Izland
2008.01.07. 16:45
Alkotmny, llamforma
Izland elnki kztrsasg.
Trvnyhozs, vgrehajts, igazsgszolgltats
Parlamentje, az Aling, a legrgebbi a vilgon, 930-ban alaptottk. Az Aling 63 tag, tagjait 4 vre vlasztjk. A kormnyf a miniszterelnk, aki kabinetjvel egytt gyakorolja a hatalmat. A miniszterelnkt az llamf (elnk) jelli ki, akit szintn ngyvente vlasztanak.
ghajlata
-i fekvse ellenre a sziget ghajlata -atlanti-ramls mrskl hatsa miatt kevsbe zord. A D-i partvidk hvs, ceni klmj svjban sorakoznak legcsapadkosabb trsgek. A Vatnajkull D-i eltere vi 7000-8000 mm csapadkot kap. A sziget bels, sziklasivatagos vidke szraz, vi 150-250 mm-nyi esvel s hval. A vzhlzat fiatal, a bviz folyk essgrblye kiegyenltetlen, a trsek, lvapadok mentn szp vzessek robajlanak (Gullfoss, Skogafoss, Svartifoss).
Nvny- s llatvilg
Izland terletnek kzponti rszt gyr nvny takar bortja. A vulkni salakon,hamumezkn havasi madrhr, szratlan habszegf fnem fz alkotta prnanvnyzet fejldik. Ahol vastagabb a talajrteg, klnbz fenyrek dszlenek. A 2-3 mter magas, fknt molyhos nyr alkotta husngerdk a 12. szzadban mg az orszg terletnek 40%-t bortottk, ma llomnyaik megritkultak; vdettek. A csapadkos part menti trsget zld, legelknt hasznostott gyepsznyeg fedi. Faunjra az -i fajok a jellemzek, fknt a tengeri llatok dominlnak. Az emlsfauna szegnyes. a ragadozk kzl a sarki rka, a jegesmedve s a beteleptett amerikai nyrc, a patsok kzl csak a beteleptett rnszarvas l itt.A tengerpartokon borjfka s kpos fka fordul el. A madrvilgba tengeri, ill. a parti madarak dominlnak (szaki s jeges bvr, nekes hatty, izlandi kercerce, pehelyrce, sok sirlyfaj). A ragadoz madarak kzl a rtisas, a vadszslyom s a kis slyom klt a szigeten. Ktlt s hll nem fordul el.
Kzlekeds
Izland kzlekedsben jelents szerepet jtszik a part menti hajzs, mg a klkereskedelemben szinte egyeduralkod a tengerhajzs (kereskedelmi kiktje 187000 BRT, 2004). Legnagyobb forgalm kiktje Reykjavk. Vastja nincs. a kzutak hossza 12950 km, ebbl 8200 km aszfaltozott. Egyetlen nemzetkzi reptere Keflavk.
|