A skandináv szemikommunikáció

Szemikommunikáció fogalma:

Einar Haugen: A felek mindegyike saját nyelvét használja, partnerét képes megérteni, vagyis passzívan tudja a másik nyelvet. A dán, svéd és norvég nyelv közti kontaktus esetében: a másik nyelv ismerete nem feltételezi a tanulást, hanem a kommunikáció alapja a két vagy több nyelv között meglévő szabályszerű megfelelések halmaza, amelynek alapján a kommunikáló partnerek kódolni tudják egymás beszédét.

·    Kialakulásához a népek közötti szoros, folytonos nyelvi kapcsolat szükséges

·    dán, norvég, svéd: skandináv szempontból nem idegen nyelvek (d. fremmedsprog, n. fremmedspråk, sv. främmande språk), hanem szomszéd nyelvek (d. nabosprog, n. grannespråk, sv. grannsspråk). → izlandi, feröeri nem szomszéd!

·    Seip: A skandináv kommunikációban a félreértés veszélye nagy. Oka: egyazon szó különböző ejtése, szavak eltérő jelentése.

·    A dán beszédet nem érti a svéd, norvégot nehezen értik a dánok, de a svéd és a norvég jól érti egymást.

·    A dán nyelv hangzó oldalának bizonyára vannak olyan tulajdonságai, melyek megzavarják, vagy némely esetben blokkolják az interskandináv kommunikációt

Elektronikus tömegkommunikáció:

• Dánia, Svédország: feliratozzák egymás filmjeit, televíziós megnyilatkozásait, viszont Norvégiában nem! → ok: norvégok jobban értik a többieket

Érthetőség: Bloomfield: az érthetőség különbözteti meg a dialektust a nyelvtől.

Nem-reciprok érthetőség:

            Lehetséges okok:   1. két nép közötti gazdasági, politikai, kulturális viszony.

                                     2. nyelvek, dialektusok strukturális különbségei

• Skandináviában: Svédország lett a II: világháború után a vezető hatalom→ nem volt érdeke megtanulni a másik két állam nyelvét, mivel a gyengébb érdeke, hogy megértse az erősebbet, hogy tanuljon tőle
• Kultúrjavak áramlása egyenetlen: pl: Dániában lehet fogni a svéd adókat, Svédországban a dánokat nem.
• Norvégia: (Erik Hansen): a norvégok értik legjobban a többieket és viszont. Lehet svéd, dán könyveket kapni eredeti nyelven (probléma az állítással: ez a hallásmeg-értést nem befolyásolja, a skandinávok el tudják olvasni egymás írását), nem feliratozzák a filmeket és a tévéadást.

            Érthetőség okai a norvégoknál (Erik Hansen):

1.      A norvég nyelv strukturálisan a dán és a svéd között áll. (probléma az állítással a szerző szerint: definíció /érvek, példák/ nélkül üres az állítás)

2.      Norvégián belül is több dialektust beszélnek→ nyelvi tolerancia/türelem.

3.      Norvégia 400 évig dán uralom, majd 100 évig svéd fennhatóság alatt állt→ szükséges volt elsajátítania e nyelveket.

Skandináv érthetőségi vizsgálatok:

Einar Haugen (1953)

→ Eredményei az intuitív megközelítést tükrözik: „Ön érti-e nehézség nélkül az x, y, z nyelvet?”

→ Írott és beszélt nyelvet összemossa

→ Nem tesz különbséget a bokmål és a nynorsk közt

·    svéd-dán kommunikáció a legrosszabb

·    norvég-svéd a legjobb

Sifo-Gallup („Svenska institutet för opinionsundersökningar” = the Swedish Institute for Opinion Surveys)

(1973, a televízió megjelenése után)

→ csak a beszélt nyelvet vizsgálja

·    általános fejlődés mutatható ki

Øivind Maurud (1976)

→ beszélt nyelv vizsgálata

·    svéd-dán a legrosszabb

·    norvégot Svédországban rosszabbul értik, mint Dániában→ ellentmond az eddigieknek

·    a norvég a svéd és a dán közt áll az interskandináv hallásmegértés szempontjából

Nyelvészeti megközelítés

A skandináv kutaók szerint az interskandináv szemikommunikáció zavarainak valószínűleg a kiejtés eltérése lehet az oka. Ők a helyesírásból vontak le fonológiai következtetéseket.

Leonard Bloomfield – (1887-1949) amerikai nyelvész

Einar Haugen – (1906-1994) norvég származású, Amerikában élt nyelvész

Erik Hansen – dán nyelvész

Øivind Maurud – norvég pedagógus

Didrik Arup Seip – norvég nyelvész (1884-1963)