudjuk hogy kir�l van sz�. Univerz�l�k (�ltal�nos fogalmak): magyar, kir�ly – ezek metszete jelenti azt a bizonyos szem�lyt.

�

�

Quine: (kb. 4 perc maradt r�)

�

F� gondolata: ne szapor�tsuk feleslegesen a l�tez�ket.

�

Mit jelent az, ha az ajt�ban megjelenik egy kopasz vagy/�s szak�llas ember?

Miel�tt megjelent volna meg volt a lehet�s�g, hogy az ajt�ban vagy egy kopasz vagy egy szak�llas ember jelenik meg. Teh�t van egy lehet�s�g szerinti kopasz ember �s van egy lehet�s�g szerinti szak�llas ember. Na de mi van akkor, ha egy kopasz-szak�llas ember jelenik meg? T�k f�l�sleges szapor�tani a lehet�s�g szerinti l�tez�k sz�m�t.

�

2 k�pzeletbeli elm�let:

- MacX – ami egy �r ember neve (ugye X hely�re b�rmit behelyettes�thet�nk)

- Whyman (mi�rtpasi) – aki a mi�rtekkel foglalkozik

�

Ezek ellen l�p fel Q., mert szapor�tan�nk az ilyenekkel a lehets�ges l�tez�k sz�m�t.

�

Ez j�:

A PEGAZUS NEM L�TEZIK. Ez az �ll�t�s mire vonatkozik? A pegazusra? Hiszen az nem l�tezik… hogy �ll�thatn�nk b�rmit is egy olyan dologr�l, ami nem l�tezik…

A l�tez�si kijelent�sek nem a dolgokr�l sz�lnak, hanem a sz�r�l, nyelvi kifejez�seink rendszer�r�l.