Strukturalizmus �s posztstrukturalizmus

-         forradalmi, ez azonban v�letlenszer�en lett politikai jelleg�v�, ugyanis margin�lis akad�miai int�zm�nyekben fejl�d�tt ki, s fejl�d�se 1967-68-ban �rte el cs�cspontj�t, teh�t egybeesett a ’68-as esem�nyekkel

-         forradalmi, mert a hagyom�nyos akad�miai megk�zel�t�sek alternat�v�j�t k�n�lja

-         a nyelv a legfontosabb kutat�si ter�let �s minden nem nyelvi int�zm�ny modellje

-         a strukturalista alapelvek a kritikai diskurzusnak a megk�rd�jelez�s�hez vezettek

A nyelv�szeti modell

-         �j feladat: a kifejez�si form�kat jelnek kellett tekinteni, melyek jelent�se konvenci�kon �s rendszereken nyugszik

-         L�vi-Strauss- struktur�lis antropol�gia megalap�t�ja, szerinte pl. a f�z�s v. a rokons�gi kapcsolatok rendszerek, melyek a nyelvhez hasonl�an struktur�l�dnak, az egyedi elemeknek csak �tfog� rendszer r�szek�nt van jelent�s�k (az antropol�gus feladata e rendszer felt�rk�pez�se)

-         a kult�ra minden szinten jelekb�l �ll, melyek �gy struktur�l�dnak �s szervez�dnek meg, mint a nyelvi jelek

-         a strukturalista feladata a t�rsadalmi viselked�s �sszes aspektus�t szab�lyoz� konvenci�k, szab�lyok felt�rk�pez�se

-         a strukturalizmus a gondolkod�sm�d �lt. forradalma

-         a saussure-i fogalmak b�rmilyen szisztematikus kiterjeszt�s�t tekinthetj�k strukturalist�nak

-         az irodalom nem puszt�n nyelvk�nt szervez�dik meg, de a nyelvb�l is j�n l�tre

-         az irodalom k�l�nb�zik a t�bbi nyelvhaszn�latt�l, mivel csak az irodalom �breszt benn�nket tudat�ra a nyelv val�di /saussure-i/ term�szet�nek

-         teh�t a nyelv�szeti modell 3x-osan is relev�ns az irodalom eset�ben: -anyag�ban (verb�lis),- form�lis szervez�d�s�ben (szemiol�giai), - t�m�iban (nyelv�szeti)

-         Saussure nyelvfelfog�sa kiz�rja a referenci�lis dimenzi�t, hangs�lyozza, hogy a szavak nem a val�s�gb�l nyerik jelent�s�ket

-         Nem a besz�l� tulajdon�t jelent�st megsz�lal�s�nak, hanem a nyelvi rendszer eg�sze- ha ezt az elk�pzel�st �tvissz�k az irodalomba, kiz�rjuk a szerz�t �s a val�s�got az �rtelmez�s premissz�i k�z�l

-         A strukturalista megk�zel�t�s az irodalomban m�k�d� jelent� rendszerek felt�r�s�ra t�rekszik (hogyan j�n l�tre a jelent�s), a jel�l�kre koncentr�l a jel�ltek rov�s�ra

-         Elt�r�s az �jkritik�t�l, formalizmust�l:

·        Nem �rdekl�dik annyira a jelent�s ir�nt, mint az �jkritikusok

·        Az irodalom �s a nyelv viszony�t nem tartj�k szemben�ll�s-jelleg�nek ,mint a formalizmusban (a kett� k�zti viszonyt a p�rhuzamoss�g /homol�gia/ jellemzi a strukturalist�kn�l)

-         az irodalom nyelv�t nem tekintik a sz�veg �ltal elvben hordozott �zenet al�rendeltj�nek

-         Barthes: az irodalom a nyelv szuverenit�s�t �br�zolja, a nyelv a maga opacit�s�ban az irodalom tartalma is

-         az irodalom �ltal el�t�rbe helyezett nyelv nem �ll ellent�tben a mindennapi v. tudom�nyos nyelvvel a strukturalist�k szerint

Po�tika �s narratol�gia

-         a po�tika az irodalom �ltal�nos nyelvtan�val foglalkozik

-         a jel �s a rendszer fogalm�nak seg�ts�g�vel elemzik a sz�vegek k�l. Szintjeit, visszat�rnek Saussure k�l�nbs�gt�tel�hez a langue �s a parole k�z�tt-> �jfajta irodalom- megk�zel�t�s: az egyes m�vek a parole kateg�ri�ba ker�lnek, melyeket az �lt. irodalom langue al� tartoz� szab�lyai ir�ny�tanak

-         az irodalomr�l sz�l� diskurzusokat �lt. szinten olvas�sra, kritik�ra �s po�tik�ra oszthatjuk

-         Barthes: Kritika �s igazs�g c. �r�s- strukturalist�k v�delme, v�lasz Raymond Picard �j kritika vagy �j csal�s c. pamfletj�re

·        K�rvonalazza a po�tika, a kritika �s az olvas�s k�zti k�l�nbs�geket

·        Olvas�s: a m�vel val� azonosul�s folyamat

·        Kritika: a kritikust biz. t�vols�gra helyezi a m�t�l, akt�van megalkotjuk a sz�veg jelent�s�t, nem pedig passz�van kiolvassuk bel�le a jelent�st

·        Az egy�nek priv�t jelent�sei v. sz�nd�kai nem kaphatnak szerepet az �rtelmez�sben (ezt fogalmazza meg a szubjektum decentr�l�sa)

-         a kritikus feladata: egy olyan �rtelmez�s megalkot�sa, mely a sz�veg �ltal tartalmazott jelent�sek k�z�l csak 1et val�s�t meg

-         a strukturalista elm�let a konnot�ci�ra �p�t, az irodalom a jelent�sek pluralit�s�n alapszik

-         a po�tika tudatos�tja leger�sebben ezt a pluralit�st, mivel csak azokkal a m�dokkal foglalkozik melyek r�v�n a jelent�s l�trej�n az irodalomban (nem foglalkozik az irodalom tartalm�val)

-         Todorov: A Dekameron nyelvtana- �ltal�ban az elbesz�l�s, nem csak 1 k�nyv strukt�r�j�val foglalkozik, c�lja a narrat�va /elbesz�l�s/ tudom�ny�nak megalap�t�sa (ez a narratol�gia, Todorov ut�n)

·        Kiindul�pont: a strukt�ra nyelvtani form�ban jelentkezik

·        A narrat�v modell alapja: a nyelv�szeti modell

·        A nyelvi modell legterm�kenyebb haszn�lata a hasonlatszer� �s metaforikus haszn�lat

·        Az elbesz�l�s szintaxisa az esem�nyek k�zti kapcsolat, ez T. tanulm�ny�nak f� t�rgya

·        A narrat�v szintaxis alapegys�gei T. szerint: az egyszer� mondat

·        T. narrat�v nyelvtan�nak kateg�ri�i: f�n�v, mell�kn�v, ige

·        M�sodlagos kateg�ri�k: tagad�s �s ellent�t, hasonlat, modalit�s, stb.

·        T. szerint 1f�n�v �sszekapcsol�sa egy ig�vel= az els� l�p�s egy elbesz�l�s fel�

-         Barthes: Bevezet�s az elbesz�l�s struktur�lis elemz�s�be- �ll�t�sok a nyelv �s az elbesz�l�s homol�gi�j�r�l

·        Az elbesz�l�s alapegys�geit B. szerint narrat�v hat�suk k�l�nb�zteti meg, nem vmif�le nyelvi anal�gia

·        A 2 narrat�v alapegys�g B. szerint: f�ggv�ny �s index

·        F�ggv�ny: az esem�nyek �gy kapcsol�dnak egym�shoz, hogy esem�nysort hoznak l�tre (metonimikus kapcsolatokon alapulnak)

·        Index: hat�rozatlanabb m�don j�rulnak hozz� a t�rt�net jelent�s�hez (pl. inf�k a szerepl�kr�l)- metaforikus kapcsolatok

-         Barthes �tveszi Emile Benveniste megk�l�nb�ztet�s�t a nyelv szem�lyes �s szem�lytelen aspektusa k�z�tt- a megk�l�nb�ztet�s alapja: tartalmaznak-e utal�st a nyelvi elemek a megnyilv�nul�s pillanat�ra v. helyzet�re

-         Barthes az�rt hivatkozik Benveniste k�l�nbs�gt�tel�re, hogy az elbesz�l�s narr�ci� (ahogy a t�rt�netet elmondj�k) szintj�t is tanulm�nyozni tudja – kimutatja, hogy a hagyom�nyos kritikai gyakorlat a l�tsz�lag szubjekt�v elemeket mind a sz�veg nyelv�n k�v�l �ll� pszichol�giai val�s�gnak tulajdon�totta

-         Genette: Narrat�v diskurzus – alapelv: az elbesz�l�s k�l�nf�le szintek interakci�j�b�l �ll, az narratol�gi�nak a szintek k�zti viszonyt kell vizsg�lni (ez�rt nevezi kutat�si t�rgy�t narrat�v diskurzusnak)

·        Narrat�v diskurzus: sz�beli/�rott diskurzus, mely 1 esem�ny v. esem�nysor elbesz�l�s�re v�llalkozik

·        Rel�ci�s megk�zel�t�s: az elbesz�l�s egyik aspektus�t sem tekinthetj�k f�ggetlen egys�gnek

·        Az elbesz�l�sben csak kijelent� m�d l�tezik

·        Poust: Az elt�nt id� nyom�ban c. reg�ny�t elemzi G.- Proustn�l a narrat�v logika vezet� felforgat�sa a szingulat�v /egyszeri/ �s iterat�v /ism�tl�/ m�dok �sszezavar�sa –G. ezen terminusokkal a gyakoris�g k�l. Kateg�ri�it �rja le

-         Todorv �s Genette �sszehasonl�t�sa: Todorov A Dekameron nyelvtana t�ls�gosan sz�k t�m�j�, a nyelv�szetet t�ls�gosan k�zvetlen�l alkalmazza, Genette Narrat�v diskurzusa a narrat�v elemek t�gabb k�r�vel foglalkozik, rugalmasan haszn�lja a nyelvi p�rhuzamot

-         Teh�t: a nyelv�szet egy t�gan k�rvonalazott modellt ny�jthat az irodalomnak, de a r�szletek v. elj�r�sok szintj�n nem hat�rozhatja meg, hogyan alkalmazzuk ezt a modellt az irodalomra

Strukturalista kritika

-         Todorov: Henry James- tanulm�nyok: Todorov az elbesz�l�sben egy minta k�rvonal�t l�tja, mely James minden m�v�nek sz�veg�b�l kiolvashat�: ez a minta egy titkos v. hi�nyz� l�nyeg

-         A hi�nyz� l�nyeg hi�nya r�v�n m�k�dik, nem szabad egyetlen jelent�st tulajdon�tani a m�nek

-         A kritikusnak meg kell el�gednie a mot�vum elv�nek k�rvonalaz�s�val, nem szabad tartlmat tulajdon�tani neki

-         A hi�nyz� l�nyeg megjelen�si form�i James elbesz�l�seiben: titkos inform�ci�k�nt, k�s�rtetk�nt, hal�l form�j�ban, m�alkot�sk�nt

-         Todorov szerint a hi�nyz� l�nyeg m�alkot�sk�nt megjelen� form�ja a kulcsfontoss�g� v�ltozat (The Real Thing c. elbesz�l�s)

-         A rendszer els�bbs�get �lvez az �br�zolt dolgokkal szemben

-         Strukturalista kritika: abban k�l�nb�zik a hagyom�nyos kritik�t�l, hogy nem pr�b�l kiolvasni egyetlen jelent�st az irodalmi sz�vegb�l, viszont tulajdon�t valamif�le tartalmat az irodalomnak- mag�t a form�t

Lisible �s scriptible

-         Barthes: S/Z c. �r�s- szak�t a po�tik�val �s a kritik�val

-         A po�tika hely�re a sz�vegek alapvet� tipol�gi�ja, a kritika hely�re a komment�r l�p

-         Az �rt�kel� tipol�gia a sz�veg meg�r�s�t helyezi el�t�rbe, nem strukt�r�nak tekinti, hanem gyakorlatnak

-         B. tipol�gi�ja a lisible /olvashat�/ �s scriptible /�rhat�/ megk�l�nb�ztet�s�n alapszik

-         A scriptible a pozit�v terminus, a lisible az amit felismer�nk �s amit m�r tudunk

-         Az olvashat� sz�veg az, melyet olvas�k�nt passz�van befogadunk, az �rhat� sz�veg az olvas� akt�v r�szv�tel�t k�veteli meg (az olvas� hozz�j�rul a sz�veg megalkot�s�hoz)

-         A scriptible folyamat

-         Komment�r: teljesen �nk�nyes olvas�si egys�geken alapszik –lexik�k

-         A tiszt�n line�ris el�rehalad�s a sz�vegben, amely a lexik�k azonos�t�s�t k�veteli, meg tudja �rizni a sz�veg pluralit�s�t

-         A strukt�ra 3. f�bb megbont�sa Barthes k�dfogalma, szerinte 5 f� k�d van az irodalomban:

1.      hermeneutikai k�d (enigm�t hozunk l�tre �s oldunk meg a sz�vegben)

2.      szemikus k�d (a t�m�kat hat�rozza meg)

3.      szimbolikus k�d (a szf�ra, ahol a jelent�sek sokr�t�v� v�lnak)

4.      proairetikus k�d (cselekv�st �s viselked�st hat�rozza meg)

5.      kultur�lis k�d (t�rs.-i �s tud. inf�t ny�jt)

-         ezeket a k�dokat a szerz� �s az olvas� is ismeri, a sz�vegben j�tszott szerep�k teszi a sz�veget sz�vegg�

-         a val�s�g maga is sz�veg, melyet k�dok alkotnak-> ha a val�s�gr�l �runk ,nem szavakat rendel�nk dolgokhoz, hanem sz�veget sz�veghez

-         az igazs�gnak nincs val�di helye az irodalmi sz�vegben

-         a strukturalizmus ezen fok�n a hangs�ly az olvas�s �s az olvas� fel� tol�dik

-         Jonathan Culler: A szemiotika mint olvas�selm�let- a sz�veg nyelvtana vil�gosabban megjelenik az olvas�knak az irodalomr�l adott besz�mol�iban, mint a t�nyleges irodalmi m�vekben

Derrida �s a posztstrukturalizmus

-         Jacques derrida- egyszerre folytatja �s b�r�lja a stukturalizmust

-         D. szerint a strukturalizmus �ntudatlanul el�rulta a saussure-i forradalom alapelv�t

-         A strukturalizmus alapfogalmainak, m�dszertan�nak megk�rd�jelez�se

-         Derrida fogalma: logocentrizmus �s diff�rance

-         Logocentrizmus: gondolatform�k, melyek valamilyen k�ls� hivatkoz�si pontra t�maszkodnak, pl az igazs�g fogalm�ra

-         Fonocentrizmus: a besz�d priorit�sa az �r�ssal szemben, ez logocentrikus feltev�sen alapszik (a besz�d k�zvetlen�l kifejezi a jelent�st v. sz�nd�kot)

-         Derrida a fonocentrizmus cs�b�t�s�val �gy ker�l szembe, hogy a nyelvet az �r�s egy fajt�jak�nt �rja le /archi-�criture/

-         D. a logocentrizmussal a diff�rance fogalm�t �ll�tja szembe (a sz� sz�nd�kosan t�bb�rtelm�, diff�rer ige= k�sleltet, k�l�nb�zik)

-         Diff�rance: a nyelv m�g�tt v. benne m�k�d� er�, ez hozza l�tre azokat a k�l�nbs�geket, melyek a nyelvet adj�k

-         D. az �nk�nyess�g �s differencialit�s elv�t hangs�lyozza a jel fogalm�val szemben, mivel ez ut�bbi is entit�ss�, metafizikai fogalomm� v�lhat

-         Bizonyos irodalmi m�vekben D. a diff�rance-elv er�sebb tudatoss�g�t fedezte fel, mint m�s m�vekben

-         D. szerint az �r�st nem a szerz� sz�nd�ka v. bevallott c�lja ir�ny�tja

-         Minden nyelvet a diff�rance j�t�ka hat�roz meg, nem csak az irodalmi nyelvet

-         Minden mag�t tudom�nyosnak nevez� diskurzus sz�ks�gk�ppen logocentrikus

-         Sem a nyelv, sem az irodalom nem szil�rd entit�s

-         A strukturalizmus sz�m�ra mind nagyobb gondot jelentett az irodalomr�l sz�l� diskurzus term�szete- D. megold�si javaslata: a grammatol�gia �s a dekonstrukci�

-         D. �r�saiban a szemiol�gi�t a grammatol�gia v�ltja fel, mely k�rdez�s jelleg�

-         A strukturalista elemz�s hely�be a dekonstrukci� l�p, mely szint�n kik�rdez

-         Grammatol�gia- az �r�s tudom�nya

Dekonstrukci�- a grammatol�gia azon form�ja, mely adott sz�vegekkel foglalkozik