Az őskori és barbár Skandinávia (Kan könyvből)
2007.12.03. 22:12
... Kő- és bronzkor, Vaskor, Viking kor
Az őskori és barbár Skandinávia
(ie. X. évezred – isz. I. évezred)
Kő- és bronzkor
Ie. 10. évezred: első emberek – vadászok, gyűjtögetők, halászok
Jégkorszak utána kultúrák, a középső kőkorszakban:
- Dánia: Maglemåse, Ertebölle
- Norvégia: Komsa, Fosna
- Dny-Svédország: Sandarna
- Tenger vagy folyómelléki kultúrák
- Kovabalta, csontszerszámok, íj, nyíl
- Fából vájt csónak
- Kutya
É-Skandinávia: ázsiai vadászok
Ie. 3000: földművelés, állattenyésztés
Neolit kori, csiszolt kőkorszaki kultúra:
- Leletek D-Skandináviából
- Temetkezési helyek, agyagedények
Fejlett neolitkorszak: europeid típusú emberek megjelenése
- Dánia, Svédország: kova, borostyán
- Belső vidékek hasznosítása
- Megalitok, dolmenek: sírhelyek
- Matriarchális-nemzetségi kapcsolatok
Ie. 2000 körül migrációs hullám (Kelet- és Közép-Európából Skandináviába)
- Ovális alakú balta („harci balták kultúrája”), bronzminták
- Dánia, D-Norvégia, Közép-Svédország
- Állattenyésztés, földművelés
- Helyi lakosság beolvasztási
- Ősközösségi rend virágkora
D-Skandinávia elmaradt: bronzkor csak az ie. 2. évezred közepén jelent meg, bronz nem szorítja ki a követ.
Ősközösségi viszonyok felbomlása:
- Kereskedelmi kapcsolatok: Brit-sziget, Duna menti területek, Földközi-tenger
- Faeke, aranyékszerek, szikladomborművek
- Lelet: ruházati és piperecikkek
Vaskor (ie. 500-400)
Korai vaskorszak
- Szegényebb
- Időjárás: hidegebb, nedvesebb
- Kapcsolatok meglazulnak, kelta térhódítás miatt
- Dánia, D-Skandinávia: germán nyelvet beszélők
- É-Sk, Közép-Finno: lappok
- D-Finno: finnek
Római vaskorszak (isz. I-IV. század)
- Kapcsolat a Római Birodalommal
- Írott források (Pytheas, Tacitus, Ptolemaiosz)
Barbár társadalom, katonai demokrácia
- Katonaföldművesek: túlnyomó többség
- Király, konung: nem állandó hatalom
- Ting: népgyűlés
- Megjelenik: törzsökös arisztokrácia, házi rabszolgák, úrbéres rabszolgák
- Ekés földművelés
- Rúna ábécé
III.-V. század: nagy népvándorlás – skandináv törzsek kimaradnak
Társadalom: 3-as tagozódás
- Arisztokrácia, közönséges szabadok, függő emberek
- Tovább maradt fent
Fejlődő tengeri kereskedelem
- Balti-tenger, Északi-tenger
- VI.-VIII. sz.: 20 méteres evezőpáros hajók
- VIII.-IX. sz.: kereskedelmi települések (Birka, Hedebo, Kampang i Skiringssal, Gotland-szigeten városok)
Mezőgazdaság:
- Vagyonhoz tartozik: rabszolga, jószág, egyéb ingóságok
- Föld később vált magántulajdonná
- Ok: patriarchális nagycsaládok az örökölt földbirtoktól nem váltak meg, az erdők és legelők a szomszédok tulajdonát is képezték
VI. század: első törzsi fejedelemségek – Svédország és Norvégia: Ynglingarna-dinasztia, Dánia: Skjoldungerne-dinasztia
X. század: első politikai egyesítések
- Norvégia: Széphajú Harald (9.-10. század)
- Dánia: Öreg Yorm, Kékfogú Harald
- Svédország: Olof Skötkonung (10.-11. század: K- és Ny-Svédo.)
Király: saját földbirtok
- Nincs állandó közigazgatás és szilárd hatalom
- Törzsökös arisztokrácia erős
- Jarlok: helytartók
- Jarlok feladata: adószedés, pénzveretés, ellenséggel szemben való védekezés
Viking kor
Nő a lakosság, sok hadjárat, elsősorban vízen.
Okok:
- É: kevés művelhető föld, nem sok embert tudott eltartani, nem volt többlettermelés. Új megélhetési formára volt szükség. A kalózexpedíciókban a szegények vettek részt, az előkelők új kizsákmányolási formát találtak.
- kereskedelmi számítás: 8.-9. században alakultak ki a különböző kereskedelmi utak. A Közel-Kelettel való kapcsolattartás feladata a skandinávoké lett.
kivittek: prém, fókazsír, méz, rabszolgák behoztak: fűszerek, bor, selyem, ékszer, pénz
- alárendeltség veszélye
Siker titka:
- tengerhajózási szakértelem
- váratlan megjelenés
- szomszéd országok politikai széttagoltsága
VIII. század: viking portyák kezdete
- viking: normannok, dánok, varjágok
- Kaszpi-tenger, Fekete-t., Földközi-t.
- Írország, Franciaország, Baltikum, Itália, Spanyolország, É-Afrika
- Hódítások: frank és angolszász területek, Spanyolország, Grönland gyarmatosítása
- X. század: É-Amerika
Norvég vikingek:
- első vikingek
- 793: Lindisfarnei kolostor megtámadása
- Gyarmatosítás: Feröer-, Shetland-, Orkney-szigetek
- 9. század: 2. norvég királyság Írországban
- 874: első norvég telepesek Izlandon (Ingolfur Arnarson)
- 982: Grönland (Vörös Erik)
- 1003: É-Amerika (Leif Eriksson)
Dán vikingek:
- Többen voltak, jobban szervezettek
- Hadjáratok: szervezett expedíciók
- 800 körül: támadás frankok ellen
- 9. század: kirabolják Párizst, 846: Róma
- 851: Anglia – telepítések
- 911: Normandia; Rollo dán király hűbérbirtokul kapja, később elfranciásodik a terület
IX. század: keresztény hittérítők Dániában (érsekségek: Hamburg (834), Bréma (864), Normandia, Brit-sziget)
X. század: királyok is megkeresztelkednek
- 960: Kékfogú Harald (dán)
- 1000: Olav Tryggvesson (norvég), Olof Skötkonung (svéd)
X. század: viking portyák megszűnnek – ok: nyugat-európai országok megerősödése
Dánia: erősödik a hatalom
X. sz. vége: 3 király összeütközése
· Hegyesszakállú Svend + Olof Skütkonung – Olav Trygvesson
· 1000: svolderi csata – Olav T. elesik, Norvégiát megkapja Svend, keleti részét Olof
X.-XI. század: dánok új hadjáratai Anglia ellen
- 1014: Svend Anglia királya lesz
- Fia: Nagy Knud (1014-1035) – Anglia, Dánia, Norvégia, Svédország királya
- Halála utána szétesett a birodalom
Norvégia: független
- Harald Hardråde – kísérlet Britannia meghódítására
- 1066: Stamford Bridge – elesik
XI. század: Svend Estridson (dán király) utolsó kísérlete Anglia meghódítására
Svéd vikingek:
- Kelettel való kereskedelem
- Orosz folyókon, városok (Novgorod – Holmgardr, Kijev – Kenugardr, Konstantinápoly – Mikligardr)
- Első kereskedelmi város: Birka
- Portyák: Finn-öböl, Novgorod, Ladoga-tó
- 862: Rurik – az ő leszármazottai az ősi szláv fejedelmek
- X. század: asszimiláció (fejedelmi kíséret lesznek)
- X. század vége: a varjág fejedelmi kíséret utolsó kísérlete Kijev elfoglalására
|