Dnia - fldrajz
2008.01.03. 21:13
DNIA FLDRAJZA
Dnia igazn kis orszg; legnagyobb rsze a Jtland-flszigeten helyezkedik el. Jtland (Jylland) dli hatra Nmetorszggal szomszdos, ez Dnia egyetlen szrazfldi kapcsolata az eurpai kontinenshez. Nyugatrl az szaki-tengerrel, keletrl a Balti-tengerrel hatros az orszg. szakon a Norvgitl s Svdorszgtl elvlaszt Skagerrak- s Kattegat-szorosok tallhatk. Koppenhga Sjaellandon, a legnagyobb szigeten, a szrazfldtl keletre tallhat. Dnia legnagyobb rsze alfld, termkeny fldekkel, dimbes-dombos tjakkal, bkkerdkkel, s hanga bortotta lpokkal. Az orszgban egy rva hegy sem tallhat, a legmagasabb pontja, a jtlandi Tavas-krzetben tallhat Yding Skovhj csupn 173 mter, az tlagos tengerszint feletti magassg csupn 30 mter. Az orszg nyugati partja alacsonyan fekszik s dnk, illetve homokztonyok bortjk. A valamivel magasabb keleti part fjordok sorozatbl ll, amelyek mlyen behatolnak a szrazfldbe. A legszakabban fekv Limfjorden kelet-nyugati irnyban hzdik vgig a Jylland-flszigeten, egszen a Kattegattl az szaki tengerig.
- Terlet: 43 094 km (ebbl szrazfld 42 394 km, vzfelszn 700 km)
A Jylland-flszigeten kvl 474 kisebb-nagyobb szigetbl ll, amelyek kzl kb. 100-nak van lland lakossga.
- Legnagyobb szigetei: Sjaelland (7016 km), Fyn (2976 km), Lolland (1241 km), Bornholm (587 km), Falster (514 km).
- Norvgitl elvlaszt Skagerrak-szoros 125 km szles, a Svdorszgtl elvlaszt Kattegat 75 km-es, illetve dlebbre az Oresund-tengerszoros 4 km szles.
- Termszeti kincsek: fldgz, petrleum, halszat, s, mszk, kvek, kavics, homok.
- svnykincsekben szegny, kicsiny sznlelhelyeit ma mr nem rdemes kiaknzni; a bnyszat ptkvek, a porcelngyrtshoz hasznlt kaolin, valamint cement- s tglaipari nyersanyagok kitermelsre szortkozik.
ghajlat: hvs, nedves ceni klma jellemzi. Dnia mintegy 1000 km-rel fekszik kzelebb az szaki plushoz, mint Magyarorszg. Ez a tvolsg elssorban a nappalok hosszban rezteti hatst: a nyri jszakk jval hosszabbak, mint nlunk, a tli hnapokban viszont a nap alig 4-5 rn t van a lthatr felett. Ennek ellenre a dn telek korntsem zordak; a janur tlagos kzphmrsklete 0C krl van, melynek oka az cen kzelsge: a nyugati szelek a Golf-ram melegvel ftik Dnia terlett.
|