DÁNIA GAZDASÁGA

Az észak-tengeri dán szektorban rejlő kőolaj- és földgázkészletek 1970-es években történt felfedezését megelőzően, Dánia – mezőgazdasági termőterületein kívül - jóformán nem rendelkezett számottevő természeti erőforrással. Az ipari fejlődés későbbi megjelenéséig, egészen az 1930-as évekig Dánia Európa többi országához hasonlóan, elsősorban agrárország maradt.

Az 1960-as években az ipari fejlődés felgyorsult, és a termelőipar vált az export vezető ágazatává. A kézműipar máig központi szerepet játszik a dán gazdaságban, azonban az elmúlt évtizedekben a szolgáltató ipar jelentősége mindinkább megnőtt, és a munkaerő több mint a fele a szolgáltatóiparban dolgozik.

A dán nemzetgazdaság egyik fontos ágazata a mezőgazdaság, noha Dánia az ipari ország státusz felé mozdult el. Az ország mezőgazdasága nagyon mélyen gyökerező és büszke tradíciókra épül és a szektort a legmodernebb és a technikailag legfejlettebbek között tartják számon a világon. A művelés alá vont területek aránya Dánia teljes területének mintegy 66%-át teszik ki.

Az élelmiszer- és italfeldolgozás még mindig egyike az ország legnagyobb gazdasági szektorainak. A piacvezető tejgazdaságok és húsfeldolgozó üzemek szövetkezeti mozgalomhoz való erős kötődése máig jellemezője ennek a gazdasági szektornak. Ezek hajlandóak jelentős összegeket kutatás-fejlesztésre fordítani és a szövetkezeti felépítésük révén az így szerzett kutatási eredményeket az egyes gazdaságok gyakorlatába is gyorsan át lehet ültetni, amelyeket aztán a feldolgozó-ipar által támasztott követelményeknek megfelelően koordinálhatók. Ez hozzájárult egy kiterjedt, a gazdaságok számára mezőgazdasági gépeket gyártó, a fagyasztva szárítást is magában foglaló élelmiszer-feldolgozó üzemeket, valamint az élelmiszer feldolgozáshoz kapcsolódó kutató-laboratóriumokat és csomagoló üzemeket felölelő iparág fejlődéséhez.  A szövetkezetek által kínált termékeknek biztos piaca van. A szövetkezeti szervezetek, mint például a Dán Húskutató Intézet nagyban érdekeltek a magáncégekkel karöltve megvalósuló fejlesztési projectekben. A bővülő magánszektor szintén növeli az általa előállított és forgalmazott péksütemények és italok választékát.

Dánia a főbb európai ipari országhoz képest később érkezett el ipari forradalmához. Néhány korai beruházás a II. világháborút megelőzően megvalósult, de az ipar – az exportbevételek tekintetében - egészen az 1950-es évek végéig nem vette át a mezőgazdaságtól a vezető szerepet. Ezt aztán az 1960-as évek gyors ipari növekedése követte.

A többi ipari országtól eltérően a dán ipar fejlődése nem az országban előforduló nyersanyagokhoz kötődik. A dán iparban fontos szerepet játszik a könnyűipar és az újrahasznosítás; a termékelőállítást gyakran a szakosodás magas fokával jellemezhetjük.

Dánia ipara többségében a kis- és közepes méretű cégeken alapszik. A termelő vállalkozások több mint 80%-át teszik ki a 20 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek.

Az élelmiszer- és agráriparon kívül a vegyipar és a műszaki tervezés és kivitelezés is az ipar fontos területei közé sorolhatók. Az elektronikai ipar jelentőssége is fokozatosan nő. A munkaerő- és anyagigényes ipari ágazatokra, mint például az élelmiszer-, könnyű- és nehéziparra a recesszió és a stagnálás, míg a high-tech, know-how igényű iparágakra- mint amilyen a vegyipar, biotechnológia, IT és elektronikai szektor és a műszaki tervezés és kivitelezés - figyelemreméltó növekedés jellemző.

A dán ipar tevékenység igen szerteágazó, de általában jellemző rá a high-tech területen lévő réspiacokat kielégítő termékelőállítás, mely jól képzett munkaerőt és a magas technika követelményeket is kielégítő berendezéseket igényel.

Dánia, több mint húsz évig fokozatosan fejlesztve az északi-tengeri dán felségvizekből az erőforrások kitermelésének technikáját, 1992-re önellátóvá vált kőolajból és földgázból.

Az ország korlátozott mennyiségben Hollandiába, Angliába, Svédországba és Finnországba exportál kőolajat és földgázt.

A hajógyártás mellett nem mehetünk el szó nélkül. Egy dán hajógyárból került ki a világ első kettős héjú tartályhajója, mint a kőolaj- és más hasonló termékek szállításának a környezetvédelmi szempontokat sokkal jobban szem előtt tartó szállítási módja.

A gyógyszeripar egyike a világ legújabb és legsikeresebb ágazatainak, az egy főre jutó számítások alapján Dánia a gyógyszeripari termékek legjelentősebb exportőrei között található.

A dán textil- és ruházati ipar kedvező helyzetben van, különösen az európai piacokon. Az utóbbi időben a gyártás Kelet-Európába és Ázsiába történő áttelepítésével, az iparágon belüli hangsúly a tervezésre, minőségellenőrzésre, marketingre és az értékesítésre helyeződött át.

Ennek megfelelően az egész iparág átalakuláson megy keresztül, és a cégek mind jobban a know-how igényes munkafolyamatokra figyelnek, melyek jól képzett munkaerőt és magas minőségű termékek előállítására képes berendezéseket követelnek meg. Ennek eredményeként mára a dán textilipar soha nem látott versenyképességet ért el.

Az elektronikai ipar sok szempontból egy tipikusan dán iparág. A teljes termelés majdnem felét tették ki az üzleti piacok részére gyártott elektronikai berendezések, úgy mint villanymotorok és generátorok, mérőműszerek és egészségügyi berendezések. A fennmaradó hányadot a kiskereskedelmi forgalomba kerülő termékek teszik ki, mint például telefonok és hallókészülékek.

A dán kiskereskedelmi forgalomba kerülő műszaki termékeket a magas szintű formatervezés és a mesterségbeli tudás valamint egyediség jellemzi, amely tulajdonságokban amúgy sok egyéb dán termékkel is osztoznak.

Dánia az első országok között volt ahol törvényt alkottak a környezetvédelemről. Ma ezt a több mint 20 éves tapasztalatot más országoknak is átadják.

A Dán Energiavédelmi Ügynökség a gyakorlatban tanulta meg, hogy hatékony környezetvédelmi politikához hatékony környezetvédelmi igazgatás is szükséges. Az 1980-as évek óta az Ügynökség szakértőkkel és képzési programokkal nyújt segítséget a környezettel foglalkozó tengerentúli hatóságoknak és szervezeteknek.

A dán erőművek technológiai szempontból a világ leghatékonyabb erőművei. Környezetünk megvédése érdekében a dán szakemberek és módszereik a világ minden pontján jelen vannak.

Az elmúlt években a hulladékgazdálkodás is jelentős fejlődési folyamaton ment keresztül.

A dán fogyasztók nagy többsége részesül az olyan energiaelosztási hálózatok előnyeiből, mint amilyen a távhő- és a gázszolgáltatás. Napjainkban az energiaellátás sokkal hatékonyabb, köszönhetően a hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő erőműveknek, melyek a korábbi hő- és villamos-energia valamint távhőszolgáltató erőműveket egyesítik, miközben földgázt, hulladékot és bio-fűtőanyagot égetnek el és az iparágat a kapcsolt energiatermelés fejlesztésére ösztönzik.

A földgáz és a megújuló energiaforrások használatának megnövekedett szerepe hozzájárul a CO2 kibocsátás csökkentéséhez. Dánia világelső a megújuló energiaforrások használatában. Az egyéneket, cégeket és közintézményeket folyamatosan az energiaforrások hatékonyabb felhasználására ösztönzik.

Dánia ipari- és jóléti állammá történő átalakulásának folyamatában a szolgáltató szektor gyors és jelentős növekedésen megy keresztül és 2003-ban a munkaerő nem kevesebb, mint 72,7%-át foglalkoztatta. A szolgáltatások nagy része a közszférához kötődik, ezen belül is olyan területekre, mint a közigazgatás, az egészségügy, jóléti- és szociális intézmények.

A szaktanácsadó szektor által nyújtott szolgáltatások nemcsak a belső-, de az exportpiacok miatt is jelentősek. A dán műszaki tanácsadó cégek számtalan szakterületen végeznek kimagasló munkát és folyamatosan növelik külföldi megrendeléseiket. Ezek a cégek magasan fejlett technológia és know-how alkalmazásával élen járnak különösen az infrastruktúra, a telekommunikáció, a távfűtés, a környezettechnológia valamint az ipari minták területén.

A dán építőipari cégek egyik erőssége a hídépítés. A Zealandot Fyn-szigettel összekőtő híd és az Dániát Svédországgal összekötő Öresund híd és alagút rendszer a világ legnagyobb és legösszetettebb építményei.

Árbevétel szempontjából a Dániába irányuló és az onnan kimenő áruszállítás több mint a fele közúton történik, melyet a tengeri szállítás követ. A vasúti szállítás részesedése alacsony, míg a légi szállítás azokra a területekre korlátozódik melyben az időnek jut fontos szerep.

Dánia és az EU tagállamok közti áruszállításban árbevétel szempontjából a közúti szállítás tölti be a vezető szerepet.

A szállított áruk tekintetében messze a tengeri szállításé a vezető szerep, a Dániába irányuló import és az országot elhagyó áruk 70%-át tengeren szállítják.

A belső piac korlátozott mérete már korán arra ösztönözte a dán termelőket, hogy külföldön keressenek piacokat, melynek eredményeként a termelőipar erősen export-orientált. A kiegyensúlyozott külkereskedelmi mérleg a dán gazdaság elmúlt időszakának egyik legfontosabb jellemzője.

Az export 69,3%-a a nyugat-európai piacokra irányul, a szomszédos országok messze az ország legjelentősebb külkereskedelmi partnerei. Például, csak Németországba, Svédországba, Norvégiába és az Egyesült Királyságba a dán export 45,3%-a irányul.

Az ország új piacokat is felfedez, úgy mint Közép- és Kelet-Európa és a Távol-Kelet. Ezek fontos piacokká válnak és most már az egyik fontos dán export-területnek számítanak.

A régióban Lengyelország és Oroszország Dánia legjelentősebb kereskedelmi partnerei, melyekbe 2004-ben a közép- és kelet-európai export 46,3%-a irányult.

Dánia több mint egy évszázada exportál mezőgazdasági termékeket: sajtot, sertéshúst, halat, vajat és gabonaféléket. Ezek még ma is fontos termékek, melyet mi sem bizonyít jobban, mint, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozó szektor a teljes dán export 21%-át teszi ki.

A növénytermesztés és állattenyésztés egyaránt kitűnik nagyfokú gépesítettségével.(A tehenek 90%-át géppel fejik) A talajerő-utánpótlás alapja a tudományosan kimunkált vetésforgó-rendszer. Az agrotechnikai újítások más európai országokban is követésre találtak.
A kiterjedt szántóföldek több, mint felén gabonaféléket, elsősorban árpát, valamint zabot és búzát termesztenek. A vetésterület ötödét kapások (burgonya, cukorrépa, takarmányrépa) foglalják el, a többi a takarmányokra jut. Az Északi-tengeren folytatott nagy arányú halászat halliszttel és halolajjal bővíti a takarmány-választékot.
A szarvasmarha-tenyésztés a mezőgazdasági jövedelem nagyobb részét adó magas színvonalú tejgazdálkodással párosul.
A sertésállomány igen tekintélyes; az egy főre jutó állatok száma alapján egyetlen ország sem előzi meg Dániát. Kiemelkedő szerep jut baromfinevelésből származó tojás és hús exportjának is.Legrégibb felvevőpiacuk Nagy-Britannia, de az EU-ba való belépés még szélesebbre tárta a kapukat.