Jegyzetek - 1. félév
 
Jegyzetek - 2. félév
 
Jegyzetek - 3. félév
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Bevezetés a skandináv irodalomtudományba 2.
Bevezetés a skandináv irodalomtudományba 2. : Hermeneutika, fenomenológia

Hermeneutika, fenomenológia

  2008.05.22. 12:34

...

Olvasás és értelmezés

 

-         minden irodalomelméletnek számot kell adnia a jelentésről-> Richards szerint a szerző és olvasó közti közvetlen kommunikáció eredménye, az újkritikusok szerint a szöveg szavainak inherens része, a strukturalisták szerint a szöveg struktúrájából ered

-         olvasás & értelmezés elmélete a jelentés, megértés és kommunikáció természetéről alkotott előfeltevésre épül (ezek visszatérő problémák forrásai)

-         a szöveg mint objektív tény áll szemben az értelemadás szubjektív aktus -> objektivizmus és szubjektivizmus közti vita

-         objetivizmus képviselői: minden szövegnek 1 helyes értelmezése van

-         szubjektivisták: annyi jelentés, ahány olvasó

-         a fenti 2 álláspont= a jelentés logicista (a jelentés olyan ideális tárgy, melyet az egyes korok individuumai képesek újra azonosítani) és historicista felfogásával (a jelentés történeti képződmény, melyet az előfordulás kontextusa, az értelmező történeti szituációja határoz meg)

 

Hermeneutika és fenomenológia

 

-         hermeneutikai elmélet eredete: 17. sz., német protestáns teológusok írásai, akik a Biblia megértésének módszerét fejlesztették ki

-         a hermeneutika 2. „romantikus” korszaka- Friedrich Schleiermacher, legfőbb cél: kongenialitás (a szerző pszichikumában végbemenő jelentésadási folyamat újrateremtése a kritikus/olvasó által)

-         Sch.- hermeneutikai kör: a rész és az egész kölcsönösen függ egymástól, organikus kapcs.

-         Az irodalmi művet a kritikustól és olvasótól elválasztó szakadék negatív mozzanat, ezt hol történeti rekonstrukcióval, hol empátiával kell áthidalni

-         Wilhelm Dilthey- a hermeneutikának ugyanazt a szerepet kell betöltenie a humán tudományokban /Geistewissenschaften/, mint a tudományos módszereknek a természettudományokban /Naturwissenschaften/

-         A term. Tudományokban a megismerés formája a magyarázat, a humán tud.-okban a megértés (más szubjektumok v. elmék megértése)

-         Edmund Husserl- fenomenológia atyja- új módon akartak közelíteni a tudás és lét problémájához

-         H. szerint a filozófia a mentális folyamatok megfigyelésével kezdődik

-         H.-né a tudat mindig vminek a tudata: az intencionalitás terminust használja azon tudati működés /noesis/ leírására, mely vminek /noema/ a tudata

-         Epoché /fenomenológiai redukció/: az analízis csupán a nélkülözhetetlen logikai struktúrákra irányul

-         A tudat alapelemeinek szigorú analízise az interszubjektív világ

-         Martin Heidegger – visszahozta a fenomenológiába a történetiséget, az interszubjektív világ újfelfogását dolgozta ki

-         Kritizálta Husserlt, szerinte a megértés nem autonóm emberi aktivitás, hanem médium, mely a világ és az ember között közvetít, s biz. értelemben jellemzi létét

-         Heidegger: Lét és idő (1927)- a világot közös világként írja le, melyet a nyelvi formában megjelenő megértés közössége teremt és tart fenn-> a megértés ily módon nyelvi, történeti és ontológiai (a lét kérdésével kapcs.)

-         Az értelmezés azon alapul, amit már tudunk- előzetes megértés /Vorverstandnis/, melyet nem lehet elválasztani a jelen való léttől /Dasein/

 

 

A szöveg, a szerző és az olvasási processzus fenomenológiája

 

1.)    Roman Ingarden

-         Az irodalmi műalkotás (1931), Az irodalmi műalkotás megismeréséről (1937)

-         Husserl hatása látható

-         A szöveg mint esztétikai objektum érdekli

-         Az irodalmi művet többrétegű képződményként írja le

-         A mű struktúráját heterogén rétegek alkotják, ezek eltérő tartalmúak, más a szerepük, de kölcsönösen meghatározzák egymást

a.)    szóhangzások és ezekre épülő magasabb fokú nyelvi hangzásképződmények

b.)    jelentésegységek rétege

c.)    sematizált látványok rétege ( szöveg azon elemei, melyek kikényszerítik az olvasó aktivitását)

d.)    ábrázolt tárgyiasságok rétege

-         a reális tárgy individuális és minden oldalról meg van határozva

-         a fikciós tárgy esetén a leíró jellegű szavak és mondatok szintjén hézagok keletkeznek, melyeket az olvasónak kell kitöltenie

-         I. nem tesz különbséget kritikus és olvasó közt

-         I. szerint az irodalmi jelentés nem pszichológiai esemény, nem puszta ideális tartalom, hanem van benne egy rámutató mozzanat

 

2.)    A genfi iskola

-         a szerzői tudat feltárásával foglalkoznak

-         képviselői: M. Raymond, A. Béguin, G. Poulet, J. Rousset, stb.

-         az írás az a folyamat, mely során az élmények kilépnek a némaságból és szavak formáit, struktúráit öltik magukra (a tudatműködést fejezik ki)

-         a kritikus feladata: feltárni a kifejezett és a szövegben kódolt élményt

-         a szerző ekképpen feltáruló tudatműködése egyedi jelleget ölt, melynek megismerésében az empátia segít

-         a nyelv és stílus által nyilvánul meg a szerző szellemi univerzuma

-         ezt az elméletet bírálták a posztstrukturalisták (ok: a jelenlét és öntudat hangsúlyozása, temporalitás és történetiség háttérbe szorítása)

-         minden kifejezés az emberi öntudat kifejeződése- nem ál. Elfogadott

-         a genfi iskola szerint a műalkotás nem egy korábbi valós élményről tanúskodik, hanem a sajátos formát öltő kifejezés alkotja az élménynek a szövetét

 

3.)    Wolfgang Iser

-         az olvasó és az olvasási folyamata érdekli

-         Az olvasás aktusa (1976)- alapkérdés: hogyan van 1 szövegnek az olvasó számára jelentése?

-         Az irodalmi mű nem meghatározandó tárgy, hanem olyan hatás, amit meg kell tapasztalnunk

-         Iser elmélete eklektikus

-         Az irodalmi tárgy szerinte a szöveg és az olvasó interakciója

-         Fogalmai: odaértett olvasó, irodalmi repertoár, irodalmi stratégia

-         Odaértett olvasó: egyszerre aktív és passzív- aktív a jelentés előállításában, passzív amennyiben helyét a textuális struktúrák jelölik ki

-         A társ.-i, történeti és kulturális normák adják a repertoárt, melyre az olvasó az olvasáskor támaszkodik

-         Irodalmi stratégiái: előtér-háttér, téma-horizont stratégiák (funkciójuk a szöveg defamiliarizálása, olvasóhoz való eljuttatása anélkül, hogy meghatározná azt)

-         Iser Roland Posnertől kölcsönzi az elsődleges és másodlagos kód fogalmát

-         Az olvasást olyan közvetítő közegnek tekinti, melyen keresztül a tudat realizálja önmagát, ehhez nélkülözhetetlen az olvasó énjének és azt megismerő tudatának elválasztása (ez nehezen fér össze azzal, hogy I. az olvasást interaktívnak tekinti)

 

 

Interpretáció, igazság és történelem: hermeneutikai megközelítések

 

1.)    Hans-Georg Gadamer

-         a hermeneutika a szövegjelentés vizsgálatakor a történeti szempontokat a megközelítés integráns részévé teszi (a fenomenológiával ellentétben)

-         Gadamer: Igazság és módszer (1960)- az igazság és a módszer elválasztására utal

-         G. a filozófiai hermeneutikát olyan eszköznek tekinti, mely alkalmas arra, hogy korrigálja az igazság és módszer természettudományra jellemző azonosítását

-         Kiinduási pontja: Heidegger- a filozófia középpontjában a történetiségnek és időbeliségnek kell állnia

-         Az időbeli távolság /Zeitabstand/ produktív elem

-         Kérdés: hogyan kerülhető el, hogy ne értsük el a szöveget a kezdettől?

                ->ehhez 1. tudatossá kell tenni előfeltevéseinket, melyek befolyásolhatják az értelmezés aktusát, 2. tisztában kell lennünk azzal ,hogy a modernségben a historizmus egy biz. fajtája előjogokat élvez, 3. fel kell elevenítenünk és át kell értékelnünk az előítélet /Vorurteil/ fogalmát

különbségtétel legitim és illegitim előítélet közt- G. szerint az ész módszeresen kimunkált használata segít, amennyiben az autoritás és a hagyomány megfelelő értékelésével társul (számára az autoritás az előítélet és az igazság forrása is)

-         az értelmezés interszubjektív aktus, olyan elemek alkotják, melyek a hagyományhoz kapcsolnak minket: az előzetes megértés, a tökéletesség előlegzése, az igazsággal való kapcsolat

-         az időbeli távolság G. számára a hermeneutikai folyamat produktív alapja: a hagyomány és autoritás tárháza

-         minden tárgy a szöveg és a történeti gondolkodás kombinációja- magába foglalja a történeti valóságot és a történeti megértés valóságát   (ezt az összeolvadást a hatástörténet /Wirkungsgeschichte/ terminussal jellemzi)

-         G. szerint saját horizontunk és a múlt horizontja összeolvad: a megértés a múlt és a jelen horizont összeolvadása /Horizontverschmelzung/

 

2.)    E.D.Hirsch, Jr.

-         Érvényesség az értelmezésben (1967)

-         Figyelembe veszi az analitikus filozófia és az angolszász újkritika eljárásait is

-         Számba veszi azokat a jelentéselméleteket, melyeket nem tekint kielégítőnek: radikális historizmus, pszichologizmus, autonomizmus

-         A szerzői jelentés rehabitálása a jelentés és jelentőség megkülönböztetésén alapszik

-         Jelentés- a szerző által meghatározott

-         Jelentőség- a jelentés, ill. 1 személy, koncepció v. szituáció közötti viszony adja

-         Akkor beszélhetünk jelentésről, ha vki utalni akar vmire-> minden jelentés a valóságra való utaláshoz kötődik

-         Token és típus megkülönböztetése

-         A jelentés- típus az, ami magába foglalja az 1 típusba tartozó jelentések összességét, a token a típus konkrét példája

-         A jelentés meghatározott, a jelentőség potenciálisan végtelen

-         H. éles különbséget tett az értelmezés (jelentés) és a kritika (jelentőség) között

-         Értelmezés- olyan tevékenység, melyet a valószínűség irányít

-         Hermeneutikai kör sajátos felfogása: nem rész-egész, hanem műfaj-jelleg közötti ingamozgásra utal

-         H. megkülönbözteti az olvasót és a kritikust

 

3.)    Paul Ricoeur

-         eklektikus szerző

-         Értelmezéselmélet (1976)

-         Támaszkodik Saussure-re, Jakobsonra, a beszédaktus-elméletre, a fenomenológiára, a hermeneutikára, pszichoanalízisre

-         2 fontos szemantikai elmélethez fordul: az egyik jelcentrikus, a másik kijelentés-centrikus

-         a kijelentés-centrikus szemantika rehabilitálására vállalkozik azáltal, hogy a hegeli dialektikához és a kommunikációelmélethez (Jakobson) kapcsolja

-         a szerző szándékolt beszéd-aktusa mindig egy szituációhoz kapcsolódik

-         a szöveg megértése az olvasás után történik

-         az értelmezés nélkülözhetetlen, mert az írott szövegnél  a jelentés a szerzőtől és szándékolt befogaóitól egyaránt elszakadt

 

 

 

Recepcióelmélet: olvasók és olvasóközösségek

1.)    Hans-Robert Jauss

-         Az irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja (1967)

-         A pozitivista irodalomtörténet-írás, a marxizmus és formalizmus bemutatása, hiányosságaik számbavétele

-         Meg kell őriznünk az irodalom történeti közvetítésének igényét és az irodalmi formák történeti vizsgálatát, hogy teremthessünk egy új recepcióesztétikát

-         Az irodalomtörténet az új művek befogadásának és létrejöttének folyamatára összpontosít az elvárás-horizontok /Erwartungshorizonte/ (az olvasók közös előfeltevései) történeti változásának nyomon követésével

-         Az elvárás-horizont a szubjektum felett áll

-         A múlt és jelen dialógusának hatásai az irodalom történetiségére:

§         A művet egy irodalmi sorba helyezi el a szövegesemények dialektikus fejlődésében, ahol az egyik mű által felvetett problémát a köv. viszi tovább

§         Az időbeli sorozat vizsgálatát egy keresztmetszeti megközelítésnek kell kiegészítenie

§         Az irodalomtörténetet olyan speciális történelemnek kell tekintenünk, melynek viszonya az ált. történelemhez egyszerre aktív és passzív

-         elmélete gyakorlati segítséget ad a kritikusoknak és emellett koherens elképzelés

-         bírálat: nem tesz különbséget a kritikus és az olvasó között, nem veti beható vizsgálat alá a szerzőt a közönséghez kapcsoló mechanizmust

-         termékeny gondolatai: 1 hagyomány sosem bontható fel lényegi és lényegtelen részre, a művészet kreatív társadalmi funkcióval rendelkezik

 

2.)    Stanley Fish

-         Van szöveg ezen a szemináriumon? (1980)- esszék, előadások

-         Problémák ,melyekkel foglalkozott: szöveg státusa, értelmezői autoritás forrása jelentés természete, értelmezés határai

-         Hangsúlyozza, hogy vmilyen norma mindig jelen van

-         Az individuumok közötti kommunikációhoz nélkülözhetetlenek a közösségi és konvencionális hitek

 
Számláló
Indulás: 2007-12-03
 
Óra
 
Egyéb
 
Naptár
2024. Október
HKSCPSV
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
<<   >>
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!    *****    A horoszkóp elemzésed utáni érdeklõdés, nem kíváncsiság hanem intelligencia. Rendeld meg és nem fogod megbánni. Katt!!!    *****    Cikksorozatba kezdtem a PlayStation történelmérõl. Miért indult nehezen a Sony karrierje a konzoliparban?