A feudális uniók korszaka (Kan)
2007.12.10. 21:07
... A német expanzió. A kalmari unió.
A feudális uniók korszaka
(XIV. – XV. század)
XIII. – XIV. század: feudalizmus kialakulása
- Parasztság: hűbéri függés – magánúrbér fizetése, szolgáltatások, adófizetés egyháznak is
- Fő rendek: nemesség, papság, parasztság
Dánia: városi polgárság is
- Központosított monarchiák
- Hűbéri közigazgatási rend
Viszályok: királyi hűbérbirtokosok és a püspökök kezdeményezték – önállóságra törekedtek
Dánia: XIII. század közepe
1250: Abel herceg emberei megölik Erik Plovpenning királyt
Svédország:
1306: Birgert megfosztják testvérei a tróntól – Birger megöli őket
1318: hűbérurak elűzik Birgert
Következmény: politikai széttagoltság
Dánia: 1241: Schleswig (Abel birtoka) önálló lett
Svédország: 1310: szétomlik királyi és hercegi részre
XIV. század eleje: dán királyok elzálogosítják birtokaikat német hercegeknél
1332: Dánia részekre bomlik, nincs király
Norvégia: XIV. századtól gazdasági hanyatlás
Északon a feudális széttagoltság később jelentkezett, és rövidebb, mint Európában.
- Hűbérbirtok: időhöz kötött, feltételes, nem öröklődő
- Földbirtokos parasztok, akik világi urak földjeit tartották kézben – kisebbek
- Arisztokrácia: korlátozott mentesség
- Hűbérurak gyengébbek – akkor alakultak ki a birtokaik, amikor a parasztok jövedelmezősége nőtt
- XIV.-XV. század: mezőgazdasági válság
- Hűbérurak: nem akartak független hercegségeket, ellenálltak az egyeduralkodói törekvéseknek
- Arisztokrácia: élén a papság
feudális alkotmányosság ideológiájának hordozója (XIII.-XIV. sz. törvényhozási korlátozás)
időszakos gyűlések: király hívta össze, legfontosabb ügyekben döntött
XIII.-XIV. sz.: államtanácsok (riksrĺd) – királyi hatalom korlátozása
1319: Magnus Eriksson (svéd), 1320: II. Kristóf (dán)
- Eskü: megőrzi a papság és az arisztokrácia kiváltságait
- Királyok választhatósága
Rendi monarchiák megszilárdulása.
- Korlátozott királyi hatalom
- Befolyásos arisztokrata tanács
- Sokára tűnik el: Dánia XVII. sz., Svédo. XVIII. sz.
A német expanzió és a kalmari unió
Idegen uralkodó választás – királyi hatalom korlátozása az állami egység csorbítása nélkül, hűbérállamok közti personalunióhoz vezetett
uralkodó: megtartja az adott állam törvényeit, figyelembe veszi az arisztokrácia véleményét
XIV. század: skandináv országok közti unió
- Szoros nyelvi és kulturális rokonság
- Rokoni és vagyoni kötelékek – előkelő családoknak mindhárom országban voltak birtokai
Külső körülmény: erősödő német expanzió a XIV. században
Formái:
- Gazdasági alárendelés: külkereskedelmi kiváltságok
- Bevándorlás: kézművesek, ércbányászok, lovagok, kereskedők
- Területi hódítás
Hanza: észak-német kereskedővárosok szövetsége
- Monopólium áruk skandináviai bevitelére és kivitelére
- Nagy hatalom Norvégiában – gabona-behozatal
- Befolyásos réteg a városokban
- Vezető szerep az önkormányzatokban
- Hanza kereskedelmi központok: Bergen, Visby
Kézművesek, ércbányászok
- Bányavidékeken letelepedés
- Gyors asszimilálódás
Áru- és pénzviszonyok, technikai ismeretek meghonosodása.
Dánia:
XIII. század: egyre több német kereskedő (Schleswig, Dél-Jylland) – földbirtokok német kézben
XIV. század: holsteini grófok a dán királyok hitelezői – Dánia tényleges urai lesznek
IV. Valdemár (1340-1375)
- állami egység helyreállítása
- nem sikerül megdöntenie a Hanzát
- 1370: Hanza kiváltságai + dán birtokok és halászterületek
1386: Schleswig és Holstein egyesül
1319-től: Magnus Eriksson – Svédország és Norvégia közös királya
1380: IV. Olav (dán, Magnus unokája) – megkapja a norvég trónt
Svédország: Mecklenburgi Albrecht elnyomja az arisztokratákat
Olav korán meghal. – anyja: Margit (Dánia és Norvégia tényleges ura)
1389: elűzik Albrechtet
Margit meggyőzi az arisztokráciát, hogy fogadják el unokáját királynak – Pomerániai Erik (német)
1397: Kalmari unió
- Koronázás
- Unió létrehozása – Dánia elsőbbsége
|