A hűbéri rendszer

(XI. –XIII. sz.)

A hűbéri rendszer kialakulása, előzmények

Társadalom:

• 3 réteg: nemzetségi arisztokrácia, szabad-harcos földművesek, függő helyzetűek
• Rokoni-nemzetségi kapcsolat erős
• Nincs kizsákmányolás

Hűbéri viszonyok csírái már megvoltak a viking korban:

• Nagybirtok
• Vagyontalan vagy szegény szabadok egy gazdag vagy előkelő emberhez tartoztak
• Telket kaptak, rabszolgákat is akár
• Adók, javadalmak a király megélhetését szolgálták
• Királyé a legfelső tulajdonjog

Kialakul a hűbéri rendszer – XII.-XIII. sz.: Dánia, XIII.sz: Norvégia, Svédország, XIII.-XIV.sz: Izland, Finnország.

• 2 réteg: földbirtokos nemesség (katonai vagy papi szolgálat), parasztság (elnyomott)
• Feudalizálás függött:
  földbirtok aránya a klasszikus hűbéri rendszer övezetéhez
  távolság Nyugat-Európától

Mezőgazdaság: nemesség fő jövedelemforrása

• Dán szigetek + Skandináv-fsz. sík vidékein: kettős és hármas vetésforgó, nehéz eke, erdőritkítások (hamuval trágyázott föld)
• Norvég hegyek: kapa, tavaszi növények
• Állattenyésztés: Skandináv-fsz északi magasabb területein

Sok nagybirtok: királyé vagy egyházé – Dánia, DK-Norvégia, Közép-Svédo., Finno. Tengermelléki területei; állattenyésztő területeken csak adószedés.

Társadalom

Hűbérfüggő parasztság kialakulása: több úton

1. eladták a földet, később bérlő birtokosként művelték tovább (landbók – Dánia, Svédo; leilending – Norvégia, Izland)
2. betelepítéssel a földeket királyi tulajdonnak nyilvánították
3. rabszolgák helyzete megváltozott: letelepítés után nem lehetett őket megkülönböztetni a többi birtokostól
4. adóztatás egyre súlyosabb

legalsó réteg: husmenek

• olyan ember, aki sehol sem szolgál = bűnöző
• telket és házat kaptak

Különleges vonások a parasztság helyzetében:

• nem kötődtek a földtulajdonoshoz, csak bíráskodási-közigazgatási tekintetben
• saját fegyverek – parasztfelkelésekhez vezettek
• törvény védte: föld nem kerülhetett idegen kézbe, rokonok elővásárlási joga

Egyházi intézmény nem kaphatott földet.

Parasztság vezető rétege: odalmannok, hauldok

• kizsákmányolták a rabszolgákat
• nemesség és parasztság között álltak

Patriarchális nagycsalád maradványai

• vérbosszúk
• örökletes föld vásárlásánál rokonoknak előjog – fékezte az egyéni földtulajdon fejlődését

Szomszédközösségek

• parasztok birtokolták: háztáji telek, szántó, rét
• szomszédok: közösségi birtok, helység, legelő, erdő, vízmedence – közösen használták

Államigazgatás

Ting: fejlett rendszer

• sok kérdésben döntött
• igazságszolgáltatás, jogügyletek jóváhagyása stb.
• szabad férfilakosság vett részt
• döntés: bírói tisztségre választott gazdag bondék

Ledung: ország védelmének kötelezettsége – mindenkire vonatkozott.

Bondék szerelték fel a hajókat, saját legénységük volt.

Területi egységek:

• hundare – századok
  härad – kerületek
  hreppr, fylki
• nagyobb tartományokat alkottak: közös bíróság, saját törvényhozás
• gyenge kapcsolatok a tartományok között - elszigetelt
• bondék önállósága erős

Központi hatalom ingatag: öröklési rend hiánya

• fegyveres harcok a trónért
• győztest elismerték a tingen
• intézkedések a megszilárdításra: állandó adó, pénz, helyi hatósági képviselet kinevezése (királyi jogok ideiglenes átruházása)

XIII. század: kővárak – bizalmasok, akik a közigazgatást irányították (fogt – királyi ügynök)

Államigazgatás feudalizálása: királyi jövedelmek tudatos elajándékozása hűbéri szolgálat fejében.

Katonai segítség:

• fő haderő: hivatásos lovagok (akik gazdag földbirtokosok voltak)
• XIII. századtól: lovagok adómentesek
  1241: Dánia, 1280: Svédo.
  Norvégia: személyes adómentesség

Országos törvények: büntetések, adómentesség feltételei. – ezzel párhuzamosan elsorvadtak a tingek

Katolikus egyház:

• Törzsökös arisztokrácia és a bondék nem támogatták
• Egyházmegyék, egyházközösségek
• Püspökségek
• Adózási kiváltságok
• Ezek az intézkedések az ország centralizációját segítették.
• Eleinte támogatták a királyt. – XIII. század végétől összeütközések.