A mássalhangzók (kiselőadás)
2007.12.03. 21:15
A mássalhangzók
§ A magyar mássalhangzókészlet tagjai:
P b f v - - m - -
T d sz z c - n l r
Ty gy s zs cs dzs ny j -
K g h - - - - - -
Ezek közül mindegyik lehet hosszú (kivéve a zzs és a vv). A dz –t csupán betűkapcsolatnak tekinthető.
§ Csoportosítás
A csoportosítás alapja:
-Képzésük helye, módja à
Képzés módja szerint:
1., Zörejhangok (a fenti táblázat első két sora)
A zörejhangok arról kapták nevüket, hogy képzésük közben a szájüreg valamely pontján zörej keletkezik.
Majdnem mindegyikük zöngés-zöngézlen párokat alkot.
Zöngés hang : képzésekor a hangszalagok rezgésben vannak, (2,4,6 oszlop)
Zöngétlen hangok: ejtésükkor a hangszalagok nem rezegnek. (1,3,5 oszlop)
Ide tartoznak a
Ø zárhangok, (fenti táblázat első két oszlopa),
Ø réshangok (harmadik és negyedik oszlop)
Ø zárréshangok (ötödik és hatodik oszlop)
A zárhangok képzése közben a tüdőből kiáramló levegő útját elzárjuk egy időre, majd ez zár a feltorlódó nyomás hatására felpattan, a zárhangok esetében ez okozza a zörejt.
A réshangok képzése során leszűkül, de nem záródik el teljesen a levegő útja, a szűk résen áthaladva a levegő hozzásúrlódik a hangképző szervekhez, ezáltal zörej (susogás, sziszegés) keletkezik.
A zárréshangok esetében a zár felpattanása nem hirtelen, hanem fokozatosan történik, itt súrlódási zörej keletkezik.
2., Zengőhangok (a táblázat harmadik sora)
A zengőhangok képzésekor nem keletkezik zörej, ezek ugyanúgy „zengenek”, mint a mássalhangzók.
Közöttük van három orrhangú mássalhangzó (7. oszlop), valamint három egyéb hang (8, 9 oszlop).
Az orrhangú mássalhangzók képzése közben a tüdőből kiáramló levegő az orron keresztül távozik, minden már hang esetében ( legyen az magán- vagy mássalhangzó) a szájon át.
|
Zörejhangok |
Zengőhangok |
Zárhangok |
Réshangok |
Zárréshangok |
Orrhangúak |
Egyebek |
Ajakhangok |
p |
b |
f |
v |
|
|
m |
|
|
Foghangok |
t |
d |
sz |
z |
c |
|
n |
l |
r |
Szájpadlás-
hangok |
ty |
gy |
s |
zs |
cs |
dzs |
ny |
|
j |
Hátulsók |
k |
g |
h |
|
|
|
|
|
|
Zöngésségi hasonulás
A magyarban nem állhat egymás mellett két, zöngésség tekintetében egymástól eltérő zörejhang. Azok a jövevényszavak, amelyek ennek ellentmondanának, automatikusan igazodnak ehhez a mintához. (pl. joghurt, [kh] futball [db]) .
Toldalékoláskor a tővégi zöngés zörejhang zöngétlenné válik, ha a toldalék zöngétlen zörejhanggal kezdődik. Pl. melegtől [kt]. És fordítva: a tővégi zöngétlen zörejhang zöngéssé válik ha a toldalék zöngés zörejhanggal kezdődik. (zsákban) [gb]. Ez a folyamat, amely szóhatáron át és összetételhatáron is működésbe lép, zöngésségi hasonulásnak nevezzük.
Hangsúly
Hangsúly: A szóhangsúly beszélt nyelvi jelenség, az adott szó egy meghatározott szótagjának előtérbe helyezése más szótagok rovására. Ez történhet a hangerő vagy a hangmagasság, vagy mindkettő megemelésével.
Fajtái: főhangsúly,mellékhangsúly,hangsúlytalanság .A hangsúlyos szótag legtöbbször hangerő és hangmagasság tekintetében tér el a többi szótagtól. A fő-és mellékhangsúly nem abban különbözik egymástól,hogy az egyiknagyobb, a másik kisebb nyomatékkal jár, hanem abban hogy a főhangsúly mindig dallamelemet indít.
A szóhangsúly helye a magyarban általában a szó eleső szótagjára esik, összetett szavakban is: „forrósodik”, „szénanátha”, De vannak olyan szavak, amelyek soha nem viselhetnek szóhangsúlyt, ilyen az: „a, az, is, meg”. Azokban a szerkezetekben ahol a fő tag névszó, ott a névszó általában hangsúlyos. A személyes névmásból álló névszói szerkezetek viszont hangsúlytalanok: „Vettem neked egy könyvet.”, kivéve ha ’maga-tövű’ névmás van benne.: „Maga nem azért van itt”
Irtóhangsúly: irtóhangsúlynak azt a főhangsúlyt nevezzük, amely az utána következő hangsúlyokat „kiirtja”. Ez a jelenség legtöbbször fókuszos mondatokban figyelhető meg. Például:
János bejárta a biciklijével a Börzsönyt.
János a biciklijével járta be a Börzsönyt.
János a Börzsönyt járta be bicikliével. ’Azt állítom, hogy a Börzsönyre igaz, hogy János bejárta a biciklijével, de például a Mátrára nem (feltétlenül) igaz.
János járta be a biciklijével a Börzsönyt. Ha valaki bejárta a Börzsönyt, akkor az tudomásunk szerint János volt.
Az első mondat semleges hangsúlyozású, a többi mondatban viszont irtóhangsúlyozás van:
a fókusz (biciklijével, Börzsönyt, János utáni mondatrészek egységesen hangsúlytalanok.
|