Dánia természetföldrajza

Andersen mondja hazánkon átutazva, hogy a Duna-Tisza közötti sík vidék rég, nem látott hazájára emlékezteti.

^-           területe: 43043 km²

-          Jylland-fsz.: 29633 km2

^-           parthosszúsága: 7450 km²

-          Skandinávia legdélibb országa

-          egyetlen partja sincs távolabb 40 km-nél

-          közel 500 szigetből áll: 13410 km2:

*        99 lakott:

ˇ        Sjaelland: 7543 km2

ˇ        Fyn: 3482 km2

ˇ        Lolland: 1283 km2

ˇ        Bornholm: 587 km2

ˇ        Falster: 514 km2

*        383 lakatlan: 47 km2

-          óvatosnak kell lenni a földrajzi kiterjedés meghatározásával, ugyanis a tenger mozgásainak hatására, főként a nyugati parton, 10 km-es eltérésék is lehetnek az évek múlásával:

a kiterjedést ezért úgy állapítják meg, hogy az állandó növényzettel benőtt terület határát veszik figyelembe

-          tovább nehezíti a meghatározást, hogy itt sok, a tengerrel összeköttetésben lévő folyó- és állóvíz, azaz fjord:

*        D-Ny Jylland: Ringköbning fjord (legnagyobb)

*        É-Jyllandon: Limfjord (részei szinte kettés szelik a szigetet)

-          legészakibb pontja: Grenen (= Ág), az Északi- és Balti-tenger találkozásánál

-          legdélibb pontja a Falster szigeten lévő Gedser Odde

-          szorosok:

*        Skagerrak: 125 km

*        Kattegat: 75 km

*        Öresund: 4 km

*        a Fyn és Jylland közötti szorost a szerelmesek átúszták

-          két nagy tremészetföldrajzi táj határán fekszik:

Jylland természetföldrajzilag a Német-síkság folytatása

a Kelet-Dán- szigetvilág a Skandináv-fsz.-hez kapcsolja

-          államilag magába foglalja Grönlandot és a Faeröer-szk.-

et

-          egyetlen szf.-i kapcsolata Németországgal van: 67,7 km

-          Dánia alakja mintegy 1 millió évig tartó jégkorszakban alakult ki:

-          Dánia kialakulása

*        500 m évvel ezelőtt alakult ki, a cambrium előtti korban, alapzata:

ˇ        nagyrészt gránit

ˇ        900-1300 m mélyen a felszín alatt van

ˇ        Jyllandon 4-6 km-rel a felszín alatt van

*        perm időszak I. felében:

ˇ        sivatag volt

ˇ        Jyllandon talált homokkő és vörös agyag is erre utalnak

ˇ        kicsapódott só nyomai: száraz éghajlatra utalnak

*        jura-kor: csapadékosabbá válik az idő

*        kréta-kor:

ˇ        mészkőtömbök létrejötte

ˇ        Möns-klint: Mön szigetén a leglátványosabbak

*        legkésőbb Nyugat-Jylland bizonyos részei jöttek létre

*        Dánia altalaja a következőkből áll:

ˇ        a késő jégkorszaki moréna (gleccser-hordalék)

ˇ        felszín alatti mészkő

ˇ        homok

*        az e fölötti réteg nem egységes:

ˇ        Kelet-Dánia: fekete talaj (földművelésre alkalmas)

ˇ        Nyugat-Dánia: tőzeges talaj (nem jó földművelésre)

ˇ        Bornholm: gránit, kaolin

-          sík terület, legmagasabb pontja: Yding Skovhöj: 173 m

-          délen hosszú keskeny öblök találhatóak: ezek a fördék(=fjordok)―> nagyméretű kikötők: Aabenraa, Vejle, Horsens

-          északon tágas öblök vannak: ezek a boddenek

-          Jylland nyugati-délnyugati részén jégkorszaki fenékmorénák találhatók―> partja szinte nyílegyenes

-          homokdűnék a nyugati parton―> felszínének 10%-át teszi ki

-          sok mocsár volt itt―> lecsapolták

-          a nyugati part szigeteit az erős viharok szinte eltüntette, kivétel: Fanö, Römö… ―> „vaspart” (hajóroncsok)

-          tavakban gazdag ország: 75 tó:

*        Arresö: 39,87 km2

*        Stadil fjord: 18,5 km2

*        Esrumsö: 17 km2

*        Furesö, Bagsvaerdsö (világversenyek, kajak-kenu) ―> Koppenhágán belül

-          folyók:

*        Gudeaa : 158 km (alsó szakasza hajózható, Jyllandon van)

*        Aa: Odensén van

-          éghajlata:

*        északi mérsékelt övhöz tartozik, nem zord, óceáni éghajlatú

*        a téli átlaghőmérséklet 1-2 fokkal melegebb a magyarénál―> 0°C, a Golf-áramlat hatására

*        északi jellege leginkább abban mutatkozik meg, hogy télen a nappalok, nyáron az éjszakák 4-6 óra hosszúak

*        akkor van hideg Dániában, ha a jég eltakarja a Balti-tenger torkolatát és a tenger nem tudja betölteni hőszabályozó funkcióját (―>nyáron hűt, télen fűt)

*        júliusi középhőmérséklet: 15,6°C (5-6 °-kal alacsonyabb a magyarénál)

*        Jylland nyugati partján erősebb a lehülés:

ˇ        az óceáni hatás erősebben érvényesül

ˇ        nyugati-, észak-nyugati-szél

ˇ        napéjegyenlőségi viharok: „vízszintesen esik az eső”

*        napfényes órák száma: átlag 1600 (M.o.: 2000 )

*        csapadékot hozó napok száma: 120-200 nap (bő csapadék 550-800 mm)

*        változékony időjárás jellemzi, főként tavasszal (oka egyrészt a hegyek hiánya)