A skandináv szemikommunikáció (kiselőadás)
2007.12.05. 16:30
A skandináv szemikommunikáció
Szemikommunikáció fogalma:
Einar Haugen: A felek mindegyike saját nyelvét használja, partnerét képes megérteni, vagyis passzívan tudja a másik nyelvet. A dán, svéd és norvég nyelv közti kontaktus esetében: a másik nyelv ismerete nem feltételezi a tanulást, hanem a kommunikáció alapja a két vagy több nyelv között meglévő szabályszerű megfelelések halmaza, amelynek alapján a kommunikáló partnerek kódolni tudják egymás beszédét.
· Kialakulásához a népek közötti szoros, folytonos nyelvi kapcsolat szükséges
· dán, norvég, svéd: skandináv szempontból nem idegen nyelvek (d. fremmedsprog, n. fremmedspråk, sv. främmande språk), hanem szomszéd nyelvek (d. nabosprog, n. grannespråk, sv. grannsspråk). → izlandi, feröeri nem szomszéd!
· Seip: A skandináv kommunikációban a félreértés veszélye nagy. Oka: egyazon szó különböző ejtése, szavak eltérő jelentése.
· A dán beszédet nem érti a svéd, norvégot nehezen értik a dánok, de a svéd és a norvég jól érti egymást.
· A dán nyelv hangzó oldalának bizonyára vannak olyan tulajdonságai, melyek megzavarják, vagy némely esetben blokkolják az interskandináv kommunikációt
Elektronikus tömegkommunikáció:
- Dánia, Svédország: feliratozzák egymás filmjeit, televíziós megnyilatkozásait, viszont Norvégiában nem! → ok: norvégok jobban értik a többieket
Érthetőség: Bloomfield: az érthetőség különbözteti meg a dialektust a nyelvtől.
Nem-reciprok érthetőség:
Lehetséges okok: 1. két nép közötti gazdasági, politikai, kulturális viszony.
2. nyelvek, dialektusok strukturális különbségei
- Skandináviában: Svédország lett a II: világháború után a vezető hatalom→ nem volt érdeke megtanulni a másik két állam nyelvét, mivel a gyengébb érdeke, hogy megértse az erősebbet, hogy tanuljon tőle
- Kultúrjavak áramlása egyenetlen: pl: Dániában lehet fogni a svéd adókat, Svédországban a dánokat nem.
- Norvégia: (Erik Hansen): a norvégok értik legjobban a többieket és viszont. Lehet svéd, dán könyveket kapni eredeti nyelven (probléma az állítással: ez a hallásmeg-értést nem befolyásolja, a skandinávok el tudják olvasni egymás írását), nem feliratozzák a filmeket és a tévéadást.
Érthetőség okai a norvégoknál (Erik Hansen):
1. A norvég nyelv strukturálisan a dán és a svéd között áll. (probléma az állítással a szerző szerint: definíció /érvek, példák/ nélkül üres az állítás)
2. Norvégián belül is több dialektust beszélnek→ nyelvi tolerancia/türelem.
3. Norvégia 400 évig dán uralom, majd 100 évig svéd fennhatóság alatt állt→ szükséges volt elsajátítania e nyelveket.
Skandináv érthetőségi vizsgálatok:
Einar Haugen (1953)
→ Eredményei az intuitív megközelítést tükrözik: „Ön érti-e nehézség nélkül az x, y, z nyelvet?”
→ Írott és beszélt nyelvet összemossa
→ Nem tesz különbséget a bokmål és a nynorsk közt
· svéd-dán kommunikáció a legrosszabb
· norvég-svéd a legjobb
Sifo-Gallup („Svenska institutet för opinionsundersökningar” = the Swedish Institute for Opinion Surveys)
(1973, a televízió megjelenése után)
→ csak a beszélt nyelvet vizsgálja
· általános fejlődés mutatható ki
Øivind Maurud (1976)
→ beszélt nyelv vizsgálata
· svéd-dán a legrosszabb
· norvégot Svédországban rosszabbul értik, mint Dániában→ ellentmond az eddigieknek
· a norvég a svéd és a dán közt áll az interskandináv hallásmegértés szempontjából
Nyelvészeti megközelítés
A skandináv kutaók szerint az interskandináv szemikommunikáció zavarainak valószínűleg a kiejtés eltérése lehet az oka. Ők a helyesírásból vontak le fonológiai következtetéseket.
Leonard Bloomfield – (1887-1949) amerikai nyelvész
Einar Haugen – (1906-1994) norvég származású, Amerikában élt nyelvész
Erik Hansen – dán nyelvész
Øivind Maurud – norvég pedagógus
Didrik Arup Seip – norvég nyelvész (1884-1963)
|