A nyelvészet és területei

1. Mit vizsgál a nyelvészet?

• Nyelvészet: nyelvvel foglalkozó tudomány
  alapvetően nem humán tudomány: nyelvet nem az emberi akarat, társadalom, kultúra hozza létre, csak kis mértékben alakítják a nyelvet
• nyelvészet – nyelvtudomány: egyenértékű kifejezések
  nyelvészet: egyes nyelvek tüzetesebb vizsgálata
  nyelvtudomány: általános, minden nyelvet érintő kérdések tárgyalása

Mivel nem foglalkozik a nyelvészet?

• mondataink igazak vagy hamisak
  (pl. Kétszer kettő az öt. – nyelvészetileg kifogástalan)
• szavak által leírt dolgok léteznek-e
  (pl. bölény - sárkány  - mindkettő ugyanolyan főnév)
• melyik nyelv értékesebb, gazdagabb
• melyik beszélő beszéli szebben az anyanyelvét
• miért minősítenek bizonyos nyelvi jelenségeket helyesnek vagy helytelennek
  (pl. helyes: följöttek-e; helytelen: föl-e jöttek)

Csak járulékosan foglalkozik a nyelvészet:

• írásban a különböző nyelvi elemek hogyan jelenítődnek meg
  (pl. [sújt] – súlyt; [sujt] – sújt)

2. Hogyan vizsgálódik a nyelvészet?

Nyelvészet : tudomány, tehát meg kell felelnie a tudományossággal szemben támasztott követelményeknek.

• Nem tisztel hagyományt
  pl. régen: névszói állítmányos mondat (Rezső katona.) és az igei állítmányos mondat (Rezső katona volt.) két önálló mondattípus volt.
  ma: nem teszünk különbséget, minden mondat tartalmaz igét, csak a van(nak) igealak törlődik kijelentő mód jelen idő harmadik személyben.
• Nem helyhez kötött
  (nyelvészet kategóriái, elemzési stratégiái minden nyelvre kiterjednek)

„Magyar nyelvészet”: Mi is ez?

• Magyar származású emberek, akik a nyelvészettel foglalkoznak
  pl. Herman József – ófranciával foglalkozott
• Nyelvészet, ami a magyar nyelvvel foglalkozik
  pl. Robert A. Hall (amerikai nyelvész): Hungarian Grammar

3. A nyelvi rendszer

• Minden nyelv rendszer: szabályok léte és működése adja
• Hangtani szabály: nincs köze az értelemhez
  pl. ty, gy, ny előtt nem állhat n, csak ny (hány gyár, ángyom, japán gyár)
• Nyelvtani szabály: van köze az értelemhez
  pl. mondat tárgya  –t ragot kap
• Hangállomány és szóállomány
  lexikális állomány: bizonyos hangok és szavak megtalálhatók egy nyelvben, mások nem
• Nyelv kétszintű szervezettsége: hangtan és nyelvtan
  hangtani szabály: hangállomány elemeit szervezi
  nyelvtani szabály: szótár elemeit szervezi

4. A nyelvtan

1. szűkebb értelmezés: nyelv értelemfüggő szabályai, az alaktan (morfológia, szótan) és a mondattan (szintaxis, szószerkezettan)

2. tágabb értelmezés: a nyelv teljes rendszere, mely alapján a beszélő mondatokat hoz létre

• Sokszor triviális dolgokat is leszögez, mint pl. a jelző a főnév előtt áll

3. Mindaz, amit a beszélő a nyelvvel kapcsolatban elsajátított, és beszéd közben használ

• Szabályok észrevétlenül működnek a beszédben, és mindenki ugyanúgy alkalmazza őket
  pl. magánhangzó-harmónia (házban, és nem házben)
• Kompetencia: anyanyelvi beszélő nyelvtudása (naiv, automatikus, általa meg nem fogalmazott)
• Tudás: iskolában tanult, megfogalmazható ismeret

4. Kompetenciamodell, valaki által írott munka a nyelv szabályairól.

• Mi tartja vissza a beszélőt a hibás mondatalkotástól
• Eszerint van: jó és rossz nyelvtan, alapos és vázlatos, elavult és modern stb.

5. Preskriptív nyelvtan: Valamely nyelv művelt, iskolában tanított, sztenderd változata.

• Preskriptív: előíró
• Sokak szerint: nyelvtan = követendő illemkódex
• Normatív nyelvtan: műveltnek tekintett nyelvi viselkedést írja elő
• Nincsenek nyelvészeti alapjai, nyelvtudomány egyik alkalmazása